A tv-sorozat gyártóknak sok kihívással kell szembenézniük mostanában. Az emberek ugyanis sokkal szívesebben néznek meg egy 40 perces részekből álló sorozatot, mint egy 1,5 órás mozifilmet. A Netflix, a Hulu és más online oldalak megjelenésével tovább nőtt az érdeklődés azok iránt a sorozatok iránt, melyekben híres hollywoodi színészek játszanak. A sorozatoknak köszönhetően a turisták előszeretettel választanak maguknak olyan úti célt, amely valamelyik általuk kedvelt filmhez vagy sorozathoz köthető. Ezek közé tartozik Törökország is, ahová évente több millió turista érkezik azért, hogy kedvenc sorozata forgatási helyszínét felkereshesse.
Az Ertuğrul felemelkedése (Diriliş Ertuğrul) az egyik leghíresebb török sorozat, melyet Törökországban forgattak. A történet a XIII. században játszódik, és az oguz törzsek életét követi nyomon Anatóliában. A sorozat Ertuğrul életét mutatja be, aki I. Oszmán szultán apja volt. I. Oszmán nevéhez fűződik az Oszmán Birodalom megalapítása. Ertuğrul Mervből (Türkmenisztán) érkezett Anatóliába 400 lovas kíséretében, hogy a Rúmi Szultánság segítségére legyen a bizánciakkal vívott csatában. Mindez olyan eseménysorozatot indított el, mely végső soron az Oszmán Birodalom megalapításához vezetett. A sorozat nézői bepillantást nyerhetnek az Oszmán Birodalom életébe.
A sorozat első két évadát Isztambul Riva és Beykoz kerületeiben forgatták, míg a harmadik évadra a stáb átköltözött Nevşehirbe, egy új filmstúdióba. Nevşehir amúgy is kedvelt turistacélpont, mert itt található Göreme és Kappadókia, de az Ertuğrul felemelkedése miatt még többen látogatják. A várost még az ókorban alapították, s főként keresztények lakták, akik az itteni barlanglakásokban bújtak el a katonák elől. De éltek itt törökök is, akik viszont a manzikerti csata után érkeztek Anatólia ezen vidékére. A város fő bevételi forrása a szőnyegszövés és a szőlőművelés, ezt követi a turizmus. Napjainkban a város fő turistaattrakciói közé tartoznak a föld alatti városok, a „tündérkémények”, a kolostorok, a karavánszerájok és Göreme sziklatemplomai.
A magyar nézők által kedvelt török sorozatok nagy részét filmstúdióban, az utcai jeleneteket pedig Isztambul különböző részein veszik fel.
A Piszkos pénz, szerelem (Kara Para Aşk) főszereplőjének, Elifnek és családjának háza Bebekben áll. A történet szerint a pénz és a kapzsiság mérgezett világában Ömer Demir nyomozóként dolgozik. Párjával, Sibellel már az esküvőjüket tervezik, amikor a lányt holtan találják. Menyasszonyának halála és a vád, hogy egy gazdag üzletemberrel csalta őt, Ömert mélységes szomorúságba taszítja, ám a férfi ismerte szerelmét és tudja, hogy nem minden az, aminek látszik. Elif ékszertervezőként dolgozik Rómában, aznap este, mikor haza látogat Isztambulba, édesapját megölik. Kiderül, hogy tökéletesnek hitt apja rengeteg pénzzel tartozik a maffiának. Amikor kiderül, hogy a család nem tud fizetni, a maffia emberei elrabolják Elifet és húgát, Nilüfert. Elifet elengedik, Nilüfert viszont fogva tartják egészen addig, míg a lány ki nem fizeti az adósságot. Míg Ömer eszeveszetten keresi az igazságot, Elif mindent megtesz, hogy családját megvédje, és apja hibáit helyrehozza, ezáltal pedig a két fiatal élete összefonódik.
Bebek Isztambul Beşiktaş kerületének része, a Bebek-öbölben található, a Boszporusz európai oldalán. Olyan gazdag kerületek veszik körül, mint Arnavutköy, Etiler és Rumeli Hisarı.
A Karadayı jeleneteit az Az Yapim filmstúdióban forgatják, mely Beykozban található, egy régi cipőgyár épületében. A filmstúdiónak van egy külön része, amelyet kifejezetten sorozatok forgatására építettek.
A történet az 1970-es években játszódik Isztambulban. Mahir fiatal és jóképű férfi, aki boldogan él családjával. Apját ártatlanul gyilkossággal vádolják meg, s elítélik. Mahir, hogy bebizonyítsa apja ártatlanságát, ügyvédként bekerül a bíróságra, ahol megismerkedik Feridével.
Az Áradatban (Medcezir) látható egyetemi jeleneteket a Kemerburgaz Egyetemen vették fel, a főszereplők háza pedig Isztambul Tuzla körzetében áll. A sorozat Yaman Koperről szól, aki nagyon szegény családból származik, és ezért voltak nehézségei az életben is. Yaman bekerül a felső tízezer világba, ahol beleszeret egy gazdag lányba, Mirába. Ahhoz, hogy beteljesedhessen a szerelmük, Yamannak és Mirának meg kell küzdeniük a körülöttük zajló ármánnyal és intrikával.
Az egyetem Isztambul európai oldalán, Bağcılar kerületében található és külön érdekessége, hogy a Szegedi Tudományegyetem Erasmus partnerintézménye, így akár magyar diákok is tanulhatnak itt. Tuzla pedig Isztambul ázsiai részén helyezkedik el.
Ahogy az előbbi felsorolásból is látszik, Isztambulban is több olyan hely van, amelyet érdemes felkeresni, és legalább kívülről megcsodálni. Ezek azok az épületek, melyek egy-egy sorozat forgatási helyszínéül szolgáltak.
