A régmúlt magyar sajtótörténelmének törökökkel és Törökországgal kapcsolatos híreit felelevenítő sorozatunk korábbi részeiben már olvashattunk arról, hogy Abdul Aziz szultán 1867-es nyugat-európai körútjának egyik állomásaként néhány napot Budán tölt. Két évvel később, 1869-ben pedig a hazai sajtó élénk érdeklődéssel kíséri ő császári és királyi felsége, I. Ferenc József keleti útját, melynek egyik állomása történetesen Konstantinápoly – a látogatás a magyar kultúrtörténet szempontjából pedig egyenesen csodás eredménnyel zárul: Mátyás király corvinái közül, melyek a 16. században kerültek Sztambulba, négy kötet visszakerül Magyarországra Abdul Aziz ajándékaként Ferenc József számára.

Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója és kísérete keleti utazásának legfőbb célja természetesen nem a corvinák (egy részének) visszaszerzése volt, hanem a Szuezi-csatorna ünnepélyes átadásán való részvétel – Ferenc József Szuezig tartó hosszú útjának kezdetén 1869 őszén áthalad Magyarországon, majd a Dunán hajózva Vidin érintésével egészen Várnáig jut el.

A Fővárosi Lapok „A király keleti utja” című, 1869. október 30-án számában megjelent cikkében az alábbiakat olvashatjuk Ferenc József további programjáról:

„Ő Felsége Várnából 27-kén d. u.  3 órakor hajóra szállt Konstantinápoly felé, hol nagy előkészületeket tettek fogadására. A megállapított programm szerint a szultánnal először a ’Yacht’ fedélzetén találkozott, s a kölcsönös bemutatások és üdvözlések után a világító-tornyot szemlélte meg Stambul egyik legmagasabb halmán. A megérkezés első napját zárkörű ebéd rekesztette be a szultánnál. Tegnap – ha ugyan a programm változást nem szenvedett – király Ő Felsége a Dolmabagtsche-palota egyik erkélyéről nézte a szultán templomba-menetelét, délben kihajózott a régi szultán-chorchkekhez, megtekinté a kincstárt, a fegyvertárt, az Irene- és a Sofia-templomokat, az ejubi szent sírokat s a hét-torony mellett a márványtengeren tett kirándulást a szultán kéjhajóján. Este diszelőadásul a ’Favorite’ volt kitűzve, Csillag Rózával a címszerepben. Ma délelőtt az osztrák-magyar nagykövet bemutatja a dipl. testület tagjait, mire a szultánnal együtt Ő Felsége a Bosporuson át Beikos tengeröbölbe hajóz, a közel fekvő téreken tartandó nagy hadi-szemlére, melyben 30,000 ember vesz részt. Este 10 órakor lesz a visszatérés, mialatt a partok ünnepélyesen kivilágíttatnak s villanyos napok ragyognak. Vasárnap Ő Felsége szent misét hallgat, aztán testületek, egyházi s világi méltóságok tisztelgését fogadja; délután a szultánnal kilovagol a kis-ázsiai partokra, este pedig nagy dipl. ebéd zárja be a napot. A következő napra van kitűzve Ő Felsége továbbutazása. Utólagosan megemlítjük, hogy a Királyt Belgrádon Blaznovac, szerb miniszter üdvözölte, kit hosszasabb kihallgatáson fogadott.”

Ugyancsak a Fővárosi Lapok 1869. november 5-i számában a császár és király konstantinápolyi látogatásáról újabb részleteket is megtudhat a nagyérdemű közönség:

„A konstantinápolyi időzés felől még mindig érkeznek apró részletek. Király Ő Felsége – mint már röviden jelentettük – m. hó 30-dikán d. e. a beikosi nagy csapatszemlén volt jelen. Ő Felsége a kioszkban a szultán jobbján foglalt helyet. A közép-páholyban gr. Beust, gr. Andrássy, hg Hohenlohe, gr. Bellegarde, Plener miniszter és Aali pasa, a mellék-páholyokban a kiséret többi része foglalt helyet. Ő Felsége a nagy Osmanie-rendet, a szultán a sz. István-rend nagykeresztjét viselte. Nagyszámú és fényes közönség jelent meg. A csapatok elvonulása után nagy ebéd volt a hunkiar-iskeless-i palotában. A Bosporus, az azon horgonyzó hajókkal együtt, fényesen ki volt világítva.”

A Budapesti Közlöny 1869. november 6-i szombati számában Ferenc József konstantinápolyi időzéséről további részleteket olvashatunk:

„Császár Ő Felsége Konstantinápolyból hétfőn esti 9 órakor utazott el, ágyu-dörgés közt. A szultán császári vendégét azon kaik-ig kísérte el, mely Ő Felsége felvételére volt rendeltetve. A Császár elutazása alatt az összes hajók ki voltak világítva, s a Dardanellák és a 7 kastély ágyui bucsu-üdvözletet küldtek a távozó monarcha után.

Plener kereskedelmi minister, Konstantinápolyban léte alatt, több értekezletet tartott a török ministerekkel, a török vasut kérdés ügyében, valamint a tarifa kérdésében is kedvező sikerrel alkudozott.”

