Török kori kincs került elő a Balaton-felvidéken

Kép forrása: Krámli Zoltán Facebook-oldala

Nemesvámos határában egy önkéntes ezüst pénzérmékből álló kincset talált, amit nemrég mutattak be a nyilvánosságnak.

„2022 márciusának egyik vasárnapján engedélyezett területen végeztem kutatást. Közel négy és fél órás séta, és szinte nulla találat után elhatároztam, hogy felfüggesztem a keresést. Annyi esélyt adtam még magamnak, hogy egy utolsó kört teszek a terület szélén, vissza az autóig. Az utolsó ötven méteren jelzett a műszer: ez volt az éremlelet legelső darabja. Az érmét dokumentáltam, elcsomagoltam, majd az előkerülés helyét visszaellenőriztem további jel reményében. És újra jelzett a gép…” − meséli Krámli Zoltán fémdetektoros „kincskereső”, aki amúgy egyéni vállalkozóként, szobafestőként dolgozik.

Zoli 2011 környékén vásárolta az első detektort, majd 2013-ban kereste fel találataival a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumot: ekkor született egy kompromisszum a műszeres kutatásról, majd az erre vonatkozó szabályok szigorítását követően a múzeum és a keresős között együttműködési megállapodás köttetett:

Zolinak ezt követően lehetősége nyílt egyéni kutatásokra az engedély beszerzése után.

„Már az első darabnak is nagyon megörültem, gondoltam, ez a fizetség a kitartásomért az elmúlt négy órát illetően” – beszél az érzéseiről, a megtalálás pillanatáról. Hozzáteszi: az első darabok begyűjtését követően próbálta lehatárolni a területet, és a gép adta sűrű jelek után szembesült vele, hogy többről van szó, mint pár darab elhagyott pénzérme.

Hangsúlyozza: meg sem fordult a fejében, hogy saját vagy más magángyűjteménybe kerüljenek az érmék. Rögtön értesítette a múzeumot, majd pár napra rá tárták fel és hitelesítették a lelőhelyet régész, régésztechnikus jelenlétében. Zoli végül plasztikus tervet vázol jövőbeli terveiről:

„Az arannyal teli korsó szerintem minden keresős álma”
− közli nevetve.

Péterváry-Szanyi Brigitta múzeumigazgató lapunknak elmondta: Magyarországon a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. Régészeti korúnak az 1711 előtti tárgyakat határozza meg a törvény. Hozzáteszi: a velük együttműködésben fémkeresős hobbijukat gyakorlók tisztában vannak a törvényi előírásokkal és be is tartják azokat.

„Az írásbeli együttműködési megállapodást, ami az egyéni engedélyek egyik előfeltétele, csak akkor írjuk alá, ha az általunk szervezett oktatáson is részt vesznek a keresősök, illetve a közös munka során kialakult a bizalom, hogy az esetlegesen előkerülő tárgyakat, információkat a keresős eljuttatja a múzeumba” – vázolja.

A kutatásokat mindig előre bejelentik az engedélyesek mind a Kormányhivatal, mind a múzeum felé. „Ezen a napon is tudtunk a bejárásról. A múzeum ugyanerre a napra egy közösségi programot is szervezett, aminek során a két régész telefonja lemerült, így csak a múzeumba való visszaérkezéskor, amikor töltőre tudtuk tenni a készülékeket szembesültünk a több mint 25 nem fogadott hívással Zolitól” – meséli a múzeum igazgatója.

Folytatás

Forrás: mandiner.hu