A Fatmagül (Fatmagül’ün Suçu Ne?) című sorozat pedig Ildırban játszódik. A történet a fiatal Fatmagül és családja életét meséli el. Fatmagül egy éjjel szerelméhez, Mustafához tart, amikor három férfi (a Yaşaran testvérek) rátámad és megerőszakolja a fiatal lányt. A társaság negyedik tagja, Kerim nem bántja a lányt, de nem is védi meg őt. Amikor az egyik tettes édesapja tudomást szerez a történtekről a család ügyvédjéhez fordul, aki – hogy mentse a testvérek életét – azt javasolja, hogy a négy férfi közül csak egy vállalja a büntetést. Kerimre hárítják a felelősséget, aki kész feleségül venni Fatmagült. A kényszerházasság után a fiatalok Isztambulba költöznek, hogy új életet kezdjenek.
A város Çeşmétől 20 km-re északkeletre helyezkedik el. A hegyek között csodaszép látványt nyújt a naplemente, és a természetet is közelebb érzi magához az ember. A település a sorozatnak köszönhetően a turisták kedvelt úti célja lett, szívesen látogatnak ide, hogy a kedvenc sorozatukban látott épületeket megnézzék.
Azonban az emberek nem csak a török sorozatokat kedvelik így. A fanatikus sorozatrajongók számára Törökországon kívül USA (Westworld), Kolumbia (Narcos), Anglia (Birmingham bandája), Dánia és Svédország (A híd) vagy a Trónok harca miatt Horvátország, Írország, Izland és Marokkó is kedvelt célpontok.
Ebben a leckében a jelöletlen birtokos szerkezetet (belirtisiz isim tamlaması) pl. asztalterítő (masa örtüsü), az összetett birtokos szerkezetet pl. apukám barátjának a kutyája (babamın arkadaşının köpeği) és a birtokos szerkezetben lévő szavak tárgyas ragozását tárgyaljuk.
A múltkori leckében különböző példákon keresztül a hagyományos (jelölt) birtokos eset képzését és használatát vettük górcső alá. Azt hiszem, elég egyértelmű volt, hogy milyen esetekben kell alkalmaznunk. Viszont a jelöletlen birtokos eset (belirtisiz isim tamlaması) eleinte sokaknak gondot szokott okozni, hiszen ez az eset a magyar nyelvben nem feltétlenül birtokos formában jelenik meg. Tehát miről is van szó?
Vegyünk néhány példát!
ülőhely = oturma yeri
fényképezőgép = fotoğraf makinesi
jazz koncert = caz konseri
igazgatóhelyettes = müdür yardımcısı
Amint látjátok, ez a nyelvtani szerkezet a magyarban inkább szóösszetételek és szókapcsolatok formájában jelenik meg, emiatt a szavakat nem látjuk el további toldalékokkal.
Viszont a törökben a szókapcsolat vagy szóösszetétel második tagja felveszi a birtokos eset E/3. birtokos személyjelét, azaz a -si, -sı, -su-, sü, -i, -ı, -u, -ü személyjelek valamelyikét. (Ellentéteben a jelölt birtokos szerkezettel, ahol mind az előtagot, mind az utótagot toldalékoljuk. pl. annemin kedisi = anyám macskája).
düğün salonu = házasságkötő terem
döner ustası = döner szakácsmester
terzi dükkanı = szabóság
test sürüşü = tesztvezetés
zeytin ağacı = olajfa
palmiye yaprağı = pálmalevél
çan kulesi = harangtorony
cilt tipi = bőrtípus
inşaat sektörü = építőipari ágazat
duvar lambası = fali lámpa
etek modeli = szoknyamodell
dil bilgisi = nyelvtan
bağışıklık sistemi = immunrendszer
bulaşık süngeri = mosogatószivacs
yaz tatili = nyaralás
deniz kuşu = tengeri madár
bahçe mobilyası = kerti bútor
Tehát igazság szerint, ha magyarul végiggondoljuk, hogy mit szeretnénk éppen mondani, elég könnyű megkülönböztetni, hogy melyik esetet kell használnunk, hiszen ebben az esetben alapvetően nem birtokos szerkezetben kell gondolkodnunk.
Lássuk összehasonlítva is a két esetet, hogy teljesen egyértelmű legyen, miről is van szó.
Jelölt birtokos szerkezet
jelöletlen birtokos szerkezet
okulun müdürü
az iskolának az igazgatója (annak a bizonyos iskolának, amelyre a beszélő gondol)
okul müdürü
iskolaigazgató
çocuğun ayakkabısı
a gyereknek a cipője (annak a bizonyos gyereknek, akire a beszélő gondol)
çocuk ayakkabısı
gyerekcipő
otelin odası
a hotelnek a szobája (annak a bizonyos hotelnek, amelyre a beszélő gondol)
otel odası
hotelszoba
polisin köpeği
a rendőrnek a kutyája (annak a bizonyos rendőrnek, akire a beszélő gondol)
polis köpeği
rendőrkutya
A jelöletlen birtokos szerkezet felvehet további birtokos jelet is.
Benim spor ayakkabım hiç yok. = Nekem egyáltalán nincs sportcipőm.
Senin polis köpeğin çok akıllı. = A te rendőrkutyád nagyon okos.
Onun ayakkabısı koyu yeşil renktedir. = A cipője mélyzöld színű.
Bizim cilt tipimiz kuru. = A mi bőrtípusunk száraz.
Sizin güneş paneliniz çok pahalı. = Az önök napeleme nagyon drága.
Onların bulaşık süngerleri yeni. = Az ő mosogatószivacsaik újak.
Valamint arra is figyelnünk kell, hogy a jelöletlen birtokos eset -si, -sı, -su-, sü toldaléka további birtokos személyjel felvételekor eltűnik!
bulaşık makinesi = mosogatógép
Bizim bulaşık makinemiz bozuk. = A mosogatógépünk rossz.
masa lambası = asztali lámpa
Sizin masa lambanız neden sarı renkli? = Az asztali lámpátok miért sárga színű?
A tárgyragok képzésénél említettem, hogy ki kell még térnem a birtokos szerkezetek tárgyesetére. Akkor elmagyaráztam, hogy a tárgyrag E/3.-ben, -(y)i, -(y)ı, -(y)u, -(y)ü. Viszont ha már az adott szó birtokos esetben van, akkor a tárgyragot egy n kötőhanggal tudjuk a szóhoz illeszteni. pl. annemin kedisini = az anyám macskáját.
