2025. július 21.
Türkinfo Blog Oldal 780

Szokatlan smink a szokásos henna-éjszakára

A henna-éjszaka egy olyan hagyomány, amelyet a török menyasszonyok évszázadok óta tartanak az esküvőjük előtti nap. Különösen fontos számukra, mert életük nagy napján ragyogniuk kell.

A török kultúrában több ezer hagyomány él, melyek közül sokat tartanak még azok a fiatalok is, akik a modern és klasszikus irányzatokat ötvözik saját stílusukkal. Még Anatóliában is rácsodálkozhatunk arra a sokszínűségre, ami az egyes régiók között mutatkozik, egy tradíció azonban valamennyiükben megtalálható, ez pedig a henna-éjszaka.

Az esküvői szertartásnak történelme van a török kultúrában, a henna-éjszakát mindig az esküvő előtti napon tartják. Ilyenkor a menyasszony családjával és barátnőivel ünnepel. A henna-éjszakán a menyasszonyok általában sírnak. Úgy tűnik, a henna által inspirált sírás a török kultúra szerves részévé vált. A henna, amelyről a szokást elnevezték egy virág és nem csak az esküvő előtti ünnepség, hanem más események szimbólumává is vált Törökországban. A muzulmán szent napokon, ünnepeken, vagy egy katona búcsúztatásánál is használnak hennát a becsület szimbólumaként.

Napjainkban a menyasszonyok a hagyományos „bindallı” mellett – ami egy kaftánszerű piros, vagy zöld ruhadarab és kifejezetten a henna-éjszaka viselete -, még legalább két másik ruhát viselnek. Mivel ezek a ruhák nagyon csillogóak, ezért a sminknek is hasonlónak kell lennie, hiszen talán a henna-éjszaka az egyetlen lehetősége a menyasszonynak arra, hogy igazán feltűnő sminket viseljen. A szertartás mottója: „Ragyogj, légy királynő!”

Élénk színek a szemhéjon

A henna-éjszaka sminkjének középpontjában a szem áll, amelyet bordó, barna és természetesen arany színűre festenek. A tökéletes henna-smink titka az, hogy a szem festésével kell kezdeni. Mivel drámai, merész, szikrázó szemmel fog megjelenni a mennyasszony, jó esély van rá, hogy sok irigye lesz. Ha a szem festésével kezdjük a sminket, könnyebb az arcot tisztán tartani az alapozáshoz.  A másik trükk, hogy érdemes egy ragasztószalagot tenni a szem vonalától a szemöldökig a sminkelés idejére. Mivel a ragasztószalag megakadályozza, hogy túlhúzzuk a festéket, így kialakíthatjuk a tökéletes macskaszem kinézetet.

Ha mindezeket a tanácsokat szem előtt tartjuk, kezdődhet is a munka. Először finoman színezzük a szemhéjat világosbarna színnel, ennél a rétegnél nincs még szükség határozott vonalakra. Ezt követően használjuk a bordó árnyalatot mind a szem külső, mind a belső részén. A célunk az úgynevezett „halo eyes” elérése. A „halo eyes” egy olyan sminkelési technika, amely hasonlít a füstös szemhez, itt azonban a szemhéj külső és belső része is sötét, míg a közepe világos, fénylő lesz. Már kezd látszani a végeredmény, de annak eléréséig még sok türelemre van szükség, hiszen csak ez után következik a cut crease technika alkalmazása. Ennek a lényege az, hogy a mélyítővonalba felvitt szín élei ne legyenek eldolgozva, hanem éles határ maradjon az ott használt és a mozgó szemhéjra felvitt árnyalat között. Nagyon látványos, mivel ezáltal a színek élénkebbnek tűnnek. Használható a szem alakjának megváltoztatására is. A henna kinézet eléréséhez azért ezt a technikát célszerű alkalmazni, mert így jobban kihangsúlyozható az arany csillogó árnyalata.

Helyezzünk fel egy kevés korrektort a szemhéj közepére, majd mozgassuk a szemünket le- és felnézve. Bár elsőre ez elég nagy butaságnak tűnhet, ezek a mozdulatok segítenek abban, hogy kialakuljon az éles határ. Ezután fogjunk egy kis kefét és kövessük a határvonalat. Mivel ez egy „halo eyes” smink lesz, ezért a színt csak a szemhéj közepére vigyük fel, majd következhet a csillogó arany árnyalat. Ha egy kissé benedvesítjük a kefét, akkor még ragyogóbb hatást érhetünk el. Ha egy sötétebb barna árnyalatot viszünk fel a szem külső szélére, akkor még jobban kiemelhetjük a macskaszemet. Végül használjunk fekete szempilla festéket és ne felejtsük el a szemceruza használatát sem, hogy még jobban kihangsúlyozzuk a szemet.

