2025. július 22.
Türkinfo Blog Oldal 784

Török objektív: Süha Derbent – fotóművész, a vadvilág fotósa

„A fényképezés nem tudja megváltoztatni a világot, de meg tudja mutatni, különösen akkor, amikor az épp változik.” MARC RIBOUD (1923)

Sorozatunkban olyan fotósok szerepelnek, akik képeikkel változó világunkat mutatják be nekünk. Lássuk a világot az ő lencséjükön át, mert sokszor olyat is meglátnak, amit mi nem.

Süha Derbent 1963-ban Isztambulban született, 30 éve profi fotósként dolgozik.

A Cumhuriyet török lap újságírójaként kezdte szakmai életútját, majd az Atlas és a Marie Claire magazinok fotós-írójaként folytatta. Miután két éven keresztül a National Geographic Traveler magazin vizuális igazgatójaként dolgozott, egyre nagyobb érdeklődéssel töltötte el az utazás és a vadvilág fotózása. A vadon élő állatok és különösen a nagymacskákként ismert állatok megfigyelése miatt utazott világszerte és a gyönyörű állatokról természetes környezetükben készített fényképeket. Több mint 80 országban dolgozott. Számos projektet hozott létre különböző légitársaságok, fotográfiai vállalatok, bankok és szállodaláncok szponzorálásával.

Derbent 1998. áprilisában nyomon követte a kihalással veszélyeztetett bengáli tigrist, és az első olyan török​​ fotós lett, aki sikerrel fényképezte le a vadon élő tigrist.

Első könyve Yüz Yüze (Szemtől szemben) 2002-ben jelent meg. A könyv kiváló kritikai elismerést kapott a nemzetközi sajtóban; a CNN International sugározta Süha Derbent interjúját.

2003-ban a fotós két hónapig dolgozott Afrikában a BP és az Emirates közös projektjében, hogy felhívja a figyelmet azokra az állatokra, melyek a kihalás szélén vannak.

2011-ben egy olyan projektje valósult meg, amelyről régóta álmodott: összeállítottak egy kiállítást, mely a 7 nagymacskát természetes élőhelyén készített fényképeken keresztül mutatta be. A kiállítás az Ekavart Galériában került bemutatásra.

A ruandai állam 2015-ben meghívta a fotóst, hogy segédkezzen az országot bemutató vizuális archívum létrehozásában. Ennek keretében élhetett a hegyi gorillák családjával 10 napig. Az élményről minden előadásában büszkén mesél.

A fotós fő elfoglaltsága – a fényképezéseken kívül – a vadon élő állatok fotózásának, a helyszínre történő utazások megszervezése magánszemélyek és vállalatok számára. Testreszabott utazási csomagokat kínál azoknak, akik a vadon élő állatok területeit szeretnék meglátogatni világszerte.

Az elmúlt hét évben a Vatan török napilap vasárnapi mellékletében írt Süha Derbent’le Gezi (Utazás Derbenttel) címen. A cikkek különböző városokba történő utazásokhoz tartalmaznak tippeket.

Számos török ​​és külföldi újságban és magazinban megjelent utazással kapcsolatos cikkei több mint száz oldalt tesznek ki. Süha Derbent személyes fényképarchívuma több mint kétmillió képet tartalmaz.

A cikkben szereplő képek és információk forrásául szolgáltak, illetve további csodálatos fotókat nézhetünk meg a művész saját honlapján itt: http://www.suhaderbent.com/

Fényképekről, fényképészről szubjektíven

A cikket akár ezzel is kezdhettem volna, hiszen a fotós is ezzel indította az előadását, melyet volt szerencsém személyesen meghallgatni: „Nem fogok és nem is csináltam olyan munkát, amit nem szeretek”. És már ezzel megfogott. Ebben a mondatban benne van hitvallása, melyet követésre méltónak találok. Tedd, amit szeretsz! Tedd úgy, hogy mások is szeressék annyira, hogy az lehessen a munkád.

Csodálom azokat az embereket, akik áldozatokat hoznak azért, hogy amit csinálnak, tökéletesen végezhessék. Bármely területen is teszik ezt, legyenek akár művészek, sportolók, kézművesek és sorolhatnám.

Süha Derbent így dolgozik. Ezért is ajánlom megtekintésre azt a videót, ahol elmondja milyen is az ő munkamódszere, mi mindenre kell odafigyelni annak érdekében, hogy ő maga vagy az általa utaztatott emberek biztonságban fotózhassák a vadállatokat. Azokat az állatokat, melyeket hétköznapi ember természetes környezetében nem láthat, de a fotók által mégis kicsit közelebb kerülhetünk hozzájuk.

