Újra a Balkán lett a puskaporos hordó?

100 évvel ezelőtt a Balkán félsziget olyan tűzfészek volt, hogy ki is robbantotta az első világháborút. A háborúnak persze nem ez volt a tényleges oka: az a világ újrafelosztásáért zajlott. Most 100 év után a Balkán ismét kissé rendezetlen, és az orosz nagyhatalmi ambícióknak is újra terepe lett.

Az első világháború előtt évszázadokon át zajlott a vetélkedés, hogy a gyengülő oszmán birodalom leszakadó balkáni részeit ki szerzi meg. Az önrendelkezés akkor fel sem merült, mindenki hódításban, birodalmi szemléletben gondolkodott. Az elsőszámú jelentkező Oroszország volt: ő szerette volna a Boszporuszt, és így a Földközi-tengerre való kijáratot megszerezni. Oda pedig a Balkánon át vezetett az út.

Orosz és osztrák befolyás

Ezt könnyedén el is érte volna, ha mindezt más hatalmak, elsősorban az angolok nem tekintik úgy, hogy túlzottan nagy lesz az oroszok hatalma. Ezért ők maguk közvetlenül csak egyszer, a Krím-félszigeten vívott háborúban léptek fel, egyébként pedig Ausztriát, majd az osztrák-magyar duális monarchiát támogatták abban, hogy érdekeltségeket szerezzen, és így egyensúly (status quo) alakuljon ki.

A monarchia, vagyis mi magunk nem rendelkeztünk igazán hódító vágyakkal, csak azt a problémát akartuk valahogy kezelni, hogy a délszlávok egy része monarchián belül, egy része kívül van, és ez veszélyezteti az országot. Ezért az osztrákok azt gondolták, legyen csak benn az összes, mi meg ettől megijedtünk, mondván, az szétrobbantja a történelmi Magyarországot.

Ment a huzakodás, közben a balkániak (Szerbia, Bulgária, Montenegró, Albánia, Görögország) saját maguk keltek fel, és űzték ki a törököket maradék európai területeikről. Boszniát közben mi tartottuk megszállva, amit a szerbek nehezen viseltek, és közben Oroszország is fellépett, mint a szlávok, különösen a görögkeleti vallásúak védelmezője.

Jugoszlávia után

Az első világháború után nyugalom lett: a zűrös területek egy mesterséges országban, Jugoszláviában egyesültek, melyet a két háború közt az antant, 1945 után pedig a hidegháborús egyensúly tartott fenn. Ahogy ennek vége lett, az elfojtott konfliktusok mint kirobbantak, a puskaporos hordó előkerült. Gondoljunk csak a szerb-horvát háborúra, a Bosznián belüli 3 népcsoport háborújára, Koszovó függetlenségi háborújára, melybe a NATO is beszállt, vagy Macedóniára, ahol a lakosság harmada albán, és persze Koszovó mintájára önállósodna, de még inkább Nagy-Albániához csatlakozna.

A tüzet a nyugat fegyveres beavatkozásával lehetett elfojtani Boszniában és Koszovóban, de csak a lángok lettek eloltva, a hamu még parázslik. Nem véletlen, hogy az EU már lassan mindenkit felvett, aki szóba jöhetett, kivéve 5 jugoszláv utódállamot (Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Bosznia) és Albániát. Ráadásul a tőlük délre fekvő Görögország EU tagként lett gazdasági okokból egy instabil tényező.

A cikk folytatása>>>

privatbankar.hu