Mind a jelölt, mind pedig a jelöletlen birtokos szerkezet után a már említett n kötőhangot kell kitennünk, ha a szót szeretnék tárgyesetbe tenni.
Fotoğraf makinesini temizliyorum. = Tisztítom a fényképezőgépet.
Dil bilgisini öğreniyorum. = Tanulom a nyelvtant.
Döner ustasını tanıyorum. = Ismerem a döner szakácsmestert.
Bugün Ayasofya Müzesi‘ni görmek istiyorum. = Ma a Hagia Sofiát szeretném megnézni.
Caz konserini buradan izlemek istiyorum. = Innen akarom nézni a jazz koncertet.
Test sürüşünü nerede yapıyoruz? = Hol végezzük el a tesztvezetést?
Persze tárgyrag kerülhet a már birtokos személyjellel ellátott jelöletlen birtokos szerkezetre is.
Senin polis köpeğini çok seviyorum. = Nagyon szeretem a rendőrkutyádat. (Gondolom, itt észrevettétek, hogy E/2. személyben a birtokos személyjel külalakra megegyezik a tárgyrag elé kiteendő n kötőhanggal. Tehát ebben az esetben nem kell mind a kettőt jelölni.)
Bizim cilt tipimizi cilt bakım uzmanları sevmiyor. = A mi bőrtípusunkat nem szeretik a bőrápolási szakértők.
Gyakorlófeladatok
Egészítsétek ki a megfelelő toldalékkal a jelöletlen birtokos szerkezeteket!
güzellik sır…. = szépségtitkok
uçuş izin…. = repülési engedély
iş güç…. = munkaerő
mandalina bahçe….. = mandarinkert
alışveriş torba….. = bevásárlószatyor
dikiş makine….. = varrógép
okul gezi….. = iskolai kirándulás
bebek bez…. = pelenka
mutfak bıçak….. = konyhakés
Fordítsátok le a mondatokat törökre!
Messze van a tengerpart?
Mikor jön az iskolabusz?
Nagyon szép a naplemente.
Hozom a bevásárlószatyrot.
Nagyon erős az immunrendszerem.
Ezt a házasságkötő termet választom.
Fordítsátok le az alábbi török mondatokat és mondatrészeket magyarra!
Dil bilgisi hataları görüyorum.
Türkiye’de birçok deniz kuşu bulunuyor.
Cilt tipini öğren!
Bugün bir duvar lambası alıyoruz.
Bu zeytin ağacı 200 yaşında.
Buz mavisi bir pantolon almak istiyorum.
Döner ustası nerede?
Tegyétek tárgyesetbe a jelöletlen birtokos szerkezeteket!
inşaat sektör……. = építőipari ágazatot
duvar lamba……… = fali lámpát
etek model…… = szoknyamodellt
dil bilgi……= nyelvtant
bağışıklık sistem……. = immunrendszert
Most pedig tegyétek ugyanezeket szavakat birtokos esetbe is!
A Besiktas 4–0-ra győzött a Gaziantepspor vendégeként a török labdarúgó-bajnokság vasárnapi játéknapján, és egy fordulóval a zárás előtt biztossá vált, hogy megvédi bajnoki címét. A „fekete sasok” egyúttal megváltották jegyüket a következő BL-idény főtáblájára.
A Besiktas 15. alkalommal lett bajnok, egy lépéssel ismét közelebb került a török rangsort vezető Galatasarayhoz (20) és üldözőjéhez, a Fenerbahcéhoz (19). A két nagy rivális ezúttal a bronzéremért verseng, a második hely – és a BL-selejtezős kvóta – az Istanbul Basaksehiré.
Miután egy török professzor és csapata minden eddiginél szélesebb körben kutatta a témát, hogy mennyi a várható élettartam Törökország egyes területein, a Hürriyet török napilap újságírói felkerekedtek és maguk is felkeresték a csodatévő helyeket. Beszéltek a helyiekkel életmódjukról, hogy megtudják a hosszú élet titkát.
Ismail Tufan, az Akdeniz Egyetem gerontológiai (az öregkor tanulmányozásával foglalkozó tudomány) tanszékének vezetője és csapata megpróbálta elkészíteni Törökország öregedési térképét. A projekt negyedik fázisának neve GEROATLAS. Tufan és csapata beutazták Törökországot és több ezer embert megkérdeztek az öregedésről, hogy adatot gyűjtsenek. A kutatás célja, hogy nyomon kövessék, hogyan öregszenek az emberek Törökországban.
Bár a várható élettartam nő, vajon egészségesek és fittek tudunk-e maradni idősebb korban is?
Trabzon-Maçka
HA NEM MA, AKKOR MAJD HOLNAP. NEM KELL AGGÓDNI!
Maçka város lakója Nadide Karaosman azt vallja: “akinek a lába a termőfölddel sokat érintkezik, az fiatal marad.”
Óriás lucfenyőkkel körülölelt völgyek középpontjában, a Sumela monostor és a Fırtına-patak ölelésében fekszik az örökzöld Maçka városa. Jelenleg éppen a mogyoróaratás ideje zajlik a környéken. A reggeli után, ami vajból, tejszínből, frissen szedett paradicsomból, és uborkából áll, mindenki a mezőre indul, ahol estig gyűjtik a mogyorót. A helyiek úgy hiszik, az egészség annak köszönhető, hogy a természetben, a földeken dolgoznak. Szerényen étkeznek, kevés húst és sok gyümölcsöt fogyasztanak. Asztalukról sosem hiányzik a karalábé, mángold, kukorica és zöldbab. Ezen kívül sok vizet isznak.
Asiye Çalik, 52 éves maçkai lakos azt mondja, amikor a mezőn dolgozik, két liternél több vizet is elfogyaszt. Rokona a 73 éves Remziye Çalik még éjszaka is felkel inni. A 63 éves Cemal Dönmez már a városi vizet meg sem tudja inni, a maçkai forrásvíz rendszeres fogyasztása után.
Itt nagyon kevés ember vásárol szupermarketben. Rengeteg tejet és joghurtot fogyasztanak, amit maguk állítanak elő. Nem elhanyagolható a halfogyasztásuk sem. Ezen kívül sok levest esznek, amit főleg kukoricából és karalábéból készítenek. Széles körben ismert a sült zöldbab is. Mindenképpen meg kell kóstolni, ha a városban jár az ember!