A császár és király Konstantinápoly után Athénba utazik – innen a Szentföld következik, majd Egyiptom. A Fővárosi Lapok 1869. november 11-i számában Ferenc József konstantinápolyi látogatásáról azonban még mindig olvashatunk újabb érdekességeket:

„A konstantinápolyi olasz operában Király Ő Felsége ottlétekor Csillag Róza, egykor nemzeti színházunk tagja, éneklé a „Favoritát”. Ő az ottani olasz opera egyedüli, de elégséges vonzerejét képezi. A király b. Prokesch internuntius által közölteté vele: mily kellemesen lepte meg, hogy egy kitűnő hazai művésznőt Konstantinápolyban hallhatott újra. Tetszésének kifejezésül egy drága karperecet is küldött számára. – Ő Felsége Konstantinápolyban többször jelent meg polgári ruhában; egy este a színházban tisztelgő küldöttségnek egyik szónoka: Commendinger úr magyar ruhában jelent meg s magyarúl is üdvözlé Ő Felségét, ki szintén magyarúl felelt, kijelentve, hogy a birodalomnak kelettel való kereskedelmi viszonyait fejleszteni épp oly elsőrendű, mint kellemes kötelességének tekinti. Hazánkfiai zajos éljenekkel fogadták Ő Felsége e szavait.”

Csillag Róza (eredeti nevén: Goldstein Róza), az 1832–1892 között élt magyar opera-énekesnő a Nemzeti Színháznak és a bécsi Operaháznak is tagja volt – a Fővárosi Lapok 1869. október 13-i számából pedig azt is megtudjuk, hogy a konstantinápolyi olasz opera is szerződtette.

A konstantinápolyi, athéni, szentföldi és egyiptomi látogatás után 1869. november 17-én kerül sor a Szuezi-csatorna ünnepélyes megnyitójára, ahol Ferenc József egyebek mellett ott van Iszmail egyiptomi alkirály és Eugénia francia császárné is.

A Fővárosi Lapok 1869. november 19-i számában – szintén a császár és király konstantinápolyi útjával kapcsolatosan – az alábbi híradás lát napvilágot:

„Utólagosan említjük meg, hogy Ő Felsége konstantinápolyi tartózkodása alatt az odavaló kórháznak 37,500 frankot adományozott. A szultán 10 arabs lóval lepte meg Ő Felségét, melyek már Triesztbe érkeztek.”

További érdekesség, hogy ő császári és királyi felsége látogatásának emlékére az egyiptomi Port Szaídban rakpartot, Iszmailiában pedig a főutcát nevezik el Ferenc József után – tájékoztatja erről a jelentős eseményről az olvasókat a Fővárosi Lapok 1869. november 21-i száma.

Miután Ferenc József és kísérete a Szuezi-csatorna ünnepélyes átadását követően még néhány napig Egyiptomban időzik, Alexandrián át Korfu érintésével érkezik meg Triesztbe. Abdul Aziz szultán, aki Ferenc Józsefet – ahogy azt fentebb láthattuk – korábban már meglepte 10 arabs lóval, újabb ajándékot küld az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójának. Triesztbe érve Ferenc Józsefet már várja a szultán újabb figyelmessége: egy faláda, mely Mátyás király egykori könyvtárának négy példányát rejti, melyek a 16. században kerültek Konstantinápolyba.

A Vasárnapi Újság 1869. december 12-i számában az alábbi híradást olvashatjuk:

„A nemzeti múzeum több nagybecsű történeti ereklyével gazdagodott. A király ugyanis Konstantinápolyban mulatása alkalmával a fegyvertárt is meglátogatván, különös érdeklődést tanúsított Mátyás király budai könyvtárának ott őrzött gyönyörű maradványai (az u. n. Corvinák) iránt, melyeknek csak megtekintése is eddig csak igen kivételesen engedtetett meg; megszerzésük pedig az akadémia küldöttségének annak idején éppen nem sikerült. Midőn a Felség Triesztbe érkezett, ott egy faláda adatott neki át, mint a török szultán ő Felsége küldeménye, s abban a Corvinák. Ő Felsége a gyengéd ajándékot élénk örömmel fogadta, azonnal magához hívatta gróf Andrássyt, és azon meghagyással adta át neki az arany kötésű s a Corvinok hollójával ékített könyveket, hogy azokat mint történeti ereklyéket ő Felsége nevében a nemzeti múzeumnak ajándékozza.”

A Vasárnapi Ujság 1869. december 19-i számában további részleteket tudhatunk meg a Magyarországra visszakerült négy kötetről:

„Mátyás király könyvtára két részből állott: 1) régi könyvekből és 2) szép, fényesen kiállított másolatokból, melyeket leginkább Flórenczben művészileg készitettek. A legszebbek bársonyba vannak kötve, a többiek bőrbe. A Corvinák csak azok, melyeken Mátyás czimere van. Ilyen legfölebb 400 volt. Ezek egy részét Ulászló pazarolta el. A legszebb 44-et 1540-ben a törökök vitték el Konstantinápolyba. E 44-ből a négy legszebbiket ajándékozta most a szultán ő Felségének. E könyvek bársonyba kötvék, ezüst kapcsokkal ellátvák s rajtok zománczozva Mátyás király czimere. – A könyvek czimei: 1. Augusztinus: De civitate Dei”. Nagy folio. – 2. Plautus „Comoediái.” – 3. Polybius és 4. még egy görög iró munkája, a három utóbbi negyedrét. Közelebb bé fogják mutatni az akadémiának és közszemlére is kiteszik.”

Az Abdul Aziz által 1869-ben ajándékozott négy corvinát Ferenc József visszajuttatja Magyarország területére. Az a bizonyos négy kötet, melyeket Abdul Aziz Ferenc Józsefnek ajándékozott, 2014-ben láthatóak voltak az Országos Széchényi Könyvtár által szervezett kiállításon: egy Plautus komédiáit tartalmazó kódex, Polybius Historiae című műve, Augustinus De civitate Dei című kötete és Georgius Trapezuntius Rhetorica című írása 1869-ben, több mint 300 év után ismét Budára került.

Horváth Krisztián – Türkinfo

A cikk az Otokoc Hungary Kft. támogatásával készült.