Török bakancs(lista) – Európából Bizáncig

Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.

Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.

Az általunk ezúttal bemutatott útvonal jóval túlnyúlik Törökország határain. A Via Egnatia és folytatása, a Via Appia Bizánctól Rómáig, azaz a mai Isztambultól az olasz fővárosig húzódik. Tudjuk, hogy a Római Birodalom egyik legfontosabb vívmánya az Európa-szerte – a birodalom határig nyúló – jó minőségű, és széles főutak építése. Ezek a kőutak és hidak a hadsereg közlekedésén túl a kereskedelmet és a korabeli „turizmust” is szolgálták.

forrás: Twitter Balkanicus/S.Cömert-Lukač felhasználó fiókja, aki Gümülcine-Dedeağaç között fotózta az útjelzőt

A Via Egnatia a birodalom nyugati és keleti felét kötötte össze. Az építkezéseket Egnatius konzul irányította az i. e. II. században. Az út keresztülhaladt Albániától (Durres, római neve: Dyrrachium) Dél-Makedónián, majd Észak-Görögországon át egészen Bizáncig. A Via Appia pedig hozzákötötte a balkáni területeket a birodalomhoz, és egészen a mai Olaszország déli csücskétől Rómáig húzódott.

forrás: aramcoworld.com

Az egészben az a bámulatos, hogy a 2000 éves utak és hidak egy része ma is járható. A rómaiak után a bizánciak, majd az Oszmán Birodalom adószedői is ezt használták, és egy részüket most is taposhatjuk. Az útvonal fennmaradását földrajzi és történelmi adottságok is segítették.

Óriási jelentősége volt több korszakban is: az ókor útépítői az Adriát kötötték össze Çanakkaléval, Bizánc uralmának idejében a Balkánnal való kapcsolatot jelentette, majd újabb aranykorát élte az Oszmán Birodalom idejében, amikor az egyik legfontosabb főúttá vált. Ekkor kapta új elnevezését. A Via Egnatia törökországi szakaszát így is nevezik: Osmanlı Sol Kol (az oszmán bal kar).

Törökországban Ipsala városától, Tekirdağ (Rodostó) területein áthaladva, a Márvány-tenger partjait követve ér el egészen Isztambulig.

A Via Egnatia legújabb fénykorát egy alapítványnak köszönheti, melynek célja, hogy felfedezze, feltérképezze, táblázza az útvonalat teljes hosszában, és megismertesse azt a gyalogos utazást kedvelőkkel. Mindezeknek köszönhetően a Via Egnatia jóval több, mint egy túraút: ez a béke és barátság útvonala, mely összehozza az embereket.

Az alapítványnak köszönhető az az útikönyv is, mely a túrázókat segíti. A könyv 256 oldalon, lépésről lépésre mutatja be az 1100 km-es út 475 km hosszú szakaszát, 30 túratérképet, 7 várostérképet és GPS koordinátákat is tartalmaz. Ezenkívül természetesen leírja a látnivalók történelmi hátterét és praktikus, használható tippeket is ad a kalandoroknak.

forrás: viaegnatiafoundation.eu

Információk: viaegnatiafoundation.eu, cultureroutesinturkey.com

Erdem Éva – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here