Asiye Çalik reggelijének része a mılhama is. (Vajból és kukoricalisztből főzött étel.)
Çalik úgy gondolja, azért egészséges, mert sokat gyalogol a völgyekben és hegyekben, valamint mindennap 1 órát pihen délután. Egy másik asszony, a 85 éves nagymama, Bakiye évekig dolgozott a mogyoróföldeken. Szerinte a fittség kulcsa, hogy folyton legyünk aktívak és ne stresszeljünk. Mottója: “ Ha nem ma, akkor majd holnap. Vagy egy hét múlva. Nem kell aggódni. És hálásnak kell lenni. Ha hálásak vagyunk, akkor jobban érezzük magunkat.”
Cemal Dönmez szerint: “Az Isten legnagyobb ajándéka számomra az egészség. Minden más átmeneti.” Dönmez így folytatja: A hasonlóan gondolkodó feleség jobbá teszi az életet. Kerüli a viszályt: “mert ha nem így teszek, akkor nincs lelki békém. “
Aydın-Bozdoğan
MI TUDJUK, HOGYAN KELL MEGÁLLNI
A 85 éves Remziye Yumukoğlut gyakran meglátogatja az unokája.
A vidék, ahol él, fügefákkal és olívaültetvényekkel teli. A Madran Baba hegyekből pedig forrásvizek fakadnak.
Nazmye Karakış Bozdoğanban lakik, ahol az idő még lassan csordogál. Szerinte: “Bármikor Izmirbe megyek, azt veszem észre milyen gyorsan telik az idő a nagyvárosban. Mi itt megállunk, amikor akarunk. Ezek a nagyvárosok sosem állnak meg?”
Az átlagéletkor Bozdoğanban 84 év. Az asszonyok, akik sok időt töltenek a házuk előtti padokon üldögélve, beszélgetve, maguk termesztik meg a zöldséget, gyümölcsöt a saját kertjükben. Nyáron feldolgozzák a termést télire, sose használnak konzervet.
Az itteni lakosok csak olívaolajat vagy vajat használnak zsiradéknak és mindenhova gyalog mennek. Van egy szokásuk, ami eltér más vidékek lakóiétól, hogy minden délben alszanak legalább egy félórát.
A bozdoğani nők azt mondják, nincs sok stressz az életükben, s ha mégis horgolással-kötéssel oldják azt. Ha valami mégis aggasztja őket, elmondják egy bizalmasuknak. Nem foglalkoznak túl sokat egy problémával, ez segíti őket áthidalni az élet nehézségeit.
İzmir- Karabulut
HAL EGYENESEN A SERPENYŐBE…
Az átlagéletkor Karaburunban 83 év.
A helyiek szerint ez azért van, mert: “aktív életet élnek egy szívós földön.” A helyi konyhára jellemző élelmiszereket termelnek; articsókát, szőlőt, citrusféléket, datolyát, olívabogyót, kopanisti fajta, sós kecskesajtot.
Az eredetileg Karaburunból származó Akyol család, már évekkel ezelőtt a városba költözött, azóta nélkülözik a hely finomságait. Évekig próbáltak alkalmazkodni a nagyvárosi élethez, de néhány éve a család visszatelepedett Karaburunba, mert vágyódtak a természet közelsége után. A család legkisebb gyermeke Cem Akyol, aki idegenforgalmat tanult, tanulmányai befejezése után szintén visszatért Karaburunba, saját szavaival: “újjászületni ” jött.
Édesanyja, Ayşe Akyol beszél a környék étkezési szokásairól: “A mi paradicsomaink és uborkáink fényesek, a hal, amint kihalásszák, egyből a serpenyőbe kerül. Az egyetlen, amit máshonnan kell beszerezni, azok a száraz hüvelyesek. A magunk által tenyésztett állatok húsát esszük, ők pedig helyi takarmányt fogyasztanak, nem feldolgozott terméket.”
Akyol 87 éve nagyanyja szerint: “Mi nem tudjuk megbetegedni. Nagy ritkán megfázunk, de akkor is egy napi pihenés után lábra állunk.”
Artvin-Şavşat
A GYALOGLÁS VÁROSA
Fehimdar Çelik egy “nagyon fiatal” 90 éves.
A városról – melyet a “nyugalom városának” neveztek el ebben az évben, elsőként a hegyekből fakadó víz jut az ember eszébe. A 79 éves, helyi lakos Yavuz Tokdemir feleségével a 72 éves Hürmüzzel él itt, a Kocabey tanyán. Azt mondják még orvoshoz sem kell menniük, mert az itteni vizet isszák.
Şavşatban a várható élettartam 83 év. Tokdemirék maguk termesztik az organikus vöröshagymát, paradicsomot, kukoricát, babot. Mivel tenyésztett állataik csak organikus takarmányt esznek, a tejük különösen finom. Ehhez jön még az itteni friss levegő, így a falubeliek nem betegszenek meg.
A 90 éves Fehimdar Çelik egész életében a mezőn dolgozott. Még ma is maga kaszál és megy az erdőbe tűzifát gyűjteni. Szerinte az egészséghez alapvető, hogy tejet kell inni mézzel, helyi kenyeret kell fogyasztani és reggelire tojást kell enni. Ezen kívül mindennap 10 kilométert gyalogol.
Egy másik titkot is elárul az életről: “Erősnek kell lenni fejben. Soha nem hajtottam fejet senki előtt, ha valamit helyesnek tartottam amellett kiálltam.”
Rize – Çamlıhemşin
ILYEN LEVEGŐ NINCS SEHOL MÁSHOL!
Az 52 éves Emine mindennap a teaültetvényen dolgozik.
Çamlıhemşin a Rize tartományban található, az oxigéndús levegő és a nyugalom jellemzi.
Ömer Demirok egy 63 éves helyi lakos, foglalkozása méhész. Çamlıhemşinben találkoztunk vele, ahol a várható élettartam 82 év. Elmesélte, hogy amikor Ankarába ment, még vizet sem bírt inni, nemhogy enni…
“Furcsa szaga volt a víznek, még kézmosás közben is lehetett érezni.”
