2025. július 18.
Türkinfo Blog Oldal 747

Szeldzsuk kerámiaművesség

Konya: Sırçalı medresze

Fali csempével, vagy mázas téglával általában a belső tereket díszítették. A legszebb fali csempe díszítmények Konyában, a mázaskerámia-gyártás akkori központjában találhatóak. A színhasználat a kékre, fehérre és feketére korlátozódott, a mozaikszerűen kirakott csempék általában geometrikus mintázatot alkottak.

Az alkalmazott technika perzsa, a motívumok kínai, vagy Közép-ázsiai eredetre vezethetőek vissza. A leginkább díszített felületek az ajtóbejáratok, a kupolák záróköve, és a mihráb-fülkék voltak. Egyes kivételes esetekben, mint például az  erzurumi Çifte Minareli medresze  esetében kék-fehér mázas téglákkal is kiegészítették a minaret téglából rakott geometrikus mintázatát.

Az ún. luxus-kerámiát a fali csempék egy speciális csoportja jelenti. E darabok nagy mennyiségben Konyában, a palotában, II. Kılıç Arslan 1156-1192 között épített pavilonjában, illetve a szeldzsuk szultánok I. Alaeddin Keykubad által emelt (1236) nyári rezidenciájában; a Beyşehir melletti Kay Kubadabadban kerültek elő; ismereteink szerint csak a palotákban alkalmazták őket. A csillag, illetve a nyolcszögletű formák összeillesztésével kialakított felületen kék alapon fehér, arany, fekete és piros színű díszítés jelent meg, de nem volt ritka a lüszter technika használata sem.   A kubadabadi palota tróntermének és a hozzá csatlakozó kamrák  két méter magasságig csempékkel borított   falain vadászkutyák, antilopok, hegyi kecskék, lovak, medvék, madarak jelentek meg színpompás természeti környezetben. Különleges csoportot képeznek a kubadabadi palota legtöbbször „török ülésben” ülő, a szultáni udvart megjelenítő, emberalakos fali csempéi.

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu

„Végre egy klasszikus jó pasival van közös fotóm” – A nők megőrülnek a „Héraklész Szelfiért”

Isztambul ‒ Minden hölgy álma, hogy kockahasú ideáljával egyszer szelfit készíthessen. Nem csak a mai sztárokkal van ez így.

Az ókori görög mitológia legendás harcosa, az emberfeletti tettekre képes hőse Héraklész még napjainkban is megtestesíti ezt a klasszikus férfiszépséget. Izmos teste van, és fáradhatatlanul képes elvégezni a rá kirótt feladatokat, hiszen – mint Homérosz óta tudjuk – csak úgy kapta meg Zeusztól a halhatatlanságot, hogy végrehajtott tizenkét emberfeletti tettet.

Ezeket az isteni tulajdonságokat aknázta ki Emre Yusufi, kortárs török szobrász, amikor megalkotta „Héraklész Szelfi” című szobrát, amelyet a kortárs művészeti kiállításon mutatott be. A női látogatók korra való tekintet nélkül tolongtak az alkotás előtt, hogy a felajánlott közös fotót elkészíthessék.

– Végre egy klasszikus jó pasival van közös fotóm – büszkélkedett az egyik hölgy.

Forrás: www.blikk.hu

KONYA – MEVLANA

Burgazada: Az egyszerűen nagyszerű úti cél

Ha olyan nagyvárosban él valaki mint Isztambul, gyakran van szüksége egy kis nyugalomra. A Herceg-szigetek, különösen Burgazada egy ilyen úti cél.

Azoknak, akik már évek óta élnek Isztambulban, a nap végére eléggé frusztrálóvá válik a város. Ahhoz, hogy megszabaduljunk a káosztól elmehetünk edzőterembe, felkereshetjük az egyik közeli kávézót és ott meghúzódhatunk egy csendes sarokban, ez azonban még mindig nem elégséges. Mivel a városban nagy a forgalom és kevés a friss levegő, olyan érzésünk lehet, mintha sehová sem tudnánk „elmenekülni”. Nekik ajánljuk ezt a rejtett paradicsomot, az isztambuli Herceg-szigeteket, amely csak egy kompútnyira van a várostól.