Bronz és hangsúlyos arc

Untraditional makeup for traditional Turkish henna night

Untraditional makeup for traditional Turkish henna nighthttp://sabahdai.ly/N30bGF

Publiée par DAILY SABAH sur jeudi 1 mars 2018

Az arcnál nagyon fontos, hogy annyira legyen bronzos és kihangsúlyozott, amennyire csak lehet. Használjunk először primer alapozót, ami fontos ahhoz, hogy a bőr színét ki lehessen emelni. Ezt követi a teljes alapozás, majd végül a korrektor használata. Ne felejtsük el púderezni az arcot, különösen a szem alatt, ha azt akarjuk, hogy a smink több óráig kitartson, akkor is, ha táncolunk vagy esetleg sírunk. A púdert erőteljesebben vigyük fel a szemek alatt, várjunk vele néhány percet, majd a felesleget óvatosan távolítsuk el. Először krém állagú kontúrozót használjunk, majd ezt követően bronzosítót, mert így jobban kihangsúlyozhatók az arccsontok. Használjunk csillogó termékeket és ne féljünk attól, hogy túlzásba visszük, hiszen mégis csak ettől lesz az ember lánya a henna királynője. Ugyanilyen fontos az arc hangsúlyozása is. Érdemes kihangsúlyozni az arccsontot, a szemöldök alatti és feletti részt, a homlokot, az orrot, és amit még szeretnénk. Az ajkak lehetnek merészek és egyszerűek is.

Az elbűvölő mennyasszony most már készen áll a tökéletes török henna-éjszakára!

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo

Vasárnapi utazások: Foça, ha meg akarsz szökni a városból

Hatnapos munkahét. Ez a megszokott Törökországban. Marad számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer, meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.

Foça Izmirtől 55-60 km távolságra van, egy óra alatt ott vagyunk, ha úgy döntünk, megyünk. És megyünk. Gyakran. Mert a legideálisabb hely arra, hogy megszökjünk a város forgatagából. Foça, ha akarod nyaralás az öböl partján, ha akarod egy halászfalu a legfrissebb halételekkel, ha akarod történelem, vagy ha akarod a legszebb tengerparti sétány egy fagyizáshoz.

Már a megközelítésére is változatos lehetőségek vannak a rendelkezésre álló idő és kedv alapján. A legegyszerűbb a főúton Menemen felé, majd befordulni az Eski Foça (Régi Foça) táblánál, és egyenesen oda hajtani. Na, nem egy unalmas utazás ez sem, mert először a sorban egymás mellett álló reggeliző-grillező éttermek mellett haladunk el, majd egy olyan hegyvonulat lábánál visz az utunk, melynek geológiai szépségét érdemes megnézni.

Ha kanyargósabb és hosszabb utat is hajlandóak vagyunk vállalni, nem bánjuk meg, ha Yeni Foça (Új Foça) felől közelítjük meg a várost. Ez a partszakasz öblökkel csipkézett, türkiz, zöld és kék látvánnyal kápráztatja el az utazót, gyönyörű kilátással a Karaburun félsziget felé.

Az én kedvencem azonban a „hátsó út”, mely keresztülvezet a Gediz folyó deltáján, áthalad egy gazdag termőföldekkel teli síkságon, ahol a természet közelsége kézzelfogható. Mintha nem is a metropolisz árnyékában járnánk, pedig a külváros hegyekre felkúszó utcáit végig láthatjuk a távolból.

Ha megérkeztünk, ismét három lehetőség közül választhatunk az évszak és az időjárás függvényében.

Nyáron természetesen a strandokat keressük fel. Bárki talál kedvére valót: sziklás öböl, tiszta türkiz vízzel, vagy homokos, elnyúló fövenyek, napernyők sorával. Önkormányzat által üzemeltetve olcsóbban, vagy bárral, diszkóval rendelkező ún. beachek a vastagabb pénztárcával rendelkezőknek.

Nyáron a kisváros élettel teli, a nyaralóval rendelkezők hónapokra ide költöznek, és a téli 40 ezres lakosság létszáma 230 ezerre duzzad.