Mint a helyiek közül mindenki, gyerekkora óta a vajból, mézből és tejszínből álló étrendhez van szokva.
A helyiek kedvenc gyümölcse az alma. Demirok mindennap felmászik egy 25-30 méteres gyertyánfára, hogy fitt maradjon. Szerinte a jó élet titka az erőszakmentes, békés otthon. “Néhány férfi csak háztartási alkalmazottként tekint a nőkre. Én ezt nem így gondolom.”
A 70 éves Mevlüt Yağcı titka az egészséges életről is hasonló. Yağcı sok évig Németországban élt, és nem tudta kivárni nyugdíjazását sem, előbb visszatért szülőfalujába “Az anyagi helyzetem jónak számított, de az itteni levegő, víz és az ételek is hiányoztak.”
Muğla – Fethiye
AZ EMBEREK, AKIK ISMERIK A NÉLKÜLÖZÉST
Serdaroğluék reggeli kávéjukat isszák.
A tengernek meghatározó szerepe van a fethiyei lakosok körében. Az úszás mellett a helyi fiatalok általában biciklivel közlekednek a nap folyamán.
Az átlagos várható élettartam 83 év, melyhez a táplálkozás nagyban hozzájárul. Például Şükrü és Adile mindketten 45 évesek, csak azt eszik, amit megtermelnek. Azt mondják, nem szeretik a szupermarketben kapható élelmiszereket.
A 73 éves falubeli Cahit Tabanoğlu egyetért velük. “Az oxigénnek köszönhetően az itteni termékek édesebbek.” Ő egész életében csak natúr termékeket evett. “Amikor nem volt elég cukor, anyám összetört szentjánoskenyeret, megforralta és pudingot készített belőle. De napjainkban már elfeledkeztek a természetes dolgokon alapuló táplálkozásról.”
Bár Mehmet 83, és Gülsüm 74 éves, azt mondják, a családi emlékek felidézése tartja őket fiatalon, úgy tartják, hosszú és boldog házasságuk titka a kölcsönös tolerancia
Ordu – Gölköy
ELTŰNNI BOLDOGAN
Hamdi Koç az Orduból származó író, fordító szerint a gölköyiek megtalálták lelki békéjüket. Gölköy lakossága 30 000 fő és majdnem egész évben esik. Ennek ellenére a várható élettartam 82 év. Koç eredetileg Orduból származik, az Atlasz magazin csapatával látogatott Gölköybe. “Itt találni boldog emberekkel. Isztambulban mindenki morcos, de itt mosollyal fogadnak.”
“Az itteniek nem vesztették el a valahova tartozás érzését. Nem hagyták el szülőhelyüket. Mindenkinek van kisebb-nagyobb saját földje.”
“Az Ulugöl körüli magas fák az égig érnek, zöld szint adva a víznek. Ebben az erdőben jó lenne elveszni!”
Sivas – Doğanşar
GYENGE TESTTEL NEM LEHET BÍRNI
A tengerszint felett 3000 méterre fekvő Doğanşarnak 3000 lakosa van. Konyhája az itteni mezőgazdasági termékekre alapul.
A helyiek kiássák a földből terményeiket és már mehet is az asztalra.
Doğanşar leveseiről híres. Nyáron a cékla- és az ayran- (sós joghurt) leves, télen a tarhana, tırhıt, sübüra népszerű. (Tarhana: szárított csicseriborsó, paradicsom, piros paprika, hozzáadott joghurt, liszt keverékéből készült por alapú leves. Tırhıt: bulgurból, darált húsból készült leves. Sübüra: lisztből, joghurtból készült, fokhagymával ízesített leves.- a ford.)
A helyiek annak köszönhetik egészségüket, hogy jól alkalmazkodnak a zord időjáráshoz. Évente 5-6 hónapig hó fedi ezt a tájat, így egy gyenge szervezet nem bírná ki itt. Mégis 83 év a várható élettartam.
Afyon – Dinar
JÓ TÁPLÁLKOZÁS, SOK OXIGÉN
A dinari 1995-ös földrengés után a lakosok száma 20 000-re csökkent. Ma a népesedés újra növekedő tendenciát mutat.
Bár sokan elköltöztek más városokba a földrengés után, az első alkalommal, ahogy tehették, visszajöttek. Így magyarázzák: “Itt jobb a levegő, tiszta a víz, jó az élelem.”
A legtöbb ember mezőgazdálkodással foglalkozik itt. A mák, cékla, búza, árpa mind fő terménynek számítanak. De ezen kívül még rengeteg más is van.
A helyi termelők a keddi piacon adják el áruikat. A piac híres még vaj, tej, sajt és tejszín termékeiről.
A Menderes, egy itteni forrás szolgáltatja a vizet a helyieknek.
Az idősek öregek otthonba küldése nagyon szégyenteljes dolognak számít errefelé.
Kastamonu
A BŐSÉG VIDÉKE
Kastamonu Törökország északi részén található. Északról a Fekete-tenger, nyugatról a Sakarya, keletről Kızılırmak-folyó határolja. Esős terület, 67 százalékát erdő borítja. Ez bőséges oxigént jelent, az oxigén pedig maga az élet.
A bükk, fenyő, szil, fenyő, gyertyán, gesztenyefából álló erdők hordozzák a hosszú és egészséges élet titkát.
Az átlagos élettartam 82 év errefelé. Kastamonu erdeiben sokféle ízletes gomba terem, de a hely ismert még finom szilvájáról, szőlőjéről, körtéjéről, vörösáfonyájáról, fokhagymájáról és rizséről is.
Mehmet Yaşin ételkritikus így ír Kastamonuról: ”Ha erre a látnivalóban és terményekben bővelkedő vidékre támad kedvünk látogatni, több legyet üthetünk egy csapásra. Hegyet mászhatunk, gombászhatunk, olajfestmény szépségű fotókat készíthetünk, télen síelhetünk az Ilgaz-hegyen, vagy elveszhetünk a Valla kanyon vadonjában nyár elején.”
