Vallások és közélet: keresztény, zsidó és muszlim közösségek a politikai diskurzusokban

A vallási közösségek és a politika kapcsolatának aktuális kérdéseiről volt szó a Független Médiaközpont 2024. szeptember 24-én tartott kerekasztal-beszélgetésén, amelyben Laborczi Dóra evangélikus teológus és újságíró, Gégény István, a Szemlélek lapigazgatója, Árvai Péter, a Szim Salom Progressziv Zsidó Hitközség alelnöke, valamint Tarik Demirkan, a turkinfo.hu főszerkesztője vett részt. Megvitatták, hogyan befolyásolja a populista retorika a magyarországi vallási közösségekben folyó diskurzust, milyen dilemmák merülnek föl az egyházakban a politikai kapcsolatok és a közéleti események hatására. Szó volt arról is, milyen szerepet töltenek be a keresztény, a zsidó és muszlim közösségek a társadalmi értékrend alakításában, egyebek között a gyűlöletbeszéd, az antiszemitizmus és az iszlámellenesség elleni küzdelemben.
A beszélgetést Lőrincz Marcell, a Trolltalanítás (Get the Trolls Out!) projekt koordinátora moderálta.
A rendezvény része a Trolltalanítás projektnek, amelynek célja a vallási alapú megkülönböztetés elleni küzdelem. A projektet a Media Diversity Institute vezeti, amelynek a Független Médiaközpont közel 25 éve partnere Magyarországon.
Az esemény felvételei hamarosan elérhetőek lesznek videós formában a Független Médiaközpont YouTube csatornáján, majd pedig az Első Pesti Egyetemi Rádió podcast adásában.
Forrás: cij.hu
Őskori szemceruzát találtak

A mintegy 8200 éves lelet egy törökországi lelőhelyen került elő.Mintegy 8200 éves, kőből készült fekete szemfestő eszközt találtak a törökországi Yeşilova Höyükben – számol be az Arkeonews. A helyszínen és a közeli Yassıtepe Höyükben 2005 óta folynak a feltárások, a helyi leletek azért jelentősek, mert sokat elárulnak a több ezer éves településekről, illetve a neolitikum fontos részleteiről.
Zafer Derin, az Égei Egyetem munkatársa és a feltárás vezetője közleményben jelentette be az ősi sminkeszköz felfedezését.
A mintegy 9,5 centiméter hosszú kőeszköz egyfajta szemceruza, egy úgynevezett kohl, ez a legkorábbi ilyen tárgy, amelyet valaha megtaláltak.
Derin szerint a lelet hegyén fekete festékmaradvány van. A felfedezés azt mutatja, hogy az Égei-tenger térségében élő nők már 8200 évvel ezelőtt is törődtek szépségükkel.
„A kihegyezett kőceruzát úgy használták, hogy egy festékkel töltött edénybe mártották, ez a módszer ma is él Anatólia különböző részein. Nem ez az első leletünk, amely azt mutatja, hogy az égei-tengeri nők a térségben fontosnak tartották szépségüket: találtunk egy edényt is, amelybe a díszeiket helyezték” – mondta a szakember.
Az elemzésre küldött lelet hegyén lévő fekete anyagot mangán-oxidnak tartják. Ez a porított ásványi anyag volt a kohl nevű kozmetikum fő összetevője, amelyet az ősi időkben szemceruzaként használtak.
Forrás: ng.24.hu
Nagyon komoly korrupciós ügybe keveredett New York polgármestere, törökök pénzelhették éveken keresztül

Hosszú időre rács mögé kerülhet a 64 éves politikus, aki kenőpénzt és illegális kampánytámogatást fogadott el török állampolgároktól. Ő az első New York-i polgármester, akit hivatali ideje alatt vád alá helyeznek.
Eljárás indult Eric Adams ellen, miután New York demokrata polgármestere a vádak szerint kenőpénzt, illegális kampánytámogatásokat és luxusutazásokat kapott cserébe egy-két szívességért – írja a BBC, amely szerint Adams ártatlannak vallja magát, de biztos, ami biztos, felfogadott egy sztárügyvédet. A polgármestert ugyanis Alex Spiro sztárügyvéd képviseli, aki korábban már több komoly horderejű ügyön dolgozott. Megbízta már Elon Musk, Jay-Z, Mick Jagger és Alec Baldwin is – írja az NBC New York.
Csütörtökön az FBI házkutatást is tartott nála, amely során lefoglalták a telefonját is. Ügyvédje mindezt úgy kommentálta, hogy tizenkét ügynököt küldtek egy telefonért, amit ők kérésre boldogan átadtak volna.
A polgármester a vádak szerint több mint 100 ezer dollár, azaz 35 millió forint értékben fogadott el ajándékokat török állampolgároktól és legalább egy kormánytisztviselőtől. Az 57 oldalas vádirat szerint 2016 óta több, luxusutazáson, fényűző ebéden, vacsorán vett részt ingyen, ha pedig ezekre repülőgéppel utazott, akkor sokszor magasabb kategóriába sorolták. Adams többször a török nemzeti légitársasággal repült, az úti célok között volt Magyarország, Franciaország, Kína, Srí Lanka, India és Törökország is – írja a SkyNews.
Állítólag egyszer igencsak jutányos áron szállt meg a St. Regis Hotel Bentley szobájában. Két napig tartózkodott az isztambuli szállodában, ezért 600 dollárt (mai árfolyamon 213 ezer forintot) fizetett a 7000 dolláros (2,5 millió forintos) ár helyett. Mindemellett időnként hamis papírokkal akarta alátámasztani, hogy fizetett vagy fizetni fog olyan szolgáltatásokért, amelyeket valójában ingyen megkapott.
Sőt, a vádirat szerint Adams 2021-es kampányát is részben török forrásokból finanszírozta. A pénzek valódi forrását ugyanakkor igyekezett elrejteni, olyan adományozókat használt, akik más pénzét használták illegális kampányfinanszírozásra.
Hogyan törlesztett?
Forrás: hvg.hu
Lesz fordulat infláció nélkül vagy irány a török út?

