Kevesen tudják, mit rejt Isztambul 600 éves bazárja

Isztambul Nagy Bazárját évente turisták milliói keresik fel, a nyüzsgő üzletek mögött működő apró műhelyekbe azonban kevesen pillanthatnak be. Pedig az ékszerészek, ötvösök és más kézművesek munkájában ma is évszázados technikák élnek tovább, gyakran modern eljárásokkal kiegészülve.

Az isztambuli Nagy Bazárt a világ egyik legrégebbi és legnagyobb fedett piacának tartják, építése pedig a 15. században, Konstantinápoly elfoglalását követően kezdődött. II. Mehmed szultán 1453-as győzelme után egy olyan kereskedelmi központ létrehozását rendelte el, amely később a város egyik meghatározó helyszínévé vált.

A Nagy Bazár az évszázadok során számos természeti csapást és történelmi megpróbáltatást átvészelt, miközben egyre nagyobb kereskedelmi központtá vált, és mesteremberek, kereskedők generációinak biztosított megélhetést.
A 65 utcából és 14 fogadóépületből álló komplexumban napjainkban mintegy 3600 üzlet működik, napi látogatószáma pedig akár a 400 ezret is elérheti.

Egy rubin útja a bazár műhelyein át

Bár turistaként ritkán nyerhetünk bepillantást az üzletek mögött zajló munkába, a CNN riportja egy olyan férfit követ végig, aki több mint ötven éve dolgozik a környéken. Ümit Berksoy jól ismeri a bazár műhelyeit és az ott dolgozó mestereket, akiknek közreműködésére ezúttal egy 12 karátos rubin gyűrűvé alakításához van szüksége.

Az első állomás egy olyan ötvösműhely, amelynek tulajdonosa 46 éve foglalkozik ékszerkészítéssel. Sevan Harunyan Berksoy régi barátja, műhelyében pedig a hagyományos és a modern módszerek egyaránt jelen vannak. A kopott faasztalok és régi szerszámok mellett ma már a számítógépes tervezés is szerepet kap a munkájában.

Harunyan két fia szintén a családi vállalkozásban dolgozik. Kezdetben még csak figyelték apjuk munkáját, idővel azonban maguk is bekapcsolódtak az ékszerkészítésbe, és a tervek szerint ők viszik majd tovább a mesterség évszázados hagyományait.

Folytatás

Forrás: drive.hu