A GEROATLAS utazgat
Az Akdeniz egyetem gerontológiai tanszéke által végzett GEROATLAS kutatást a TÜBİTAK (Törökország tudományos és technológiai kutatóintézete) támogatta. A projekt 2000-ben indult, ebben az évben a negyedik szakasz valósult meg. Várhatóan 2023-ban fejeződik majd be, amikorra remélhetőleg egész Törökország élettartamtérképe teljes részletességgel elkészül.
Minden szakaszban új mintát vesznek az emberektől, emellett táblázatokat vezetnek az előző szakaszok eredményeiről. Egyszerre 3500 embert vizsgálnak. Hogy elegendő embert tudjanak megkérdezni, utazgatnak Törökországban. Az ADNKS, (a lakcímen alapuló népszámlálási adatok) szolgáltatja a mérés alapját.
2015-ben a következő a legjobb tíz hely a statisztikai analízis szerint, mely egészség, fittség, általános elégedettség, családi kapcsolatok és vallás szempontjából végzett vizsgálatokra épült. Gölköy Ordu tartományban, Bozdoğan Aydoğan tartományban, Fethiye Muğla tartományban, Karaburun Izmir tartományban, Doğanşar Sıvas tartományban, Kastamonu, Şavşat Artvin tartományban, Dinar Afyon tartományban, Çamlıhemşin Rize tartományban Maçka Trabzon tartományban. Az idősek itt egészségesebbek és fittebbek, mint más területeken. Ez a kutatás különböző faktorokat vet össze, így jutott az előbb említett eredményekre, de még tisztáznia kell ezek okát és meghatározni, mennyi a személyes illetve általános tényező ezekben.
BÁRHOL LEHET EGÉSZSÉGESEN ÉLNI
A GEROATLAS projektben 35 000 embert kérdeztek meg olyan kérdésekről mint elégedettség, egészség, étkezési szokások, társadalmi élet, magány, pihenés, vallási és családi szokások. Az Akdeniz Egyetem gerontológiai tanszékének GEROATLAS kutatás vezetője, Irfan Tufan professzor szerint: “GEROATLAS–beli faktorok egymásra hatása, nemcsak az életet hosszabbítják meg, hanem egészségesebbé is teszik azt. Találkozunk korukat meghazudtoló, fitt és egészséges idősekkel egész Anatóliában. Ez azt bizonyítja számomra, hogy az egészséges öregkor nem köthető adott vidékhez, de az egyes vidékek életmódja, földrajza, levegője és vize hatással van az élettartamra. De úgy gondolom, ezek a ritka “fitt idősek”, akik száma egyre nő, valami olyat tesznek anélkül, hogy tudatában lennének, ami segít nekik fittnek maradni.”
Még hozzáteszi, hogy a régió nagy hatással van az étkezési szokásokra, de nem tudnak konkrétan kiemelni egy területet e tekintetben. “Elsődleges célunk, hogy példákat hozzunk arra, hogy lehet minőségi életet élni időskorban is, és az idősekkel szembeni negatív képet kitöröljük az emberek fejéből.”
Azt mondja, a legtöbb életet meghosszabbító faktort már ismerik, de a faktorok közötti kapcsolatot és azt, hogy ezek hogyan befolyásolják egymást, még nem tudják. Hozzáteszi még: “Azok az emberek is meghalhatnak váratlanul, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, jó képzettséggel rendelkeznek, kényelmes, jó életet élnek. A kényelem nem az egyetlen paraméter, ha a hosszú élet titkát keressük.”
NINCS ALKOHOL, CIGARETTA, KEVÉS SÓ, CUKOR, ZSIRADÉK
Remziye Çalık 73 éves, maçkai lakos, maga vágja a tűzifát.
A GEROATLAS kutatásában részt vettek közül, akik egészségesen öregednek, mind hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Néhányan háromszor étkeznek egy nap, mások csak egyszer. Életstílusuk különböző, de úgy látszik, mind egészségesen étkeznek. Nem cigarettáznak és nem fogyasztanak alkoholt. A jó genetikájuk is valószínűleg hozzájárul jelenlegi jó egészségügyi állapotukhoz, fittségükhöz, de nyilvánvalóan étkezési szokásaiknak is nagy szerepe van abban, hogy egészségesebbek, mint kortárasaik.
Nagyon kevés zsíros húst és telítetlen zsiradékot fogyasztanak. Étkezéseikben fontos szerepe van a zöldségeknek és gyümölcsöknek. Cukor- és sófogyasztásuk elenyésző. Legtöbbjük erősen hívő, nem félnek a haláltól, inkább tudatosan felkészülnek rá. Mentálisan stabilak, kiemelkedően jó a memóriájuk, jókedvűek.
Nem immunisak a betegségekkel szemben, de csak kis mértékben betegednek meg. Kortársaikkal összehasonlítva kevesebb testi fájdalmuk van.
A GEROATLAS projektben megkérdezettek legtöbbje nem ismeri az egészséges étkezés szabályait, mégis egészséges.
Holdbéli táj – sokan ezzel a jelzővel illetik azt a különleges helyet Törökország szívében, ahol csodás természeti képződmények nőnek ki a földből, ahol 80 méterrel a föld alatt emberek laktak az elmúlt évezredekben, és ahol szélcsendes napok hajnalain hőlégballonok lovagolnak a napfelkelte első sugarain: Kappadókiában jártunk.
A közép-anatóliai Kappadókia, amelyet 1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított, azonnal hatalmába kerített, és egész végig a foglyai maradtunk. Mindannyian mohón lestük a táj ezerféle arcát: napfelkeltében és napnyugtában, fentről és lentről, kívülről és belülről. Avanos kisvárosában volt a bázisunk, hogy 10-20-30 km-en belül mindent megcsodáljunk, ami a néhány napba és egy kisgyerekes kirándulás kereteibe belefér.
