![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A török sorozatokkal foglalkozó kvízsorozatunk újabb, sorban a nyolcadik játékához érkezett, melyben ismét egy-egy jelenetfotó alapján kell felismernetek, hogy melyik sorozatból is ragadhattuk ki az adott pillanatot. Jó szórakozást és játékot kívánunk! A korábbi kvízeket ide kattintva érhetitek el.
Forrás és a kvíz: musorvizio.blog.hu
Pálinka lesz a világ legöregebb szőlőtőkéjének terméséből. A tulajdonos nem tudott mit kezdeni a tetemes terméssel, ezért úgy döntött, pálinkát főz belőle. A pécsi szőlő legalább 500 éves, Pécs belvárosának egy kis udvarában van elrejtve.
Messzi földről csodájára járnak a világ egyik legöregebbjének számító, évről évre kiváló termést hozó szőlőtőkéjének. Hivatalosan – a Guinness-rekord szerint – a szlovéniai Maribor büszkélkedhet a világ legidősebb, 350 éves szőlőtőkéjével, a nem hivatalos rekorder azonban Pécsett van, melyet valószínűleg a török korban ültettek.
– 1971-ben költöztünk ide, azóta évente nagyjából száz kilogramm termést hoz, de nem minden évben érik be teljesen, ezért általában az első hó leeséséig fent hagyjuk a fürtöket, majd a spájzban érleljük tovább – mondta lapunknak Tóth Ödön tulajdonos, aki idén úgy döntött, pálinkát főz a termésből. – Nem tudunk ennyi szőlőt megenni, ezért döntöttem a pálinka mellett – tette hozzá a férfi.
Idén sikerült megszereznünk az utolsó fürtöket, évek óta próbáltuk megkóstolni, de mindig lemaradtunk róla. Roppanós, édes, nagyon ízletes, lédús csemege szőlő, eteti magát.
A Papnövelde utcai ház udvarát teljesen befutja a szőlő, csüngenek rajta a 25-30 centis fürtök. Rengeteg termést hoz, a tőke kerülete csaknem egy méter, korát legalább 450-500 évre becsülik, valamikor a török időkben, az 1500-as évek második felében ültethették.
– Egy Itáliából származó fajtáról van szó, neve Rosa menna di vacca, vagyis magyarul rózsaszín tehéntőgy, mert érett formában arra hasonlít – mondta korábban lapunknak az azóta elhunyt Lisicza István borász. Egy nagyon sokáig és későn termő csemege fajta, augusztus végén kezd érni, de még a karácsonyi asztalra is jut belőle, annyira húsos, kemény szemei vannak, nagyon jó ízű terméssel. Kemény bogyói miatt még befőttnek is elrakható.
A szőlőtőke világszám lehetne, ha úgy kezelnénk, ahogy a szlovének teszik azt Mariborban. Az ottani Öreg Szőlő hivatalosan is a szlovén város természeti és kulturális örökségének része. A szőlőtőke Maribor Lent negyedében, az egyik ház előtt áll, többméteres hajtásai a ház ablakai alatt húzott rácsozaton futnak. A 300-350 éves növény mind a mai napig bőven terem, metszése és szüretelése minden évben népünnepély. Maribor polgármestere minden évben ajándékoz szőlővesszőt más városoknak és térségeknek a barátság és az együttműködés jegyében.
Nálunk csak néhányan tudnak róla, hogy milyen kincs van Pécs birtokában.
Forrás és további képek: www.pecsma.hu
„Hadihajón beutazni a nagyvilágot, előkelő s úri dolog. A kiváltságos állás, melyet a hadihajók tisztikara az egész világon élvez, sok ajtót nyit meg előttünk, melyeken még a milliók fölött rendelkező turisták is hiába kopogtatnak, mivel még az ő mindenható aranyaik előtt sem nyílnak meg azok.”
2017. november 16-án különleges fotótárlat nyílt az Isztambuli Magyar Intézetben a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum archív fotóanyagából, egy válogatás dr. Bozóky Dezső császári és királyi sorhajóorvos fotográfiáiból. A kiállítás kurátora Katkó Tamás fotóművész, a Kolta Galéria művészeti vezetője.
