Milliárdos szellemváros épül az aknamezőn, Magyarország is részt vállalna a munkában

Még nem jutottam el az útlevél-ellenőrzésig, de máris emlékeztetettek, milyen fontos eseménynek volt helyszíne a térség. A bakui repülőtéren ingyenes wifi van, bejelentkezés után egy újabb ablakon keresztül kell csatlakozni, arra viszont nem számítottam, hogy ennek ürügyén a szolgáltató felhívja a figyelmemet az úgynevezett „örmény ökoterrorizmusra”. Nem egészen értettem a lényegét, de az internetszolgáltatói felület szerint az Azerbajdzsán és Örményország egymással szembeni ellenségeskedésének gyökerét képező Hegyi-Karabahban az örmények fákat pusztítottak el, és területeket perzseltek fel.

Némi álldogálás után sikeresen haladtam a kijárat felé, de még nem léptem ki a repülőtérről, egy másik, Azerbajdzsánban gyakorlatilag nemzeti mottóvá vált, ott-tartózkodásom alatt szinte belém sulykolt üzenetbe ütköztem: „Qarabağ Azərbaycandir!”, azaz „Karabah Azerbajdzsáné!”.
Kaukázusi skótok és a fekete aranyból épült city

Azok az ismerőseim, akik megjárták már Bakut, csak dicsérni tudták, de sosem részletezték, miért. Azt gondolná az ember, hogy egy közepes fejlettségű, kissé lerobbant, de azért pezsgő életű főváros várja fogadja. Nos, az utóbbi megállapítás több mint igaz, az első kettővel viszont akarva sem lehetett volna jobban mellélőni.

Azerbajdzsán dúskál a kőolajban és a földgázban, az ebből eredő vagyoni előnyből pedig egy modern, felhőkarcolókkal tűzdelt nagyvárost emeltek, amely láthatóan úgy vonzza a külföldi tőkét, mint molylepkét a lámpafény.

Nem hülyék ezek. Nagyon jól tudják, hova kell az olajpénzt befektetni, és hogy egy világi beállítottságú fővárosban a külföldiek is jobban érzik magukat

– nyilatkoztatta ki a nagy bölcsességet egyik utastársam, hozzátéve: nem mellesleg a környékbeli, konzervatívabb országok (például Irán) lakosai is elengedhetik magukat ott.

Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Bakuban F1-es futamokat rendeznek, vendéglátója a futball-Európa-bajnokság több meccsének, és hát az Eurovíziós Dalfesztivált is rendeztek már itt.

Hogy mennyi olajuk van az azerieknek, jól szemlélteti, hogy még Baku külterületein is olajkutakba botlik az ember, a tengerpartról pedig kirajzolódnak a Kaszpi-tengeren felállított olajfúró tornyok sziluettjei. Ez magyarázatként szolgál arra, miért hemzsegnek a skótok az azeri fővárosban: olajkitermelés, illetve a skótok azért értenek a tenger alatti lelőhelyek kiaknázásához.

A másik, ami feltűnik, hogy a főváros központi részein szinte ugyanannyi orosz szót hallani, mint azerit. Mi több, a szovjet örökség átitatja az azerieket, akiket így egy muszlim gyökerekkel bíró, világi beállítottságú társadalomként lehet leírni.

Folytatás

Forrás: index.hu