Ronda seb tátong Európa térképén

Újabb fejezetéhez érkezik ma egy soha véget nem érő folyamat: ismét tárgyalóasztalhoz ül a ciprusi görög és török vezetés, hogy Ciprus újraegyesítéséről tárgyaljanak.

A kettészakított sziget több mint 40 éve éktelenkedik zavarba ejtő sebként Európa térképén, s habár megfigyelők (mindig) kincstári optimizmussal tekintenek ezekre a tárgyalásokra, eddig nem sok előrelépés történt.

Vegyük át hamarjában: Cipruson a görög és török kisebbség között mindig is voltak feszültségek, s amikor 1974-ben a görög katonatisztek államcsínyt megkísérelve Görögországhoz akarták csatolni a szigetet, Törökország 40 ezer fős hadsereget küldött az országba. Elfoglalták a sziget északi harmadát és önálló közigazgatást alakítottak ki, majd kilenc évvel később hivatalosan is kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amit a mai napig csakis Törökország ismert el.

Az eredmény: etnikai tisztogatások, több tízezer ember kényszerült elhagynia otthonát mindkét oldalról, a szigetet pedig egy hermetikusan elzárt szellemváros, Famagusta szeli ketté.

Az ENSZ bábáskodásával zajló egyezkedésekbe eddig mindenkinek beletört a bicskája, a folyamatot legújabban a sziget partjainál felfedezett gazdag földgázmező nehezíti, amelyre a görög és török ciprióták egyaránt igényt tartanának. Nicosia 2011-ben nagyszabású gázfeltárási munkálatokba kezdett a tengerfenéken, mire válaszul Törökország – attól tartva, hogy a török ciprióták nem részesülhetnek a szénhidrogénkincsekből – gyorsan hadihajókat vezényelt a térségbe. Tavaly októberben amiatt vált ismét puskaporossá a hangulat, hogy Ankara újabb hadihajókat és egy kutatóhajót vezényelt a térségbe egy olyan kőolaj- és földgázmező feltérképezésére, amely a tengerjogi ENSZ-konvenció szerint ugyan Ciprusé, de mindkét etnikum magának akarja.

A cikk folytatása>>>

valasz.hu