2025. július 18.
Türkinfo Blog Oldal 773

Hogyan lett közkincsből közellenség Mesut Özil?

Politikai tényező és egyben a négy éve világbajnok német csapat vb-leszereplésének bűnbakja lett sokak szemében Mesut Özil. A németek a csoportból sem jutottak tovább, Löw kapitány ennek ellenére maradhat, és nem is őt, hanem a csapat török származású játékost éri a legtöbb kritika. A mostani össztűz elsődleges oka az volt, hogy május közepén Erdogan mellett mosolygott. De oka volt-e ez a németek kiesésének?

A német válogatott a csoportjában sorrendben Mexikó, Svédország és Dél-Korea ellen játszott, két vereséggel kiesett. A svédek elleni győztes meccsen Sami Khedira és Mesut Özil nem volt pályán, Mexikó ellen igen, majd Dél-Korea ellen is visszakerültek. És azon a két meccsen kikaptak.

Durva és ostoba leegyszerűsítése a fenti bekezdés annak, hogy miért így szerepeltek a németek, de sok németországi kommentárban és értékelésben előkerültek a vb után.

A tunéziai származású Khedira és Boateng, akinek Ghánából származnak felmenői, kiálltak a sajtó elé miután hazajöttek, interjúkat adtak. A török gyökerű Özil kerüli a nyilvánosságot, csak Twitteren kommunikál, és már azon a napon a nyaralását töltötte, amikor, ha továbbjutnak, nyolcaddöntőztek volna.
Honnan is jött Özil? És mi vele a baj?

A játékos édesapja, Mustafa Özil hatéves volt, amikor Németországba került, Ruhr-vidékre költöztek. Kezdetben fémmunkásként dolgozott, később csirketermékeket árult. Négy gyereke született, a legkisebb, Mesut 1988-ban Gelsenkirchenben.

Mesut a német Zidane becenevet nem véletlenül kapta, szegénységből küzdötte fel magát bevándorlók gyerekeként, a futball kitörési pont volt. Az iskolában szótlan, magába forduló kisfiú a pályán egy pillanat alatt extrovertált lett, olyan ügyes és gyors volt a labdával, hogy véznaságát tudta ellensúlyozni, varázslónak, szupesztárnak tartották már 10 évesen.

Tehetsége feltűnt a Schalke vezetőinek. Ahol akkoriban elég jól ment az utánpótlás-nevelés, Manuel Neuer felette járt, Julian Draxler alatta, de Benedikt Höwedes is ebből a műhelyből került ki. Mind a négyen világbajnokok lettek.

Folytatás

Forrás: index.hu

Szinkronhangok: Szerelemre várva (Hayatimin Aski)

Július 20-án, pénteken 18 órakor, a Sony Maxon láthatja a közönség hazánkban először a Szerelemre várva című könnyed török sorozatot. A történet központi alakja Gökce (Hande Dogandemir), egy fiatal, harmincas éveiben járó, egyedülálló nő, aki reklámszakemberként dolgozik Isztambulban, és akinek lassan már minden barátja és családtagja megtalálta az igazit, a nagy szerelmet. Gökce is szerelmes, csak éppen főnökébe, aki viszont rá sem hederít.

A magyar változat egyik érdekessége, hogy A bosszú után Zafer Algöz hangja ismét Katona Zoltán lesz.

Szerelemre várva (Hayatimin Aski)

Hande Dogandemir (Gökce) – Sipos Eszter Anna
Serkan Cayoglu (Demir) – Szatory Dávid
Berk Hakman (Kaan) – Szabó Máté
Zeynep Eronat (Rezzan) – Kovács Nóra
Zafer Algöz (Hikmet) – Katona Zoltán
Avni Yalcin (Hulusi) – Németh Gábor
Seda Turkmen (Sema) – Gyöngy Zsuzsa
Deniz Barut (Eylem) – Lamboni Anna
Gizem Terzi (Nilay) – Gulás Fanni
Murat Parasayar (Rahmi) – Seder Gábor
Yonca Evcimik (Yonca) – Farkasinszky Edit
Emre Yetim (Emre) – Renácz Zoltán
Ilay Erkök (Szezen) – Csifó Dorina

Magyar szöveg: Pozsgai Rita és Szász Andrea
Gyártásvezető: Gazdik Katalin
Hangmérnök: Nikodém Norbert
Szinkronrendező: Bartucz Attila
Produkciós vezető: Balog Gábor
Stúdió: Balog Mix

Forrás: musorvizio.blog.hu

A török kangal pásztorkutyák a francia juhok új őrei

A francia juhoknak most már új barátaik vannak, akik megvédik őket a farkasoktól: a török ​​kangal pásztorkutyák.

