![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Az isztambuli sirályok híresek: dalok és versek szólnak róluk, festményeken örökítik meg reptüket. Most egy olyan könyvet ajánlunk Önöknek, amivel úgy láthatjuk a világot, ahogyan az isztambuli sirályok is látják.
„Egy olyan utazást tettünk, melynek a Szárnyaimban Isztambul nevet adtuk. Felemelkedtünk és egy másik Isztambult ismerhettünk meg. Olyan magasból nézve nincs közeledési dugó, nincs káosz, nincs tömeg, mindent elfejthetünk, amit nem szeretünk a városban. Csak azt láttuk, ami miatt Isztambulba szerelmesek vagyunk – írta Saffet Emre Tonguç, a könyv szerzője. Illetve elismétli Napóleon híres mondását, melyet ismét igazolva lát: „Ha a világ egyetlen ország lenne, annak fővárosa Isztambul lenne.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mi is ez a könyv? Címe törökül: Kanatlarımda İstanbul (Szárnyaimban Isztambul), így találják meg a könyvesboltokban. 244 oldalon olvashatunk rengeteg információt a metropoliszról és történeteket egyes épületeiről, tereiről, továbbá láthatunk 80 lenyűgöző felvételt.
Szerzője Saffet Emre Tonguç, hivatása szerint történész és professzionális idegenvezető. 130 országban járt, 1400 várost járt be, legnagyobb szenvedélye azonban Isztambul és annak történelme.
Utazik, fotózik és elmondja nekünk mindazt, amit látott. 1990 óta összesen 15 könyvét adták ki, ez a 16. kötet. Egyik leghíresebb az Ayricalikli Rotalar – Türkiye (Kedvező útvonalak – Törökország), mely egy tévéműsorhoz kapcsolódik, illetve az İstanbul Hakkında Her Şey (Isztambulról minden), mely sokak szerint az eddigi legteljesebb útikönyv a városról. Úgy dolgozik, hogy nem csak olvasóit nyűgözi le, hanem a turisztikai szakmai világot is, munkáját 30 díjjal jutalmazták.
Ebben a kötetben szerzőtársai Zeynep Şahin Tutuk, aki a szövegírásban segédkezett és a drónfotós Halit Bilen (Instagram @bildrone), akinek minden bizonnyal még nagyobb szerep jut. Olyan fényképeket készítettek, amit csak ámulattal nézegethetünk. Az első kiadás 4 nap alatt fogyott el, immár a másodikat nyomja a kiadó, az Alfa Yayınları.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nem csak fényképeket kapunk a könyvtől, hanem a szerző hatalmas Isztambul imádata és évtizedek kutatómunkája gyümölcseként rengeteg érdekes információt,- ha úgy tetszik meséket – akár olyan helyszínekről vagy épületekről, amiről azt hihetjük már ismerjük.
Miért hívják a Taksim teret épp így? Erre is fény derül: a tér közepén található emlékművel szemben található egy kőépület, melyet régen vízcsatornákkal egy tárolóhoz kötöttek, és a Maksem nevet kapta. A vizet a Maksemben gyűjtötték, és innen osztották szét a környékre, azaz felosztották, melyre törökül taksim a helyes kifejezés.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mire használták a város jelképének számító Kız Kulesi helyszínét? Bár a torony – általunk ismert – mai formája a 19. századból származik, történelme i. e. 2400-ig nyúlik vissza. Az ismert első építmény még a perzsa hadvezér megrendelésére készült, majd volt itt börtön, 1590-ben földrengés rombolta le, utána épült hozzá a világítótorony. Az 1830-as kolerajárvány idején karanténba helyezett betegeket ide költöztették. És volt olyan időszak is, amikor vámkezelésre használták az épületet az öbölbe érkező hajók.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A mindenkit lenyűgöző Szulejmán-mecset (Süleymaniye Camii), Sinan mester munkái közül is külön figyelmet érdemel. Tudták, hogy az 1550-ben kezdődő építkezésnek csak az alapozása 3 évig tartott? A befejezéshez 7 év kellett. Tudták, hogy a négy minaret azt jelképezi, hogy Szulejmán szultán a negyedik trónon lévő uralkodó Isztambul 1453-as elfoglalását követően? Tudták, hogy 10 terasza (Şerefe) azt jelképezi, hogy ő a tizedik a szultánok sorában?
Ha Ön még nem járt Isztambulban, de megnézné ezt a csodavilágot, hogy később majd tudja mit kell ott keresnie…
Vagy éppen járt már ott, és imádja, de újra és újra látni szeretné…
Akkor ez a könyv Önnek való, hogy ott legyen a polcon és bármikor meglátogathassa a világ fővárosát.
A könyvre vonatkozó információk és részletek forrása a Hürriyet napilap Seyehat melléklete, ahol a könyv szerzője rendszeresen publikál.
Erdem Éva – Türkinfo