Bozóky Dezső 1871. szeptember 6-án született Nagyváradon (ma Oradea, Románia), az egykori Osztrák–Magyar Monarchia egyik jelentős magyar vidéki nagyvárosában. Értelmiségi családban látta meg a napvilágot, édesapja Bozóky Alajos jogtörténész, író volt. Bozóky Dezső azonban nem a jogi, hanem az orvosi pályát választotta hivatásként, s a budapesti orvostudományi egyetemen tanult. 1896-ban lett képesített orvos, majd segédorvosként dolgozott. 1904 februárjában lépett be az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetébe, ahol császári és királyi sorhajóorvosként, majd I. osztályú főtörzsorvosként szolgált. Kezdetben Pólában (ma Pula, Horvátország) szolgált a haditengerészet kórházában, majd a Zenta és a Taurus hadihajókon teljesített szolgálatot. Így jutott el 1905-ben Görögországba és az Oszmán Birodalomba, ahol első általunk ismert fényképfelvételeit készítette. Megfordult Isztambulban, Bursában és számos kis-ázsiai városban. 1908-1909 között Kína, Korea, Japán partjainál két éven át járta a kelet-ázsiai vizeket. Utóbbi útjának tapasztalatait 1911-ben Két év Keletázsiában címmel, két kötetben foglalta össze. Leírásai mellett a különböző helyszíneken készített saját felvételei mára történeti kordokumentumok, melyek halála után (1957) kerültek a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Adattárába.
A kiállítás fókuszában az 1905. évi Oszmán Birodalomban tett utazása áll, melynek anyagát ötvenhat válogatott fotográfia illusztrálja. Bozóky Dezső ezen útjáról leírás nem maradt fenn, azonban a kézzel színezett üvegdiákról nagyított felvételek alapján is izgalmas képet kapunk a korabeli kis-ázsiai világról.
Bozóky nem volt hivatásos fényképész, de már az egyetemi évek alatt felismerte a fotográfia jelentőségét. A hadsereg kötelékében aztán fotográfus képzésben is részesült, s útjain jó szemmel rögzítette megfigyeléseit. Fényképzőjének lencséjén át egy mára letűnt világ mozaikjaiként tárulnak elénk például az egykori Konstantinápoly régi lakóházai, árnyas ligetei, az utca emberei, a kikötőben állomásozó hajók körül sürgölődő népes forgatag. Bár a felvételek készülése óta eltelt több mint száztíz évben sokat változott a táj, de a vitathatatlan történeti értékű fotók hangulata ma is olyan magával ragadó, mint egykoron.
A kiállítás az Isztambuli Magyar Intézetben 2017. november 17. – 2018. február 18. között tekinthető meg.
A kiállítás további helyszíne Ankara, Güler Sanat Galéria.
Forrás és további képek: www.magyarmuzeumok.hu
Adana Törökország ötödik legnagyobb városa. Kb. 20 km-re található a tengerparttól, stratégiai fontosságú, mivel a Toros-hegység keleti oldalán fekvő termékeny Adana-síkság legfontosabb városa.A városban a házak lapos tetejűek, mert a forró nyári hőség idején a lakosok a háztetőkön alszanak. A terület mindig is mezőgazdasági jellegű volt, több gyümölcsfajta, például az őszibarack őshonos a környéken. Termesztenek még gyapotot, búzát, zabot, szőlőt, citrusféleségeket, olívabogyót és dohányt. A város iparára a textilgyártás, bőr- és gyapjúfeldolgozás a jellemző.
A város nevezetes még konyhaművészetéről is: az Adana kebabról és a vörösrépából készült üdítőitalról, a şalgam-ról.
Éghajlata mediterrán. A tél enyhe, esős, a nyár forró, száraz.
Területe: 1945 km2
Forrás: Wikipédia
Kollár Kata – Türkinfo
Egy isztambuli kirándulásról ha szuvenírt vagy ajándékot szeretnénk hozni szeretteinknek vagy emléket magunknak, akkor a Nagy Bazárban tudjuk megvenni a legjobb dolgokat. Nem csak vásárolni élmény a bazárban, de sétálni vagy nézelődni is jó dolog. Biztosak lehetünk benne, hogy elkápráztat minket a vásári forgatag, a színkavalkád vagy épp a mennyei illatok.