Tavasszal kedvenc célpontom a várossal szemben lévő sziklanyúlvány, ahol nagyokat lehet sétálni a gazdag flórával rendelkező dombokon, vagy piknikezni az öblök felett. Egyik oldalon a kisvárost látjuk a várral, a sétánnyal, a kikötővel. Másik oldalon a nyílt tengert.

Persze legnépszerűbb célpont maga a város. Nyári estéken, kellemes napos délutánokon a halászkikötőt, a vár alatti sétautat és a vitorlás kikötőt járhatjuk körbe.

Forrás: gunubirlikgeziler.com

A halászok mindig dolgoznak, jönnek-mennek csónakjaikkal. A halászhajók mellett körben állnak a görög időkből származó kőházak, melyekben halételeket kínáló éttermeket találunk. Ha arra épp nem vágyunk, akkor egy utcával beljebb a török konyha legjobb ételeit kóstolhatjuk meg a kis családi éttermekben.

Itt az ideje, hogy a város történetét is megismerjük, hiszen a halászkikötőt elhagyva és az utcákon barangolva minden lépésünkkel a múlthoz kerülünk közelebb.

Az ókorban Foça Phokaia néven volt ismert. Phokaia a 12 ión város egyike, mely az Aiolis régióban található. A kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy i.e. 9. század óta éltek itt emberek. A szigetek természetes védelmet nyújtottak az öbölben kialakított kikötőnek. Az i.e. 7. századból származó források alapján Iránból, Susa városából indult „király útja” Sardesbe vezetett és itt egyesült a kyme-i útvonallal.

A legkorábbi lydiai és kis-ázsiai görög érmék anyaga élektron volt, ami az ezüst és az arany természetes ötvözetét jelenti.  Phokaia városában egészen i.e. 4. századig készültek ezek az érmék. Egyik oldalukon griff madár szerepelt, és annak ellenére, hogy a város nevét a fölközi-tengeri fókáról kapta, jelképe a mai napig a griff maradt.

A korai keresztény korban Phokaia a bizánci birodalom püspöki központja volt, de nem volt jelentős település a 11. századig.

A 11. század elején a Phokaia-tól keletre fekvő földek lassan átkerültek a Seljuk-állam irányítása alá. Phokaia 1082-ben velencei kereskedelmi gyarmat lett.

A Selçuk haditengerészet parancsnoka Çaka Bey, aki a bizánci császárral háborúzott, 1086-ban elfoglalta Smyrnát, majd Khios, Klazomenai, Çeşme és Phokaia kikötőket is.

A 15. században Foça-t is az erősödő oszmán birodalomhoz kötötték. Ez volt az egyik kikötőváros, amely az oszmán birodalom keleti és nyugati összeköttetését biztosította.

Mára természetesen a történelemből csupán a hangulat maradt nekünk, amit a kőházak között sétálva átérezhetünk.

Amit még érzünk az a hamisítatlan mediterrán hangulat. Gyönyörű kapuk, virágok, ablakok.

Utazásunkat érdemes naplementekor befejezni, fent a magasban, ahonnan visszatekinthetünk az öbölre, láthatjuk a szélmalmokat a dombon, mely a foçai látkép jellegzetessége.

Szerző és fotók: Erdem Éva – Türkinfo

Kıymalı, peynirli börek (Darálthúsos-sajtos börek) – Szegedi Ági

Hozzávalók:

3 lap yufka (vagy réteslap)
1 db tojás
1 dl joghurt
1 dl étolaj
1 dl tej
1-2 cs só
Margarin a tepsi kikenéséhez

A töltelékhez:

50 dkg darálthús
1 közepes fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
4 ek olívaolaj (nem extraszűz)
1 ek sűrített paradicsom (domates salçası)
1 tk paprikakrém (biber salçası)
½ paprika
1 db paradicsom
só, bors, őrölt római kömény, kakukkfű
½ cs. petrezselyem
20 dkg krémfehérsajt (feta, beyaz peynir)

A tetejére:
kerti katicavirágmag (fekete mag, fekete kömény), szezámmag

Először elkészítjük a tölteléket. Egy lábasban az olívaolajon kissé megpirítjuk a darálthúst, addig kevergetjük, míg a leve el nem fő. Ekkor hozzáadjuk a kockákra vágott vöröshagymát, majd amikor a hagyma megdinsztelődött, a zúzott fokhagymát is. Egy-kettőt keverünk rajta, és máris mehet bele a sűrített paradicsom és a paprikakrém is. A felkockázott paprikát, paradicsomot is az ételhez adjuk, sózzuk, fűszerezzük, lefedve pároljuk. Szükség szerint pótoljuk alatta a vizet. Ha a hús megpuhult, elzárjuk a tűzhelyet, végül meghintjük a finomra vágott petrezselyemmel. Félretesszük hűlni.