A holdbéli táj évmilliók alatt alakult ki
A táj varázslatos – holdbéli – arculatát a vulkáni tevékenységnek, majd az évmilliók alatt végbement eróziónak köszönheti. Az aktív vulkáni tevékenységek következtében tufa és bazaltláva rakódott le a földfelszínen, ami szépen lassan széttöredezett, és nem tudott többé ellenállni az elemeknek. A vízfolyások völgyeket és kanyonokat vágtak a tájba, a szél pedig lekerekítette a puha anyagot. Ott, ahol a felső bazaltréteg megvédte az alatta húzódó tufaréteget, csak oldalról tudta a szél kikezdeni. Ennek köszönhető, hogy most változatos alakú, földöntúli képződmények nyúlnak a magasba: ezeket hívjuk tündérkéményeknek.
1 of 8
A megérkezést követően első utunk Kappadókia legmagasabb pontjára, Uçhisarba vezetett, hogy a csúcsra felmászva belássuk az egész régiót, amelyet felfedezni szándékoztunk. Az előttünk elterülő hol kerekded, hol sziklásabb felszínt völgyek törik meg, kanyonok szaggatják szét, és a kiemelkedő tündérkéményekben tátongó sötét lyukak – üregek – azt bizonyítják, hogy az emberi elme mennyire leleményes, és ha kell, hegyeket tudunk megmozgatni – vagy kifaragni.
Barlanglakások és földalatti városok
A vulkáni tufát az emberi kéz könnyen tudta alakítani, és őseink évezredek óta élnek a természet által felkínált lehetőségekkel. Barlanglakásokat, később sziklatemplomokat vájtak a kőzetbe, sőt, komplett városokat hoztak létre a földfelszín alatt! A föld alatti városok akár 8 emeletesek is lehetnek, 80 méterrel a föld alatt, mindezt úgy, hogy avatatlan szem kintről észre sem veszi a létezésüket.
Azt mondják, hogy több száz ilyen várost rejt a föld, ezek közül napjainkban 30 feltárt, és mindössze néhány látogatható. A városokat többnyire búvóhelyként használták, a keresztények kezdetben az arabok elől, később a szeldzsukok, majd az oszmán-törökök elől menekültek a titkos labirintusokba, később a török lakosság tette ugyanezt, ha veszély fenyegette. A legnagyobb városkomplexum akár 20 ezer embert is be tudott fogadni a jószágaikkal egyetemben, és hónapokig képesek voltak ott megbújni, amíg az ellenség el nem tűnt a vidékről.
A városban mindennek megvolt a helye: a jószágnak, a lakófülkéknek, a konyháknak, a raktáraknak, a mellékhelyiségeknek és a halottaiknak is, a helyiségeket és a szinteket labirintusszerű folyosók kötötték össze. A friss levegőt jól kiépített szellőzőjáratokkal biztosították, a járatokat vízlelő helyek mellett alakították ki, a csatornákon keresztül tudtak egymással kommunikálni, és a helyenként rendkívül keskenyre zsugorodó folyosókban bárkit fel tudtak tartóztatni, ha ellenséges szándékkal érkezett. A bejáratokat óriási kövekkel torlaszolták el, amelyek mozdítása különleges technikával és csakis belülről volt lehetséges.
Ma is nagyon sok barlanglakást használnak, hisz a kőzet áldásos tulajdonságainál fogva kellemes hőmérsékletet biztosít mind télen, mind nyáron. A térség szinte teljes egészében a turizmusra épít, Kappadókia az ország egyik leglátogatottabb turisztikai régiója. Éppen emiatt sok barlanglakást a turisták számára alakítottak ki, illetve a településeken a környezetbe jól illeszkedő kőházakat építenek, amelyben már minden a modern kor kényelmét szolgálja.
Kaymaklı az egyike a látogatható föld alatti városoknak, szűk alagutakon, sok helyütt csak egyesével lehetett leereszkedni az alsóbb szintekre. A befelé áradó embertömeget szó szerint elnyelte a város, ki idegenvezetővel, ki anélkül próbálta elképzelni, hogyan is éltek ott egyszerre emberek ezrei, miközben volt vizük, élelmük, fekhelyük, védelmi rendszerük és friss levegőjük.
Ókeresztény freskók a sziklatemplomokban
Egyik nap a Göreme-völgybe és a Göremei Szabadtéri Múzeumba látogattunk el, amely Törökország egyik nemzeti parkja is. A május elsejei hosszú hétvégére időzített utazásunk mindenre rányomta a bélyegét, nagyon sokan választották rajtunk kívül ezt kirándulóhelyet. A múzeum területére belépve a kőbe vésett kolostortemplomok és kápolnák sokasága azonban gyorsan elfeledtette velünk a zsúfoltságot…
A területen a kereszténységet Szent Péter terjesztette el az I. században. Kappadókia 17-ben a Római Birodalom fennhatósága alá került, majd a birodalom kettészakadása után a Kelet-Római, majd a Bizánci Birodalom része lett. Az ekkor letelepedett új szerzetesrendek az ezt követő évszázadokban vájták építményeiket a tufába. A X-XI. században épültek a nagyobb templomok, melyekben a bibliai jeleneteket ábrázoló freskók a mai napig megmaradtak, egy részét viszont a képrombolás időszakában átfestették.
1 of 6
Kőlépcsőkön vagy létrákon egyensúlyoztunk fel a sziklatemplomok felső helyiségeibe, és hosszú ösvény vitt minket körbe a múzeum területén. Ha időnk és a gyerekeink engedik, fél napot is el lehetett volna ott időzni, minden zegzugot bejárni és egészen elmélyülni a múlt több ezer éves tengerében.
Borkóstoló
Meleg időnk volt, ezért a múzeum gyors körbejárása után laza programot iktattunk be: ellátogattunk a régió egyik nagy múltú pincészetébe, a Turasanhoz, amely Ürgüp településhez közel található. A kappadókiai régió bortermelése jelentősnek mondható, a terület egyike a kis-ázsiai szárazföldi borrégióknak. A bor kedvelői pincészetekben és bárokban is végigkóstolhatják a híres kappadókiai borokat. A Turasan családi vállalkozás 1943 óta foglalkozik borkészítéssel, és az egyik legnagyobb nevű pincészetté nőtte ki magát Törökországban. Mi csak a márkaboltba jutottunk be, de idegenvezetés mellett körbe lehetett volna nézni a palackozó részlegen is. A kóstoló végén egy rozé bor mellett tettük le a voksunkat, és este megbizonyosodtunk róla, hogy jól választottunk.