Szerző: Erdem Éva – Türkinfo

 

 

Bíró Béla: A német–török paradoxon

A nyugati társadalmak, bár minden idegszáluk tiltakozik ellene, úgy tűnik, előbb-utóbb arra kényszerülnek, hogy az eltérő kultúrák együttélésének problematikájával – a wishful thinking (magyarán a vágy-vezérelte gondolkodás) béklyóiból kitörve – végre tényleg szembenézzenek.

A kényszer legszemléletesebben a németországi törökök példáján szemléltethető. A törökök ugyanis Németországban minden – a mai jogállamokban maguktól értetődő – állampolgári joggal rendelkeznek. A német állam, amely önmagát hivatalosan is bevándorló országnak tekinti, mindent megtesz azért, hogy – úgymond – be is fogadja (a hivatalos terminológia szerint integrálja) a kezdetben még vendégmunkásoknak, manapság inkább bevándorlóknak tekintett idegeneket. A német közéletben, a politikában, a sajtóban, az állami adminisztrációban számos török származású (német terminológiával migrációs hátterű) német állampolgár játszik fontos szerepet. A zöldek és a szociáldemokraták soraiban több török származású politikus is az élvonalba küzdhette fel magát.

Német szemmel tehát a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a több milliós török népesség Németországot tekintse hazájának, a német kancellárt, illetve az államelnököt saját közössége legmagasabb rangú képviselőjének. A német közvélemény nem kis meglepetésére nem ez történik.

A Deutsche Welle rádióállomás internetes fórumán Kemal Hür, a Deutschlandradio szerkesztője a német paradoxont két egymásnak ellentmondó ténnyel szemlélteti. Egy német szélsőjobboldaliak által elkövetett törökellenes merényletben egy első generációs török bevándorló asszony, a ma már 75 éves Mevlüde Genc két lányát, két unokáját és egy unokahúgát veszítette el. Ennek ellenére azonban nem csak németnek tekinti magát, de hálás is a német államnak azért a támogatásért és széleskörű együttérzésért, mellyel fájdalmát enyhíteni próbálták. („Németországban élek, tehát német akarok lenni” – vallja ma is.) Két generációval fiatalabb, szintén német állampolgárságú unokaöccse, Kamil Genc azonban internetes blogján „egy zászlóra, egy nyelvre és egy nemzetre” esküszik. S az ő esetében mindhárom török. Ráadásul az újraválasztásáért Szarajevóban kampányoló Erdogan török elnök választási rendezvényéhez toborzott „német” hallgatóságot. Annak ellenére is, hogy minden török tévéadó egyenes adásban sugározza a szarajevói beszédet.

S valóban, több mint tízezer németországi török zarándokolt el egész autóbusz-karavánokkal az 1 000 kilométernyire lévő Szarajevóba, hogy Erdogan a külföldön élő törököknek címzett beszédet meghallgassa, s személyesen is megtapsolhassa.

Folytatás

Forrás: maszol.ro

Kép: szabadsag.ro

Mennyit ér a jegybanki függetlenség?

Múlt héten Recep Tayyip Erdo­gan török államfő bejelentette: nagyobb beleszólást akar a jegybank munkájába: ő akarja meghatározni a monetáris irányvonalat. A piac válasza a menekülés volt, a kereskedők szabadulni kezdtek a török eszközöktől. A piac megijedt, hogy a jegybank végleg elveszti függetlenségét, a monetáris politikát pedig a kormány alakítja majd. Erdogannak sajátos elképzelései vannak a monetáris összefüggésekről, szerinte például a magas, két számjegyű inflációt a kamatcsökkentés győzheti le.
A piac azóta egy alapkamat-emelés nélküli monetáris szigorítástól megnyugodott kissé, a líra gyengülése megállt, a hozamkörnyezet csökkent.

Erdogan egy mondata is sokat nyomott a latban: Törökország követni fogja a monetáris politika általánosan elfogadott elveit. Fontos volt ez a jelzés, kiszámíthatóbbá teszi a török gazdaságpolitikát. Az államfő megmagyarázta beavatkozását is a pénzügyi politikába: az elhibázott monetáris döntésekért is őt, a politikust kérik számon a választók; ha pedig felelősséggel tartozik a folyamatokért, akkor alakítani is akarja őket. Erdogan véleménye egy, a pénzügyi válság óta többször felmerült kérdést feszeget:
ha a jegybankok politizálnak, miért nem tartoznak felelősséggel érte?