A sajtot egy tálkában elmorzsoljuk.

Egy másik tálkában felverjük a tojást a sóval, étolajjal, majd hozzákeverjük a joghurtot és a tejet is. A tepsit kikenjük margarinnal. Kiterítünk egy tésztalapot, kenőtoll (vagy szilikonecset) segítségével bőven megkenjük a tojásos keverékkel. Félbehajtjuk, majd a felső oldalát is átitatjuk vele. A tészta hosszában egy csíkban rátesszük a darálthúsos töltelék egyharmadát, megszórjuk az elmorzsolt sajt egyharmadával, majd rétesszerűen feltekerjük. A tésztarúdnak csak az egyik végét zárjuk le.

Tegyük bele a tepsibe spirál alakban feltekerve, a nyitott vége legyen kívül, mert itt folytatjuk a következővel. Ugyanígy járjunk el a másik két lappal is, a második mindkét vége maradhat nyitva, a harmadiknak a külső végét ismét zárjuk le.

A maradék tojásos keverékkel kenjük le a börek tetejét, szórjuk meg a magokkal, végül 180°-ra előmelegített sütőben süssük szép pirosra.

Afiyet olsun!

Szegedi Ági / Türkinfo

A Feriha török szívtiprója, Ça­ğa­tay Ulusoy

A történet szerint a szegény család lánya ösztöndíjat kap a neves magánegyetemre. Feriha gazdag lányként mutatkozik be diáktársainak, remélve, hogy így könnyebb lesz beilleszkednie a számára szokatlan fényűzés világába. Szemet vet rá a jóképű, gazdag Emir, aki mit sem sejt Feriha valódi életéről. A csábító, majd szerelembe eső fiatalembert a török sorozatok ifjú reménysége, Ça­ğa­tay Ulusoy formálja meg.

A huszonnyolc éves, 188 centiméter magas színész a kifutóról érkezett a sorozatok világába. Tizenkilenc éves korában kezdett modellkedni, egy év múlva pedig megnyerte a török férfimodellek versenyét. Másnap már sorozatszerepet kapott, majd főszerepet az Anadolu Kartallari és a Paranoia című filmben. Az igazi sikert és hírnevet azonban a Feriha hozta el neki, amelyet 2011-ben kezdtek forgatni. A második évad epizódjai hónapokon keresztül vezették a napi nézettségi listákat Törökországban. A pletyka szerint a Ferihát alakító Hazal Ka­yával több is volt köztük, mint mun­kakapcsolat, ezt azonban mindketten tagadják.

Folytatás >>>

Forrás: blikk.hu

Dzsúdózó török nagymama

Egy 80 éves, Törökország középső részén, Adanában élő hölgy elhatározta, hogy dzsúdózni fog, miután látta unokája versenyét.

Ayten Alataş négy éve vitte unokáját dzsúdóedzésre, amikor felmerült benne a kérdés: „Vajon én is meg tudom ezt csinálni?” Ezek után csatlakozott az edzéshez és még dzsúdóruhát is vett magának.

Unokája, Ayşe Begün Türk, azt mondta, nagymamáját azóta érdekli ez a küzdősport, mióta látta egyik versenyét. Alataş arról beszélt, hogy sokáig azt gondolta, hogy a dzsúdó pusztán egy harc: „Sokszor kérdeztem unokámtól, hogy a dzsúdó egy harctípus-e, mert még sosem láttam. Azután úgy döntöttem, hogy elmegyek és megnézem. El is mentem egy edzésre és mikor láttam milyen sport, nagyon megtetszett.”

Arról is beszélt, hogy ez a sport jót tesz az egészségének és segít neki legyőzni a sérvproblémáját is.

„80 éves vagyok és a fiatalok példaképe” – mondta.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo

Velem te nem fogsz szórakozni: ha nem adod a fagyit, megeszem a szalvétát!

Én személy szerint imádom azokat a fagylaltárusokat, akik képesek ügyesen trollkodni a vevőkkel, mert egyrészt tök látványos, másrészt pedig nem árt, ha az ember alkalmanként tud saját magán is nevetni. Ezt az álláspontot azonban nem osztja mindenki, ez a kis srác például annyira kibukott amiatt, hogy nem kapta meg a fagylaltját, hogy nekiállt megenni a szalvétát.

Szegény végül megkapta a jégkrémjét, bár a végére már mintha eltörött volna a mécses. Remélhetőleg ízlett neki a fagyi, ami feledteti vele a kellemetlen élményt.