Francia juhászok szerint ezt a különleges kutyafajtát Isten küldte nekik, miután a farkastámadások egyre inkább elszaporodtak az országban.

A France Bleu – a Radio France országos közszolgálati műsorszolgáltató csoportjának egyik tagja – hétfőn elmondta, hogy a kangal kutyák nagy segítséget nyújtanak a délkelet-franciaországi juhászoknak.

A „kangal” egy anatóliai pásztorkutya, amely a közép-törökországi Sivas tartomány Kangal kerülete után kapta a nevét. Ezt a kutyát általában juhok őrzésére használják, hogy megvédjék a nyájat a ragadozóktól, például a farkasoktól vagy a medvéktől.

Ez a kutyafajta robosztus testéről, bátorságáról, agilitásáról és intelligenciájáról, valamint hűségéről ismert.

A Délkelet Franciaországban található drome-i juhászok a 2017-es farkastámadásokat követően kezdték el felvásárolni a kangal kutyákat.

A francia juhászok elmondták, hogy most már inkább a kangal kutyákat részesítik előnyben, mivel a korábban alkalmazott patouk (pireneusi hegyi kutyák) nem tudták megvédeni a nyájakat.

A kangálokról tudni kell, hogy nagyon ragaszkodnak a nyájhoz, életük árán is megvédik őket – függetlenül attól, hogy a támadók milyen nagyok és veszélyesek.

Ezenkívül azt is tudni kell, hogy ezek a kutyák nem támadják meg az embert mindaddig, amíg gondozzák és etetik őket.

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

Forrás: Daily Sabah

İzmir Tramvayı Alaybey – Ataşehir Hattı

Kép: www.milliyet.com.tr

Szivesen dolgozunk

A Yivli minaret mecset csodái

Évente több száz helyi és külföldi turista keresi fel az Antalyában található 8. századi Yivli minaret mecsetet, vagy másnéven Alaadin mecsetet. Az épületegyüttest I. Keykubad anatóliai szeldzsuk szultán építtette, mely az egyik leglátogatottabb történelmi épület Antalya tartományban.

Az első török-iszlám épület nevét különleges külső megjelenéséről kapta, melyen hornyok vagy rovátkák láthatók. A török focicsapat, az Antalyaspor emblémájaként is ismert Yivli minaret a török riviéra fővárosának nevezett Antalyában található, melyet évente közel 15 millió török és külföldi turista keres fel. A mecsetet és a hozzá kapcsolódó épületeket kb. 750 ezren látogatják évente, közülük 400 ezer külföldi. Az épületegyüttesben angol és német nyelvű idegenvezetés van, a betérőknek pedig figyelni kell az öltözködési illemszabályokra, így a fejkendő, a hosszú ujjú felső és hosszú szoknya feltétlenül szükséges a hölgyek számára.

Antalya muftija (iszlám tudós), Osman Artan az Anadolu Ajansı török hírügynökségnek arról beszélt, hogy a mecset a nyolcszögletű struktúrája, központi fűtő és hűtő berendezése miatt is népszerű a turisták körében. Mivel rengeteg turista keresi fel évente a mecsetet, ezért több idegennyelvű kiadványt is készítettek, melyek angol, német és orosz nyelven érhetők el és minden fontos információt tartalmaznak az épületről.

A mecset egyik müezzinje, Mustafa Erol pedig elmondta, hogy az épületegyüttes egy medreszét (vallási iskola), egy mauzóleumot és egy dervisházat is magában foglal.

Yivli minaret mecset

A mecset rovátkolt minaretjéről ismert, amely az anatóliai török építészet egyik különlegessége. Ez volt a város egyik első iszlám műemléke, melyet a szeldzsukok építettek a 13. században. Ez az egyik legszebb anatóliai kupolás mecset. Téglalap alakú épület hat kupolával. A bejárat feletti felirat tanúsága szerint 1372-ben hamitoğulları Mehmet bég újíttatta fel.

Ókori épületek maradványait használták fel az építése során, egyik legfőbb sajátossága, hogy fűtési rendszere is van, amit hűtésre is lehet használni. A mecset alatti alagutakon áthaladó víz nyáron hűvöset, télen meleget biztosít.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo

16,474FansLike
639FollowersFollow