A bázisunk: Avanos
Avanos, ahol megszálltunk, egy bájos kisváros, amely a Vörös-folyó (Kızılırmak) partján épült, és már az ókorban is lakott volt. Kappadókia híres a fazekas termékeiről és kerámiáiról, és Avanos jelentős kézműves központnak számít. A település számtalan fazekasműhelyében lehet megcsodálni a kézzel készített cserépedényeket és a mesterien megfestett darabokat. A bátrak ki is próbálhatják a korongozást, nekünk elég volt nézni a bátor turistákat. A törökök legendásak a vendégszeretetükről, minden kis műhelyben teával kínálják a vevőket, különösképpen ha komolynak tűnik a vásárlói szándék. Mi csak ráérősen nézelődtünk és gyönyörködtünk a termékekben, ám miután a csemeték már a második teáspoharat is eltörték, átmentünk a szomszédos fazekasműhelybe, ahol mily meglepő, újabb tea várt ránk. Az avanosi fazekastermékekhez a Vörös-folyó különleges tulajdonságokkal bíró, vöröses színű agyagját használják.
1 of 5
A központban a folyó mindkét partját sétálók és parkok övezik, és ott csak egy módon lehetett átkelni a folyón: függőhídon. A hétvégi tömeget figyelembe véve elég félelmetes mutatvány volt, a vigyor csak a kölykök miatt fagyott az arcomra, mert bizony én alig vártam, hogy átérjünk. Az aprónép persze élvezte, csakúgy, mint a sétálón portyázó lufiárustól kikönyörgött, majd fél órán belül elröptetett lufikat, és a folyóban úszkáló sok-sok kacsa látványát.
Bármerre is látogasson az ember Törökországban, szinte biztos, hogy valamilyen regionális gasztronómiai csodának a földjén jár, amit nem szabad kihagyni. Mi hallgattunk a jó szóra, és megkóstoltuk a régió specialitását, a testi kebabot. Az ételnek az a különlegessége, hogy avanosi cserépedényben készítik. A cserépedényt megtöltik marhahússal, zöldségekkel és fűszerekkel, majd az edény száját lezárva kemencében sütik készre. A több óra alatt elkészülő finomságot az agyagedénnyel és egy kis kalapáccsal együtt szervírozzák, majd az edényt óvatosan feltörve öntik azt a tányérra.
Hőlégballonok a magasban
Számomra a legnagyobb élményt a hőlégballonok nyújtották, bár nem ültünk fel egyikre sem. A turisták egy része kifejezetten a hőlégballonozás élményéért érkezik, nekem bőven elég volt az, hogy napfelkelte előtt lencsevégre kaphattam őket.
1 of 16
Már tudtuk, hova kell menni fotózni, útközben azt is megfigyelhettük, ahogy fellobban bennük a tűz, és a petyhüdt ballonok lassan élettel telnek meg. Mire az első a levegőbe emelkedett, egész népes csoport gyűlt össze körülöttünk kisebb-nagyobb fényképezőgépekkel. A ballonok gyors egymásutánban emelkedtek a levegőbe, miközben a felkelő nap első sugarai egyre határozottabban kezdték áttörni a sziklákkal cakkozott látóhatárt. Rövid idő alatt mintegy 50-60 hőlégballon lebegett előttünk, a szemkápráztató látvány leírhatatlan. A nap, abban a pillanatban, ahogy felbukkant velünk szemben, aranyos fénysugárral szórta be a holdbéli tájat, a kerekded formák ragyogtak a napsütésben. Egészen sokáig figyeltük, ahogy a ballonok mozognak, és végül a helyi pékségben megvásárolt friss pékáruval megpakolva sikerült visszaérnünk, mire az aprónép felébredt…
A régió tengernyi csodát kínál, amelynek csak egy részét tudtuk felfedezni, bizton állíthatom mindannyiunk nevében, hogy ha lesz lehetőség, visszatérünk. Minden sejtünkkel éreztük, hogy mennyire picik és halandók vagyunk, ha az időre gondolunk, ugyanakkor azt is, hogy milyen rendkívüli dolgokra képes az ember, közös erővel, együtt. Ez utóbbit most különösen jó volt érezni…
Akár tetszik, akár nem, a török megszállás idején változó határokkal és szövetségi rendszerekkel, de “három Magyarország” alakult ki. A királyság nyugati karéja Habsburg uralom alatt, a középső részek a töröknek hódolva, keleten pedig a sokszor idézett hintapolitikát folytató, többé-kevésbé önálló Erdélyi Fejedelemség létezett.
A megosztottság viszont csak a térképen volt ilyen éles, a három országrész kulturálisan továbbra is egységet alkotott, a szellem terjedését nem állították meg a határok. Az erdélyi hitújítók szavaira a Királyi Magyarországról jött a replika és fordítva, a törököt pedig nemigen érdekelte, mivel foglalkoznak a gyaurok “szabadidejükben”, miután befizették az adót.
“Magyar nemzetnek szabadsága”
És ami még fontos, nem halványult az összetartozás érzése, a független, önálló Magyar Királyság feltámasztásának igénye egyik oldalon sem. Míg a XVI-XVII. századot Európában a vallásháborúk jellemezték, addig a Kárpát-medencében a “vallási fanatizmus” gyakorlatilag megmaradt szavak szintjén a katolikus Habsburg és a protestáns erdélyi területek között.
Kit nevezhetnénk például Pázmány Péter esztergomi érsek, a katolikus megújulás legfőbb ellenfelének, ha nem az erdélyi fejedelmet? Mégis ezt mondta, ráadásul a harmincéves háború idején nála járó erdélyi követnek, Kemény Jánosnak:
„Átkozott ember volna, ki titeket arra kísztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok, míg Isten az kereszténységen másképpen nem könyörül; mert ti azoknak torkokban laktok […] mert noha ím látod, édes öcsém, nékünk elégséges hitelünk, tekéntetünk van mostan az mi kegyelmes keresztény császárunk előtt, de csak addig durál az az német nemzet előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni, azontúl mindjárt contemptusban jutván, gallérink alá pökik az német, akár pap, barát vagy akárki légyen”