Forrás: index.hu

Bajnokok Ligája: a Besiktas drágán megfizet a macskáért

Pénzbüntetést kapott a Besiktas, mert a Bayern München elleni labdarúgó Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágóján egy macska berohant a pályára.

A márciusi mérkőzést vezető Michael Olivernek meg kellett állítania a játékot a második félidőben, amíg a riadt állatot sikerült kiterelni. Az európai szövetség rendezési hiányosságokra hivatkozva 34 ezer eurós (10.7 millió forint) bírságot szabott ki az isztambuliakra.

A Bayern 3–1-re megnyerte a találkozót és kettős győzelemmel jutott tovább a negyeddöntőbe.

Forrás: www.nemzetisport.hu

Kép: hirflow.hu

Norm Ender – Kaktüs

Az Ihlara-völgy, ahol a történelem és a természet találkozik

A világ egyik legnagyobb kanyonjának tartott Ihlara-völgy leginkább egy szabadtéri múzeumra hasonlít, ahol a történelmi értékek és a természeti szépségek jól megférnek egymás mellett, a túrázók számára ideális helyszín.

Közép-Anatólia Aksaray tartományának Güzelyurt körzetében található az Ihlara-völgy, „Kappadókia ékköve”, kb. 100 m-es mélységét a Melendiz-folyó vájta ki több ezer évvel ezelőtt. Feltételezések szerint a 4. századtól kezdődően laktak itt, kezdetben remeték és papok, majd a keresztény hitre áttért emberek is, akik az őket üldöző rómaiak elől menekültek ide. Virágkorában 80 000 ember lakott a völgyben, nyomaikat hatalmas méretű barlanglakások, freskókkal díszített templomok őrzik.

Ősszel és télen közel 500 000 helyi és külföldi turista keresi fel évente. Különösen a távolkeleti országokból (Malajzia, Japán, Kína és Tájföld) érkezők látogatnak ide ősszel és télen, míg az európaiak, arabok és dél-amerikaiak főként télen. Mi – ezt megcáfolva – egy körutazás keretében áprilisba érkeztünk ide.

Akár egyénileg, akár – mint a mi esetünkben – utazási iroda által szervezett útról legyen szó, 382 lépcsőfokon kell leereszkedni a völgy aljába, hogy megcsodálhassuk a Melendiz-folyó alakította tájat.

A völgy aljába érve egy rövid fotószünetet követően indultunk is tovább, helyenként száz méter magas függőleges sziklafalak között haladtunk a folyó partján. A völgy teljes bejárható hossza 14 km, melynek végállomása Selime városa, de van egy rövidebb, 3,5 km-es és egy közepes, 7 km-es táv is. Mi 7 km-t gyalogoltunk az éledező természetben.

Mivel a kereszténység korai időszakában ez a hely vallási központ volt, ezért több templomot, kápolnát és kolostort is láttunk utunk során, melyeket a hegy oldalába vájtak, mindezt belépőjegy megváltása nélkül. A bibliai témákat ábrázoló freskókon a kereszténység terjedésének egyes fázisait láthatjuk. A 6. században kialakított templomokon érezhető a szír és a perzsa hatás, ahogy pedig haladunk a völgyben lefelé, már a bizánci befolyás tükröződik.

Mivel eléggé elfáradtunk a túrázásba, az út felénél megálltunk egy kis pihenőhelyen, ahol frissen facsart gránátalmalevet, török teát és kávét, valamint gözlemét lehetett vásárolni, majd folytattuk utunkat Belisırma településig, ahol megpihenhetünk és a folyóparti étterembe megebédeltünk.

A 7 km-es távnak a végére értünk és innen már busszal utaztunk tovább következő állomásunk felé. Az út azonban folytatható tovább, egészen Selimeig, ahol meg lehet nézni a Selime katedrálist, ahol a keresztények az első énekes szertartást tartották 1 700 évvel ezelőtt. Mivel a templomig nincs kiépített útvonal, így, aki fel akar jutni a hegy tetejére, annak a zöld turistajelzést kell követnie, majd egy kis pihenő és fotózás után lefelé, már a piros jelzésen kell haladni, hogy a 14 km megtétele után kiérjen a völgyből.

A látvány magával ragadó, így, aki teheti, mindenképpen látogasson el ide és járja be az egész völgyet. Nem fog csalódni!

Szerző és képek: Kollár Kata – Türkinfo

 

16,474FansLike
639FollowersFollow