Isztambul szigetei közül Burgazada az egyetlen, amely még megőrizte szépségét, ahol a kék és a zöld színek egy színes mozaikká keverednek össze. A közvetlen helyiek és a kellemes környezet örömmel fogadja a látogatókat, amint leszállnak a kompról. A fenyőfákkal és faházakkal körülvett sziget Isztambul egyik legkedveltebb helye. A szigeten a legszebb faházak a Heybeliada és Kaşıkadası szigetekkel (a Herceg-szigetek további szigetei) szemközti oldalon találhatók. Ezekben a faházakban az anatóliai görögök és az Isztambulból ideutazó törökök is generációk óta nyaralnak.

Nagy Sándor egykori főparancsnoka után a szigetet korábban Antigonénak hívták. I. Démétriosz Poliorkétész a szigetet apja után Antigónusznak nevezte el, amikor a Márvány-tengeren járt, hogy meghódítsa a császárságot és felszabadítsa a Boszporuszt. Később a sziget neve Panormusz névre változott, ami védett kikötőt jelent. Isztambul elfoglalása után a sziget neve Pirgosz lett, ami görögül várat jelent. Az idők folyamán azután a sziget neve Burgazadára változott.

Burgazada felfedezése

Ahogy a komp a sziget felé közeledik, már messziről látszik az Ayios Ioannis ortodox templom kupolája, és ha még közelebb érünk, akkor azokat a fából épült kis hal- és meze (a török előételek összefoglaló neve) éttermeket is láthatjuk, melyek a kikötőben állnak. Érdemes korán kezdeni a napot a szigeten, mert gyönyörködhetünk a szépségében, ahogy az éjszakát felváltja a nappal.

Amint a komp kiköt és a szigetre lépünk, érdemes egyből az Ayios Ioannis ortodox templom felé venni az irányt, melyet könnyen megtalálhatunk kupoláját figyelve miközben a sziget barátságos kutyái kísérnek minket. A templomot 842-ben építették, a Takımağa utcában áll. Az évek során többször átépítették, de az 1999. július 10-i földrengés során eléggé tönkrement, bizánci stílusa ennek ellenére jól látszódik. A templomba lépve egy aranyozott faragott fa ikonfalat láthatunk bent és a pátriárka emelvényét. A templomban olajlámpával világítanak, ami különleges hangulatot ad a templom angyal figuráinak és a falakon lévő ikonoknak. A templomot Keresztelő Szent Jánosnak szentelték. Itt látható az a magánzárka is, ahol I. Metód konstantinápolyi pátriárka raboskodott.

A szigeten járva érdemes felkeresni a templom szomszédságában álló Sait Faik Abasıyanık török író házát is, amely ma múzeumként működik. Az író életének nagy részét ebben a házban töltötte. A török irodalom egyik meghatározó alakjának tartják, rövid történeteit a tengerről, a természetről, a gyerekekről, a szegényekről, a munkanélküliekről és a halászokról írta, ezek a művek mindig emberséges, érzékeny, becsületes és szerény személyiségét tükrözték. A múzeumban életének meghatározó dolgai vannak kiállítva, azok a tárgyak, amelyek műveiben is szerepelnek: az ikonikus halász feje, kagylók, halak, saját könyvei és levelei. A múzeum ingyenesen látogatható szerdától vasárnapig, 10:30 és 17:00 óra között.

A Madam Martha-öböl: ahol a zöld és a kék összeolvad

Ha a szigeten tett látogatásunk során hátizsákos fiatalokat látunk, akkor ők valószínűleg a Madam Martha-öblöt keresik, amely kitűnő kempingező hely és úszásra is alkalmas azoknak, akik nem riadnak vissza a Márvány-tenger hideg vízétől.

Ha egy forró nyári napon látogatunk el az öbölbe, türelmesnek kell lennünk addig míg elérünk a fenyőfákkal szegélyezett kanyargós ösvényig. A régi időkben Halikya néven ismert öböl a sziget legszebb helye. Sétánk során megcsodálhatjuk a kristálytiszta tengert, amely kimossa a kavicsokat a zöldellő partra. Ha már itt járunk, mindenképpen fedezzük fel az öblöt. Az öböl jobb oldalán egy kis felföld található, ami kitűnő hely arra, hogy megnézzük a naplementét és pihenjünk egy kicsit. Mivel itt rossz a térerő, egy rövid időre elzárkózhatunk a külvilágtól és élvezhetjük a nyugalmat.  Mi is tegyünk a sziget szépségének megőrzéséért és ne felejtsük el magunkkal vinni a szemetet, mert nem lenne szép dolog, hogy miközben a helyiek szívesen fogadnak minket, beszennyezzük ezt a csodás helyet.