Mindenkinek ajánljuk, hisz mindenki megtalálhatja azt, amit keres. Aki szeret főzni, az a fűszeres részt mindenképpen keresse fel: milliónyi fűszer van. Ha nem is vásárolunk semmit, akkor is az illatok teljesen el tudnak csábítani. Ha ruhaneműt szeretnénk, a bazárban az is van rengeteg. Az egészen autentikus török ruháktól a legdivatosabbig mindent megtalálhatunk.
Folytatás >>>
Forrás: bogair.hu
A legutóbbi két bajnoki kiírást megnyerte Törökországban a Besiktas labdarúgócsapata, és ebben a szezonban a Bajnokok Ligájában is szót kért magának. Megnyerte azt a csoportot, amelyben a BL-győztes Porto, a francia bajnok Monaco és Gulácsi Péter csapata, a Bundesligában ezüstérmes RB Leipzig szerepel – ráadásul egy fordulóval a csoportkör vége előtt. A szurkolóik pokoli hangulatot teremtenek a tavaly átadott új stadionban, a kiöregedőben lévő játékosokból kihozza a maximumot a pályája csúcsán lévő 65 éves edző, miközben a néhány éve még a csőd közelében álló klub egy világszerte ismert márkává próbál válni. Úgy tűnik, a harmadik számú isztambuli csapatnak elkönyvelt együttes kilép a Fenerbahce és a Galatasaray árnyékából. Helyzetkép a Boszporusz partjáról.
AMI A LEGINKÁBB KELL: JÓ EDZŐ ÉS MINŐSÉGI JÁTÉKOSOK
Kezdjük a vezetőedzővel, Senol Günessel.
A játékosként pályafutása jelentős részét a Trabzonspornál töltő kapus 1987-es visszavonulása után négyszer is ült szeretett klubja kispadján, 2000-ben pedig megkapta a török válogatott irányítását. A nemzeti csapattal a 2002-es világbajnokságon bronzérmes lett, megválasztották az Év edzőjének is az UEFA-nál. A szövetségi kapitányok élete azonban nem egyszerű: a 2004-es Európa-bajnokságra nem sikerült kvalifikálni, így kiadták az útját. Később próbálkozott Dél-Koreában és Törökországban, mígnem 2015 nyarán a Besiktasnál nyitott új fejezetet karrierjében: rögtön két egymást követő bajnoki címmel.
Kis túlzással mondhatnánk, a taktika az, hogy nincs taktika.
Forrás: www.nemzetisport.hu
Számos feltörekvő országról elsőre azt gondolhatnánk, hogy az egy főre jutó GDP-jében messze elmarad Magyarországtól – ez azonban nem biztos, hogy így van. Az elmúlt egy-két évtized igen jól sikerült a felzárkózó térség többségének, és mivel hazánk finoman szólva sem volt a növekedési éllovasok között, így olyan országok is megközelítettek vagy megelőztek bennünket, amelyekről tíz-húsz éve ezt még kevesen hitték volna.
Chile, Malajzia vagy éppen Törökország. Csak három ország, amelyiknek az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-je a tavalyi évben már Magyarországéhoz közeli szinten állt. Törökországban a liberalizációs politika nagyban támogatta a gazdasági növekedést, amelynek köszönhetően viszonylag könnyen vészelte át a világgazdaság válságot, és még a recessziós időszakkal együtt is megsokszorozta GDP-jét. Malajzia rengeteget profitált a külföldi tőke beáramlásából, ezáltal a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottabbá vált. Chile pedig mára Dél-Amerika legstabilabb és leginkább virágzó gazdasága, amit erős versenyképesség és alacsony korrupció jellemez. De sokat segített az állami vállalatok korábbi értékesítése, a verseny növelése és az exportot ösztönző gazdaságpolitika.
A legtöbb országban tehát – amelyek az elmúlt évtizedekben megközelítették Magyarországot – a liberalizáció és a kiegyensúlyozott, kiszámítható, versenyt támogató és exportot ösztönző szabályozás hozta meg az áttörést, ehhez persze a külföldi tőke beáramlását támogató gazdaságpolitikára is szükség volt. Jelenlegi tudásunk szerint ugyanis egy felzárkózó országnak a – nyersanyagon kívül – a humán erőforrásba való befektetés és a külföldi tőke beáramlása a két reális esélye ahhoz, hogy a fejlettekhez csatlakozzon.
Forrás: www.portfolio.hu