Fordulat lesz Magyarországon, legalábbis Orbán Viktor új, a kormány gazdaságpolitikájához jobban passzoló elnököt akar látni az MNB élén. De hogyan lehet növekedési számokat kipréselni a gazdaságból anélkül, hogy elszállna az infláció és súlyosan gyengülne a forint?
Vendégszerzőnk a Hold Alapkezelő elemzője.
Magyarország gazdaságpolitikai úttévesztésben van – ezt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank regnáló elnöke mondta szeptember elején. Az elnök szerint a 2010-2019-es évtizedet megnyertük, azonban a 2021-24 közötti években bekövetkezett úttévesztéssel veszélybe került minden,
teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.
A kijelentést követően Orbán Viktor világossá tette, hogy Matolcsy hamarosan távozik a magyar gazdaságpolitika vezetéséből. A jegybankelnök menesztését követően a gazdaságpolitika egy gazdasági- és pénzügyi csúcsminiszter kezében összpontosul majd, akit egy politikailag kinevezett MNB-elnök fog aktívan támogatni.
A magyar gazdasági helyzet – a klasszikust idézve – kétségkívül fokozódik:
A költségvetési deficit jelentős, a kamatkiadások az egekben, ennek finanszírozására nő az államadósság.
A forint közelíti a 400-as lélektani határt.
A kormány elsődleges prioritása a 3-5 százalékos, vagy akár ezt meghaladó mértékű gazdasági növekedés elérése. 2023-ban a kitűzött 4 százalékos növekedés helyett -0,8 százalék jött össze és 3.5 százalékos költségvetési hiány helyett 6,5 százalékos lett a deficit.
2024-re ismét 4 százalék a növekedési cél, mely az elemzők szerint 1,5 körül alakulhat, miközben 2,9 százalék a hiánycél, ami 4,5 körül lehet reális.
Forrás: forbes-hu
Brüsszelben dőlhet el a török-német „háború”

Olyan szintre jutott a bevándorlás, hogy már az se tiszta, hogy mi a török és mi a német.
Az EU arra kényszerítheti Ankarát és Berlint, hogy vessenek véget a Németországban rendkívül népszerű török eredetű étel, a döner kebab státuszáról szóló, régóta húzódó vitájuknak – írta a The Economist.
Az Európai Bizottság hat hónapot adott a két országnak, hogy kompromisszumra jussanak, vagy döntsenek a kebab sorsáról – írta a lap.
A döner kebab körüli vita két évvel ezelőtt kezdődött, amikor Ankara kérvényezte az EU-nál, hogy az ételt török specialitásként jegyezzék be, ahhoz hasonlóan, mint az olasz nápolyi pizzát vagy a spanyol Jamon Serrano sonkát.
Bár Törökország nem tagja az EU-nak, a tömbnek van egy garantált hagyományos különleges termékek (HKT) elnevezésű rendszere, amely lehetővé teszi a tagállamok vagy harmadik országok számára, hogy kérelmezzék a hagyományos élelmiszer-alapanyagok oltalmát.
A státusz elnyerése esetén a dönert az egész EU-ban az Ankara által meghatározott előírások alapján kellene elkészíteni.
Forrás: mandiner.hu
Közel ezer évi börtönre ítéltek egy török építési vállalkozót

A másfél évvel ezelőtti földrengésnek több mint 50 ezer halálos áldozata volt, sokan azért haltak meg, mert összeomlottak a házaik. A most elítélt vállalkozó a katasztrófát követően elmenekült Törökországból, de idővel elfogták.
Nyolcszázhatvanöt évi börtönre ítélték pénteken annak a dél-törökországi lakóháznak az építéséért felelős vállalkozót, amelyben kilencvenhatan haltak meg a 2023. február 6-i hatalmas földrengésben.
Az Adanában álló tizennégy emeletes épület a hajnali 4 óra 17 perckor bekövetkezett, 7,8-as erősségű földrengéskor omlott össze, amelynek több mint 53 ezer halottja volt Törökországban és közel hatezer Szíriában. A lakóház mindössze egyetlen lakója élte túl a szerencsétlenséget.
Az 1975-ben emelt épület összeomlása azonnal kérdéseket vetett fel, mivel a földrengés epicentrumától 200 kilométerre fekvő Adana többi épületét lényegében megkímélték a neves földmozgások.
A perben a megkérdezett szakértők súlyos hibákról számoltak be, amelyeket szerintük az épületet tartó oszlopok építésekor követtek el.
Nem volt megfelelő a felhasznált beton minősége sem.
A vállalkozó azzal védekezett, hogy az építkezést a hatóságok jóváhagyták. A török sajtó szerint a vállalkozó, Hasan Alpargün a földrengés napján az Észak-ciprusi Török Köztársaságba menekült, de egy héttel később eleget tett a rendőrségi idézésnek.
A földrengés után több mint 260 vállalkozót vettek őrizetbe Törökországban az épületek összeomlásában való felelősségük miatt.
A 2023. februári földrengésekben több mint ötvenezer ember vesztette életét Törökországban és Szíriában együttesen, a sebesültek száma pedig csak Törökországban több mint 115 ezer főre rúgott a katasztrófa következtében.
Forrás: www.vg.hu