A kultúra és a vallások összeolvadása

Burgazada színes kultúrája a sziget minden sarkában érzékelhető. Van itt templom, zsinagóga, cemevi (alevi szerzetes ház), kolostor és mecset is. A Burgazada dzsámi az egyetlen dzsámi a szigeten, 1953-ban épült Isztambul elfoglalásának 500. évfordulójára. Burhan Ongun építész tervei szerint készült, nyolcszögletű, egykupolás mecset.

A sziget másik ortodox épülete a Szent György kolostor, mely valószínűleg 1728-ban épült és a fehéroroszok menedékhelyeként szolgált az I. világháború idején. A szigeten pusztító tűz miatt az épület keleti része leégett, de az Ayios Ioannis templomban található vízszivattyúnak köszönhetően a szigeten élők az épület többi részét meg tudták menteni. A kolostor az 1999-es földrengés során is megsérült, de 2004-ben teljesen felújították.

Mindenkinek szüksége van egy csésze kávéra és némi harapnivalóra

Burgazada utcáin sétálva, ha kissé elfáradtunk, semmi másra nem vágyunk, csak egy kis kávéra és hogy valahol leülhessünk. Kitűnő hely erre a Four Letter Word nevű kávézó, ahol tökéletesen főzött kávét szolgálnak fel.

A sós szigeti levegőn járva mindenki megéhezik, a sziget pedig reggeltől estig kínál valamit, amivel csillapíthatjuk éhségünket. Ott van például a fagylalt- és péksütiárus (galetacı), aki piros-fehér ernyős kocsit tol. A kocsin a fagylalton kívül péksütemények és fonott kalácsok is sorakoznak, várják a vásárlókat. Az árus fennhangon kiabálja, hogy fagylaltot vegyenek!

Ha végeztünk a sziget felfedezésével, érdemes betérni az Ergün Pastanesibe, ami egy kitűnő cukrászda és közvetlenül a kompállomás mellett található.

Fagylaltot a szigeten szinte bárhol vehetünk, de javasoljuk, hogy kövessék a hagyományokat és térjenek be a Yunus Dondurmába, mely a Burgazada Tengeri Klubbal szemben található. Itt rózsa formájú sörbet fagylaltot lehet kóstolni.

Annak, aki Isztambulban nőtt fel az étkezéséhez hozzá tartoznak a tengeri ételek is. A legfinomabb tengeri ételeket a Fincan Caféban ehetjük, melynek tulajdonosai Canan asszony, aki remekül főz és Rasim úr, aki rendkívül nagylelkű. Érdemes megkóstolni a hideg mezéket és a meleg előételeket is, így a grillezett polipot, garnélát, a sózott halat, a tengeri hínársalátát és a „taramát” (kaviárkrém).

A csodálatos naplemente és a hazatérés

Amikor a nap kezd nyugovóra térni és kellemes fáradtság lesz úrrá rajtunk, irány a sziget valamelyik gyönyörű helye és élvezzük a naplementét.

Ezek közül az egyik ilyen hely a Hrisztosz vagy másnéven Bayraklı-domb. Lélegzetelállító kilátás nyílik innen a teljes szigetre. Ha felértünk a dombtetőre, pihenjünk meg egy kicsit, hallgassuk a madarak dalolását és a csendet! Ahogy itt ülünk a csendben, ne felejtsünk el időnként az óránkra pillantani, mert gyakran előfordul, hogy ha valaki nem figyel, lekési az utolsó kompot és a szigeten ragad másnap reggelig. A kompok indulási idejéről az İDO és a Şehir Hatları, valamint a Mavimarmara honlapokon tájékozódhatunk.

Ha télen látogatunk a szigetre, akkor se feledkezzünk meg a sziget barátságos kutyáiról és macskáiról, akik már érkezésünkkor köszöntenek minket és egész nap kísérőink a szigeten. Mivel a legtöbb lakó télen elhagyja Burgazadát, így az állatok élelem nélkül maradnak, így ne felejtsünk el valami kis ennivalót vinni magunkkal szőrös kis barátainknak.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo

Török-német ütközet az Európa Bajnokságért

Kevesebb mint egy héttel a döntés előtt jobbnak értékelték az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szakemberei Németország pályázatát a törökökénél a 2024-es Európa-bajnokság megrendezésére.

