Török bakancs(lista) – szúfi útvonal Isztambulból Konyába

Úgy tartják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor egy, tíz vagy ötven kilométer távolságot kell megtenni gyalogosan.

Az utazás, az idő és a tér eltolódása megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen haladunk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.

A gyalogút annak a zarándokútnak a része, melyen a hívők az Umrah teljesítéséhez Mekkába zarándokoltak az Oszmán Birodalom idején. Ezen az úton jutnak el a zarándokok Isztambulból Konyába is, ahol a szúfi misztikus filozófus, költő és tanító Mevlana Dzsalál ad-Dín Rúmi élt.

Rúmi valószínűleg 1207. szeptember 30-án született Balkhban, mely a mai Afganisztán területén található, tökéletesen ismerte az iszlám jogot és hagyományokat, a Korán-magyarázatot, a perzsa, indiai és arab irodalmat, de tanult görögül, és tanulmányozta a görög filozófusokat is. Sokat dolgozott, tanított és prédikált a dzsámikban, tanácsokat adott a hozzá fordulóknak. Tanítványainak, követőinek köre egyre szélesedett.

Termékeny író volt, több kötetet is írt: átfűtött hangulatú verseket, filozófiai útmutatásokat. Leghíresebb műve a Masznaví-je Mánaví (Spirituális párversek), amely óriási hatással volt a szúfi misztikus gondolkodásra és irodalomra.

A költő életének utolsó 45 évében Konya városában élt. 1273. december 17-én távozott a fizikai világból, és egyesült szeretett Istenével.

A szúfi útvonal közel 801 km hosszú, és ahhoz, hogy valaki végigjárja, 40 napra van szükség. A csodálatos természeti környezetben vezető gyalogút idilli kis falvakon visz keresztül, és mivel az út mentén több vallási építmény, köztük monumentális mecsetek is megtalálhatók, ez még különlegesebbé teszi a túrát. A rejtett természeti és építészeti kincsek felfedezése során eljuthatunk egy víz alatti városba, İznikbe is, és Konya közelében megnézhetünk egy föld alatti várost is.

A misztikum az egész túra alatt jelen van, ahogy a régi, rejtett ösvényeken, egykori karavánutakon haladunk.

A túra gyalog és kerékpárral is teljesíthető.

2016-ban a Törökországban működő, holland székhelyű Szúfi Útvonal Alapítvány kezdeményezésére nyilvánították kulturális túraútvonallá a szúfi útvonalat. Az alapítvány könyvvel és térképpel segíti azokat, akik végig szeretnék járni az utat, melyen Mevlana is járt.

A túra Isztambul Eyüp kerületében kezdődik, ahol több sír és történelmi épület is várja a kalandvágyókat.

Innen Yalova, majd Bursa felé folytatódik az utazás, útközben érintve Kurtköy, Güneyköy és Hamzalı településeket.

Bursát elhagyva Bilecik felé vehetjük az irányt, erre is több településen kell áthaladnunk.

Bilecik után következik Söğüt, Uludere, majd megérkezünk Eskişehirbe. Innen már Konya, vagyis az úti cél irányába indulunk, természetesen erre is több kisebb település kerül utunkba.

Konya a szúfi útvonal utolsó állomása. Itt élt Rúmi, és itt is temették el, sírja ma zarándokhely, ahová évente több millió turista és hívő érkezik. A Zöld Kupola vagy Zöld Mauzóleum néven is ismert épület korábban a kerengő dervisek központja volt. Falai között felbecsülhetetlen értékű ereklyéket és műkincseket őriznek, a mauzóleumban pedig Mevlana és apja van eltemetve díszes szarkofágokban. A falakon a Korán-idézeteken, verseken kívül a mester bölcseletei, intelmei is olvashatók. Az épülethez egy nagy kiterjedésű rózsakert is kapcsolódik, melynek rózsáit Rúmi apja Alaaddín Kejkubát szeldzsuk szultántól kapta.

Ahogy a nevéből is kitűnik, a szúfi útnak filozófiai háttere van, egy belső utazás is egyben. A Szúfi Útvonal Alapítvány az út filozófiáját a következőképpen fogalmazza meg: „A szúfi túra segítségedre lesz a misztikus küldetésben. Ahogy sétálsz, az elméd és a horizont egyaránt megnyílik előtted.”

Kollár Kata – Türkinfo