Lüktető ékszerdoboz két kontinens között

Nyüzsgő bazársorok, autentikus halpiacok, kedélyes szőnyeg- és fűszerárusok, a Boszporuszra néző kávéházak, mézédes baklava és határtalan vendégszeretet – röviden így lehetne jellemezni a látnivalóktól roskadozó, 8500 éves történelmet magába olvasztó Isztambult, amelynek lenyűgöző múltja és meglepő gyorsasággal fejlődő jelene a kulturális kalandoroknak és a történelem szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket.

Bonaparte Napóleon úgy tartotta, hogy ha a világ egyetlen állam lenne, annak Isztambul lenne a fővárosa. A ­franciák leghírhedtebb hadvezére aligha tévedett, legalábbis ezt bizonyítja, hogy a Márvány-tenger, a Boszporusz és az Aranyszarv-öböl tölcsértorkolatának találkozásánál fekvő várost – kulcsfontosságú földrajzi pozíciója és lenyűgöző természeti adottságai miatt – a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom is fővárosává tette.

Noha a császárok és a szultánok uralmának kora véget ért, a több mint 8500 évet magába foglaló történelmi hagyaték nyomai a mai napig élénken élnek Törökország legnagyobb és legnépesebb városának falaiban. Az egykori Konstantinápoly tehát nem csupán a Földközi- és a Fekete-tenger közötti kereskedelem összekötése miatt figyelemre méltó: az éles kontrasztokat és a kultúrák találkozásának egyedülálló forgatagát felvonultató, legendákkal teli város területének több mint 650 hektárja szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A lenyűgöző panorámát és az eklektikus városképet az teszi igazán egyedivé, hogy a legtöbb isztambuli kávéház teraszáról – a világon egyedülálló módon – tekintetünkkel átkalandozhatunk Európából Ázsiába, egy kiadós ebéd után pedig magunk is átkelhetünk hajóval a két kontinens határát képező, harminc kilométer hosszú tengerszoroson.

Egy boszporuszi hajókirándulás élménye pedig semmihez sem hasonlítható élményt nyújt mindazoknak, akik a vízről szeretnék megcsodálni a torkolat partján sorakozó, régi korokat idéző palotákat, luxusvillákat és grandiózus erődöket: a keleti parton ugyanis az 1939-ben I. Beyazit által emelt Anadolu hisari, azaz ázsiai erőd, míg az európai parton a Rumeli hisari, azaz a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mehmed szultán által 1452-ben építtetett európai erőd emlékeztet a hely stratégiai és történelmi jelentőségére. A hidak és a fotózás szerelmeseinek minden perc emlékezetesen telik, a hajóról ugyanis páratlan panoráma nyílik a több mint másfél kilométer hosszú Boszporusz-hídra, amely az első szilárd kapocs volt a két kontinens között.

Folytatás >>>

Forrás: magyaridok.hu