Az UEFA értékelése szerint a németek által benyújtott dokumentum inspiráló, kreatív és kifejezetten professzionális víziót tartalmaz, míg bár Törökország összességében szintén pozitív értékelést kapott, a szakemberek számos kérdésben kritikai észrevételeket fogalmaztak meg a pályázatról.

A törökök esetében az emberjogi kérdésekben tapasztalt hiányosságokra hívta fel a figyelmet az UEFA jelentése, illetve kiemelte, hogy míg Németországban a 24 csapatos Eb megrendezéséhez szükséges infrastrukturális feltételek adottak, addig Törökországban több projekt még tervezés alatt van.

Folytatás >>>

Forrás: hirhatar.hu

Elkészítik az egyik idehaza is kedvelt török sorozat újabb feldolgozását

Törökországban is előszeretettel dolgoznak fel külföldi produkciókat. Leforgatták már többek között A Grace klinika, a Narancsvidék és a Gossip Girl – A pletykafészek török verzióját, és jelenleg is készítik A szökést és a Szívek szállodáját. A sorozatadaptáció azonban fordítva is működik.

Nem ritka, hogy egy a világon népszerű tévésorozatból elkészül egy országban a saját, helyi változat. Hazai viszonylatban ilyen adaptáció volt a Válótársak, mely egy holland széria feldolgozásaként került képernyőre, vagy a Korhatáros szerelem, melynek alapját egy új-zélandi romantikus vígjátéksorozat adta.

Pár évvel ezelőtt készítették el a Magyarországon is nagy sikerrel vetített Fatmagül indiai változatát, és most egy újabb, nagy népszerűségnek örvendő török produkcióból forgatják a következő helyi változatot.

Folytatás >>>

Forrás: sorozatwiki.hu

Nem láttál még ennél durvább versenyt

Amióta motorhajtású gépek vannak , azóta a versenyzés is mindig megvolt. De ilyen összevetés talán még soha nem történt, repülők, autók, motor feszült egymásnak, hogy kiderüljön ki a leggyorsabb.

Forma-1-es autó, Kawasaki Ninja H2R, Tesla P100 DL, Lotus Evora 430 GT, Aston Martin Vantage, F16-os vadászgép és egy Challenger 605-ös privát jet. Ezt az impozáns és különösen gyors járműparkot sikerült összehozni egy isztambuli fesztiválra, hogy megmérkőzzenek egymással.

Folytatás >>>

Forrás: vezess.hu

Vasárnapi utazások: Cunda sziget, a gyöngyszem

A hatnapos munkahét megszokott Törökországban. Marad tehát számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.

Ezúttal egy olyan szigetre utazunk cikkünkben, amit látni kell! És, ha az ember egyszer látta, újra meg szeretné látogatni. És újra, és újra, és újra. Bár Izmirhez nincs túl közel, mert 2,5 órás autóút vezet oda, mégis időnként ellátogatunk az Égei-tenger északi részén található Ayvalık városba, és a hozzá tartozó szigetre.

Sziget, de nem szükséges hajóra szállni a megközelítéséhez. Egy, a városközpontból könnyen megközelíthető hosszú és nagyon egyenes úton haladhatunk át, mely egy híd valójában, de tengerszint magasságban. Nagy kaland úgy hajtani egy úton, hogy mindkét oldalon szemmagasságban víz vesz körbe. Ekkor csak egy kisebb szigetre értünk, de szinte azonnal áthaladunk egy újabb hídon, melynek neve Boğaz köprüsü mint az isztambuli híres Boszporusz-hídé is. Ez azonban Törökország első olyan hídja, mely egy torkolat felett ível át.

Íme egy kép, mely ismerőseink házának tetejéről készült. Csupán csak a távolban, de látszik a hosszú fehér vonal, mely maga a tengeren át vezető út. A szigetet azért érdemes messziről szemügyre venni, mert rögtön ránk ragadhat egy olyan hangulat, mely barangolni hív. Kék tenger, kikötőben himbálózó halászcsónakok, nyüzsgő parti sétány, domboldalon pirosló háztetők, monumentális templomok, kacskaringós utcák, szélmalmok. Pont ezeket fogjuk látni a kirándulás során. Az első pillantásra érzékelt hívogató kép után a séta nem fog csalódást okozni. Csakis séta jöhet szóba, mert szerencsére autókat csak a város bejáratáig engednek.