A jegybanki függetlenség célja – végtelenül leegyszerűsítve – annak megakadályozása, hogy a monetáris politika pártok játszóterévé váljon, az árstabilitás nem függhet ugyanis választási ciklusoktól. Kérdés azonban, hogy a tisztán szakemberekből álló, nem közvetlenül az állampolgárok által választott jegybankárok állhatnak-e a politika és a pártok felett. Munkájuk nemcsak hatással van a mindennapokra, de akár mindennapi politikaként is értelmezhető. Az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja lezárását például a piac feszülten várja, a fenntartására már csupán kevés tagállamnak van szüksége. Németország jó ideje hangsúlyozza, hogy a „pénznyomtatás” irreálisan felverte a részvénypiaci eszközök árát, hitelbuborék kialakulása fenyeget, ám a jegybank eltökélt: segíteni kell a sérülékeny, déli tagállamokat. Ráadásul az EKB-nak szabályzata is van arra nézve, mely tagországok vállalati kötvényeit milyen mértékben kell vásárolnia, de ettől eltekintenek, kvázi önkényesen határozzák meg, mit vesznek. Annak eldöntése, hogy ki részesülhet az ingyenpénzből, mi más, ha nem politika?

Folytatás

Forrás: www.vg.hu

Van még hely benne

Legyen fizetett utazó Törökországban!

Törökország a közösségi médiában profi utazót keres, és egész augusztusra ad neki feladatot.

A sikeres pályázó dolga az lesz, hogy Muğla tartomány Ortaca, Dalyan és Sarigerme térségeit felfedezze és dokumentálja – írja a Lonely Planet News. A fizetés? Harmincezer török líra, ami átszámítva nagyjából 1,8 millió forint. És mindez azon felül, hogy a szállást, utazást és ellátást is a munkaadó állja.

Az Ortaca térségben található a közismert Dalyan, ahol kétezerötszáz éves sziklaformációkat csodálhatnak meg a látogatók, illetve a háromezer éves Kaunos város. A szerencsés utazó dolga az lesz, hogy itt feltérképezzen mindent, ami a turisták szempontjából érdekes lehet: szállodákat, éttermeket, bárokat, illetve a történelmi helyeket. Lesz rafting a Dalaman térségében, hajós és szárazföldi utazás Iztuzuba, és felfedezésre vár még Sulungur és a Koycegiz-tavak, és jó, ha a pályázó búvárkodni is tud, mert Dalyanban ezt is megteheti majd. Ha ez mind nem elég, a sárfürdő és az bio-gránátalma farmon tett látogatás és kóstolás biztosan meghozza a kedvet a jelentkezéshez.

Bárki jelentkezhet, ám fontos, hogy a vízuma rendben legyen, tudjon vezetni, illetve írni, beszélni és olvasni angolul. A szerencsést Ortaca polgármestere és szakértőkből álló csapata fogja kiválasztani július 18-án. Jelentkezni itt lehet.

Forrás: www.travelo.hu

Rodostóból érkeztek vendégek Kecskemétre

A Cifrapalotát és a Városházát is körbejárták a rodostói vendégeink, akik vasárnap délután érkeztek Kecskemétre.

Az elmúlt héten négynapos látogatást tett Magyarországon a 2000-ben alakult Rodostói Magyar Baráti Társaság. Jobbára Budapest, vagy főváros környéki programokon vettek részt a Magyar-Török Baráti Társaság szervezésében, de természetesen a testvárost, Kecskemétet és környékét se hagyhatták ki. A zárónapon Erdogan Erken rodostói tiszteletbeli konzul vezetésével Kerekegyházán tanyaprogramon vettek részt, ahol igazi magyaros ebéddel várták a őket, majd városunk néhány képviselőjével, civilekkel, a partnerséget megalapozó és ápoló Európa Jövője Egyesület tagjaival, vezetőivel találkoztak.

Kecskeméten először a Rodostó tér emlékkövénél tettek látogatást, majd Szabó Sándor tárogatómuzsikájának hangjai mellett koszorúkat helyeztek el a Pálfy Gusztáv készített Rákóczi emléktáblánál. A Városháza és a díszterem megtekintése után a Cifrapalotába indultak, ahol rövid búcsúlátogatást tettek a négynapos program lezárásaképp.

Forrás: hiros.hu

Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke

Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.Gőzerővel készül a nyári ásatási időszakra a PTE és az MTA – Pap Norbert és Fodor Pál professzorok által vezetett – kutatócsoportja, amelyre a Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen, Szulejmán szultán sírkomplexumának területén kerül sor.

Jelenleg az engedélyeztetési eljárás folyik, így az újabb feltárási munkálatok várhatóan augusztusban indulhatnak el.

Felfedi további titkait a derviskolostor

A történelmi múlt további izgalmas darabkák kerülhetnek elő a hódoltsági idők homályából idén nyáron. A Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen zajló ásatásokkal egyre több részlet kerül a helyére.

Miután a kutatók azonosították a Szigetvár 1566-os ostroma idején elhunyt I. Szulejmán szultán halálának helyszínét, 2015-ben megkezdték a 16. század hetvenes éveiben ott emelt türbe, és az azt körülvevő más épületek maradványainak feltárását a korabeli írásos emlékek, kortárs beszámolók, és a műszeres vizsgálatok alapján.

Folytatás

Forrás: www.origo.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow