Anatólia: a történelem, a termékenység és a kultúra bölcsője

Anatólia – mint a történelem során sok civilizációnak otthont nyújtó terület – számos ősi várost rejt, ámulatba ejti az embert, míg megmutatja, hogy a múlt hogyan hagyta rajta a nyomait a föld e kulturális szempontból jelentős területén.

Kelettől nyugatig, a civilizáció útja mindig valahol Anatólián át vezetett. Minden városban, amelyet Törökországban meglátogatunk, olyan emberek nyomaira bukkanhatunk, akik ugyanazt a földet taposták korszakokkal előttünk. A civilizáció bölcsőjeként ismert Anatólia termékeny földjei miatt sok kultúra otthona volt, a legkisebb birodalmaktól a legnagyobbakig. Mindegyik hátrahagyta a nyomait olyan hellyé téve Anatóliát, ahol ismeretlen ősi kultúrák lábnyomai várnak még mindig arra, hogy felfedezzék őket. Anatólia válasz a modern világ növekvő vágyára, hogy többet tudjon meg azokról, akik előttünk éltek. Az ókori városoktól a jelenkoriakig Anatólia olyan, mint egy anya, aki magához öleli a mát és a tegnapot. Az anatóliai emberek nagyon szerencsések: bárhová lépnek, történelem simul a talpuk alá. Anatóliát az indoeurópai nyelvek kiindulópontjaként tartják számon, és már a paleolit kor idején is lakott volt. Miközben ez a legrégebbi ismert monumentális építmények otthona, Anatólia az a hely is, ahol a neolitikus forradalom kezdődött, párhuzamosan a Közel-Kelettel és Mezopotámiával. Anatólia, amelyet a történészek törzsi régiókra osztottak, úgy mint Lydia, Lykia, Karia, Mysia, Bithynia, Phrygia, Galatia, Lykaonia, Pisidia, Paphlagonia, Kilikia és Kappadókia, sok birodalmat befogadott a hettitától a bizánciig. Vessünk egy pillantást az egykor Anatóliában virágzó kultúrák maradványaira!

Epheszosz a nyugati İzmir tartományban

A nyugat-törökországi tartományban, İzmirben lévő Epheszosz (törökül ’Efes’) az egyik ókori görög város a régióban. Az i. e. 10. században épült várost attikai és ión telepesek alapították. Artemisz temploma a városban a legismertebb ősi rom, mivel a világ hét csodája egyikének tartják, szóval Epheszoszt érdemes felvenni a bakancslistánkra. Ez az ősi város volt a hét gyülekezet egyike, amint azt a Jelenések könyve említi. Artemisz temploma mellett Szűz Mária háza a másik cél, ami miatt Epheszosz megér egy látogatást. A legenda úgy szól, hogy Szűz Mária utolsó napjait Epheszoszban töltötte, és a 19. század óta Szűz Mária házát úgy tekintették, mint azt a helyet, ahol végső napjait töltötte. Sok katolikus zarándoklat keretében keresi fel Szűz Mária házát. Epheszosz ősi városáról azt is hiszik, hogy ott esett meg a hét alvó története. A moszlimok, katolikusok és orthodox keresztények szerint a hét alvó egy epheszoszi barlangban aludt évszázadokig, mert istenhitük miatt üldözték őket. Epheszosz csak egy rövid repülőútra van Isztambultól, ahonnan az izmiri Adnan Menderes repülőtérre kell repülni, majd autót bérelni, hogy İzmir Selçuk körzete felé véve az irányt eljussunk Epheszoszba.

Çatalhöyük a közép-anatóliai Konya városában

Forrás: aetherforce.com

A közép-anatóliai Konya városának Cumra körzetében található Çatalhöyük a neolitikum egyik legrégebbi települése, i. e. 7400-5200 körül alapíthatták. Ebből az időszakból Çatalhöyüköt tartják a legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt ősi lelőhelynek. Çatalhöyüköt 2012-ben vették fel az UNESCO Világörökségi helyszínek listájára, és azóta fokozottan ügyelnek az ősi maradványok védelmére. A civilizációk és a társadalmi élet fejlődésének bizonyítékaként fennmaradt lelőhely olyan házakból áll, amelyeket falfestményekkel, szobrokkal és a neolitikus lakberendezés és építészet más jellegzetességeivel díszítettek. A lelőhelyek, az épületek nem csak a külső és belső díszítőelemeket mutatják be, de egyben arról is tanúskodnak, milyen volt az ősi társadalmi élet, kultúra, vallás, mezőgazdaság és háztartás. Çatalhöyükben könnyen el lehet tölteni a napot a házak felfedezésével, később érdemes felkeresni Konya városközpontját. Konya az egyik legnagyobb tartomány az országban, és Rúmi tanításairól ismert.

Zeugma Gaziantep délkeleti városában

Forrás: classic.cca-roma.org

Zeugma ősi városát – Gaziantep tartomány Nizip városában – Nagy Sándor egyik hadvezére alapította i. e. 300-ban, és eredetileg Szeleukia Euphratésznak hívták. A Kommagéné Királyság négy legnagyobb városának egyikeként számon tartott Zeugmát i. e. 64-ben foglalták el, és a Római Birodalom kormányozta, amely Zeugmának nevezte át a települést – ami hidat vagy átjárót jelent. A város gazdagsága és hírneve tanúskodik arról, hogy milyen fontos volt geostratégiai helyzete: az Antiochiát Kínával összekötő Selyemút mentén helyezkedett el. I. sz. 256-ban a Szászánídák elfoglalták és teljesen lerombolták a várost, melyet később egy hatalmas földrengés temetett maga alá. A megszállás és a földrengés következtében a város és csodálatos építményei hosszú időre elvesztek. Az 1980-as években a Gaziantep Régészeti Múzeum vezette az első feltárást a városban, és sírokat és szobrokat talált. Ám a legfontosabb ásatás, amely gyönyörű mozaikokat tárt fel, 1992-ben zajlott. Ennek köszönhetően lett Zeugma fontos régészeti lelőhely, melynek színpompás mozaikjai sok török és külföldi turistát vonzanak. Még sok villa, egy amfiteátrum, fürdők és templomok várják a föld alatt, hogy felszínre hozzák őket. Úgy is lehet mondani, hogy Gaziantep valódi szépsége sokkal több, mint amit a föld felett látunk.

Akit érdekel a történelem és az ősi kultúrák, annak mindenképpen érdemes Zeugmát felvennie a kötelező látnivalók listájára.

Hierapolis a nyugati Denizli tartományban

A nyugati Denizli tartományban található Hierapolisz egy ókori város, amely rajta van az UNESCO világörökségi listáján. Közel van Pamukkaléhoz (törökül ’pamutvár’), amely a forrásairól és gyógyhatású termálvizeiről híres. Hierapoliszt természeti csodái és történelmi emlékei miatt is érdemes felkeresni. Virágkorát a római korban élte, amfiteátrumában gladiátorok harcoltak. A keresztények szerint Szent Fülöpöt, Jézus tanítványát Hierapoliszban ölték meg, úgyhogy szent helynek tartják. Gyakran szerveznek túrákat Hierapoliszba és Pamukkaléba.

A Nemrut-hegy a délkeleti Adıyaman városban

Forrás: tudtad.com

A természet egyedülálló természeti kincseként leírt Nemrut-hegy Antiokhosznak, a Kommagéné Királyság uralkodójának nyughelyét magában foglaló sírdombbal és számos gigantikus szoborral együtt UNESCO világörökségi helyszín. Számos nagy szoborról feltételezik, hogy királyi síremlékek az i. e. I. századból. A világ legmagasabban fekvő szabadtéri múzeumaként számon tartott Nemrut-hegy Adıyaman tartomány Kahta városában található. Igézőek a varázslatos, 10 méteres szobrok és az ókori Kommagéné szentély. Úgy tartják, a hegy szakrális hely volt az ősi Anatóliában, és ha oda látogatunk, egyből megértjük, miért választották az ősi népek szent hellyé. Úgy hírlett, hogy Antiokhosz épített egy monumentális síremléket, egy faragott kövekből épült sírdombot és teraszokat a sírhely fölé, amelyeket úgy ismertek mint Kelet, Nyugat és Észak a sírhalom három szélén. A Keleten és a Nyugaton óriási szobrok, feliratok és domborművek vannak. Öt szobor az isteneket és Antiokhoszt ábrázolja. Minden évben turisták ezrei jönnek a hegyre, akiket vonz a hely történelme, a hellenisztikus kor művészeti alkotásai és a hatalmas szobrok elragadó szépsége.  Míg a szobrok a nap bármely szakában lenyűgözőek, a hegy naplementekor nyújtja a legszebb látványt.

Göbeklitepe Urfa délkeleti tartományban

Forrás: pinterest.com

A legfrissebb leletek alapján az emberiség egyik legkorábbi templomegyüttesének tekintett Göbeklitepében található a világ legrégebbi ismert szobrászműhelye. Göbeklitepe Urfa külvárosában van, és mindenképpen érdemes megnézni, ha a városba látogatunk. A területen végzett régészeti ásatások számos műtárgyat hoztak felszínre.  „A történelem kezdőpontja”-ként jellemezték, mivel 12 ezer évre nyúlik vissza történelme. Azért olyan híres, mert ez a legnagyobb, leghatalmasabb telep, amelyet akkor építettek, amikor az emberek még vadásztak és gyűjtögettek a mezőgazdaság létrejötte előtt. Néhány ábrázolás olyan bámulatos, hogy a modern művészek is megirigyelhetnék. Göbeklitepével együtt Urfát is szent városnak tartják, mert a Próféták városának hívják Ábrahám miatt, akit  a három nagy monoteista vallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindhárom szent könyve megemlít. A különböző vallások keresztútjának tartott város több mint 9000 éves, és számos prófétáról hiszik, hogy ott élt. Úgyhogy mind Göbeklitepe, mind Urfa csodálatos úti cél lehet, ha szeretnénk egy gyors látogatást tenni a történelembe.

Forrás: Daily Sabah

Fordította: Bartók Gertrúd – Türkinfo

 


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here