Forrás: bizevdeyokuz.com

A kirándulás során igazából nem kell mást tennünk mint kedvünk szerint bóklászni le-, s fel az utcákon. Minden úton, minden sarkon felbukkan valami érdekesség. Leginkább akkor, ha érdeklődést mutatunk az antik hangulatú házak iránt.

Az 1500-as évektől 1920-ig nagy számban éltek itt rumeli, keresztény vallású emberek. Az 1891-es népszámlálás szerint Ayvalık lakossága 21 486 fő rúmi, 180 török volt. 1914-ig a rúmi lakosság száma 30 000 főre nőtt, míg a török 184 maradt. Ennek megfelelőn az épületek és a templomok a görög katolikus kultúrának felelnek meg.

Némely épület 100 évnél is öregebb. Természetesen állaguk romlott az évek során. Szerencsére vannak olyan emberek, akik szeretnék értéküket megőrizni, legalább néhány épület esetében. Egyesek lakóházként, mások panzióként vagy hotelként kerültek felújításra. Az utcákon barangolva sokat találhatunk szép állapotban, virágokkal díszítve.

Az egész séta célja az volt, hogy felérjünk a domb tetejére. Cunda sziget egyik fő látnivalója az Aşıklar Tepesi (Szerelmesek dombja) és az ott található Agios Yannis templom.

Forrás: bizevdeyokuz.com

Az épület egészen különleges, a teraszáról pedig lélegzetelállító kilátás nyílik minden irányban.

A szigeten az 1600-as években négy szélmalom épült. Közülük ez az egyik. Az épület hosszabbik része pedig maga a templom. A Rahmi Koç által 2007-ben felújított épületben ma könyvtár üzemel. 1835 óta gazdagodik a könyvgyűjtemény, mely a felújítás után került kiegészítésre Necdet Kent nagykövet könyvgyűjteményével. Fia, Muhtar Kent ajándékozta az 1 300 kötetből álló gyűjteményt a könyvtárnak.

Kirándulásunk során nagy örömöt okozott számunkra a könyvek listájának böngészése, és a magyar szerzők műveinek felfedezése, majd természetesen a polcokon való kikeresése.

Mivel a malomtemplomban kávézó is üzemel, természetesen mindenki elfogyaszt itt egy frissítő vagy egy meleg italt. Eközben körbetekinthetünk a sziget körül mind Ayvalık, mind az ellentétes irányokba. Alig várjuk már, hogy folytassuk utunkat, ezúttal a dombról le, de kötelezően más utcákon haladva, mint ahol felfelé baktattunk.

Személyes kedvencem a nem sokkal lentebb található, teljesen romos állapotban lévő Panaya templom. Sok információt nem találunk a történetére vonatkozóan. 1850-ben alapították a források szerint, 1863-ban épült fel. Építéséhez márványt és követ használtak. Jelenleg mindössze három fala áll. Monumentalitása és ismeretlen története miatt azonban lenyűgöző a romok között látni.

Tovább sétálva eltéveszteni sem lehet következő célpontunkat, hiszen a sziget minden pontjáról látszik a jelentősen jobb állapotban lévő Taksiyarhis templom. Mai neve Rahmi Koç Müzesi. 1873-ban épült, 1827/28-ban mecsetté alakították át, és 2014-ben teljes felújításon esett át az épület. Az ott üzemelő ipari- és mérnöki tárgyakból álló múzeumi gyűjtemény számos játékot, gőzmozdonymodellt, kocsit és időmérő eszközt mutat be több országból és korból.

Egy keveset tovább sétálva megérkezünk a nyüzsgő bazári utcákra, ahol ajándéktárgyakat vásárolhatunk. Akár itt, akár a kikötőben számtalan kávézó és étterem várja a vendégeket, hogy pihenjenek és csodálhassák a kikötő, illetve a távolban lévő kisebb szigetek látványát.

Cunda visszavár minket. Elbűvölő és kalandra hívó. A cikkben leírtakhoz képest is találhatók még egyéb látnivalók, nem beszélve a szép, csendes, strandolásra alkalmas öblökről. Egyetlen hátránya, hogy nem csak mi érezzük így, ezért mindig sokan vannak és az árak is borsosak. Próbáljunk hétköznap odalátogatni, mert rengeteg turista keresi fel nemcsak Izmir irányából, hanem Isztambulból is.

Szerző és fotók: Erdem Éva – Türkinfo

16,474FansLike
639FollowersFollow