
Ha azt akarjuk megtudni, milyen lesz Magyarország éghajlata hamarosan, vigyázó szemünket Anatóliára, Belső-Törökországra kell vetnünk Nagy Balázs, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a klímaváltozás föld alatti hatásait vizsgáló kutató szerint. Interjúnkból kiderül, mi várható a Dunán, mikor fognak a budai lakásokban is hörögni a csapok, lesznek-e magyar eukaliptuszerdők, és milyen bajokat hoz az aszály és a felmelegedés az andoki vagy a börzsönyi talajban.
Az elmúlt hetekben a Duna vízállása többször is történelmi mélypontra süllyedt. Mire számíthatunk, meddig süllyed még?
Az régebben is előfordult, hogy a Dunán az Ínség-szikla ősszel néha előbukkant, mert októberben vagy novemberben alacsony volt a Duna vízszintje. Most viszont már szinte hónapok óta látható az Ínség-szikla, sőt, már idén tavasszal is kibukkant! És ha belegondolunk, a január is jellemzően egy száraz hónap.
Ha eleve vízhiánnyal indulunk neki a télnek, akkor milyen lesz a következő évi helyzet?
Erre a súlyos kérdésre majd jövő tavasszal lehet válaszolni, különösen, ha a téli csapadék sem lesz jelentős.
Mik a lehetőségeink? Mi a jó, és mi a rossz verzió?
A jó forgatókönyv az, ha akár méterekkel megemelkedik a vízszint. Ha a klímánk sajátosságait nézzük, akkor akár az is benne van, hogy a hirtelen, intenzív csapadék miatt árvízi helyzet alakul ki. Ez jellemzi a kontinentális klímát: viszonylag hirtelen jöhetnek árvízi állapotok, és lehetnek nagyon alacsony vízszintek is. Ha a Dunára gondolunk, azért itt tisztességes vízszint-ingadozások vannak. Most nagyon kicsi a víz, de lehet akár tíz méterrel nagyobb is.
Már alig emlékszem, mikor volt legutóbb a Dunán nagyobb árvíz…
A 2013. június eleji áradás után több mint tíz évig nem volt komolyabb árvíz a Dunán. Aztán az elmúlt két évben háromszor is nagy vizünk volt. Tehát ezek a jelenségek epizodikusan, hirtelen és hónapokra előre tekintve előrejelezhetetlenül jönnek.
Egyáltalán nem lehet előre látni, hogy mozog a víz?
Forrás: teley.hu



























