![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Bodolai László: Van Gölü Monster
„Bodolai László ügyvédkedik, médiacéget irányít, újságot ír, haditudósít, rádiózik, repül, horgászik. Lehet, hogy más dolgokat is csinál még, amelyekről nem tudok. De ennyiből is látható, hogy Bodolai László az utolsó magyar polihisztor. Vagy az utolsók egyike. Hadd ne mondjam: egy reneszánsz ember. Némely tevékenységeinek színvonalát illetően nincsenek hitelt érdemlő ismereteim. Például fogalmam sincs, hogyan repül. Nem is biztos, hogy ki szeretném próbálni. Továbbá a horgászáshoz sem értek. Soha nem fogtam egy árva halat sem. De ahogy ír, na hát az valami! Most annak kellene jönnie, hogy Bodolai László mesterien mókás és szórakoztató, izgalmasan emberi figurák népes seregét felvonultató horgásznovelláit olvasván megvilágosodtam, és rohanok máris a boltba bizonyos kellékekért. Nem éppen: a Van Gölü Monster máshogyan hat. Hiszen arról szól, hogy a világ egészen nagy és érdekes, és egyáltalán nem hülyeség szabadon élni benne.” (Gazda Albert)
Horvát, walesi, szlovák csoportban Magyarország az Eb-selejtezőn!
Kisorsolták Dublinban a labdarúgó EB-selejtezők csoportjait. Törökország a 3. kalapból várta a sorsolást, ellenfelei a H csoportban Franciaország, Izland, Albánia, Moldova és Andorra lesznek.
Vasárnap 12 órától az írországi Dublinban megtartották a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolását. A magyar válogatott az ötcsapatos E-csoportba került be a világbajnoki ezüstérmes Horvátország, valamint Wales, Szlovákia és Azerbajdzsán mellé.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Robbie Keane és Nuno Gomes keze a lehetőségekhez képest kedvezett nekünk: az ír és a portugál ikon húzta ki a csapatneveket a kalapokból. A magyar válogatott az E jelű csoportba került, amelyben rajtunk kívül a horvátok, a walesiek, a szlovákok és az azeriek kaptak helyet.A vb-n másodikként záró Horvátország elsősége papírformának tűnik, ám a második helyért óriási csata ígérkezik. Érdekesség, hogy Szalai Ádám (Hoffenheim) összecsaphat például jelenlegi klubtársával, Andrej Kramariccsal. A szlovákokkal kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy a nemzeti csapatnál néhány hete óriási botrány volt, s lemondott Ján Kozák szövetségi kapitány, miután több futballistája is a szigorú tiltása ellenére ment el szórakozni.
„Horvátország kiemelkedik a csoportunkból, a többi csapat ellen leginkább rajtunk múlik, hogy milyen eredményt érünk el” – idézi az MLSZ Twitter-oldala Marco Rossi szövetségi kapitányt, aki jól ismerheti a szlovákokat, 2017 és 2018 júniusa között ugyanis a szlovákiai DAC-ot irányította, mielőtt elvállalta volna a magyar nemzeti együttes irányítását.
A „halálcsoport” a B-csoport, melyben a címvédő Portugália az ukránokkal, a szerbekkel, a litvánokkal és a luxemburgiakkal került össze.
Forrás és további csoportbeosztások: www.nemzetisport.hu
Yoğurt soslu patlıcan ve patates mezesi (Előétel padlizsánból és burgonyából, joghurtszósszal) – Szegedi Ági
Hozzávalók:
2 db padlizsán
3 db burgonya
4 gerezd fokhagyma
1 nagy pohár joghurt
étolaj
őrölt pirospaprika
só
A padlizsánt felkockázzuk, majd sós, hideg vízben áztatjuk legalább 20 percig. Alaposan leitatjuk róla a vizet, és forró olajban kisütjük. A burgonyát meghámozzuk, kockákra vágjuk, és szintén kisütjük az olajban.
A fokhagymát összezúzzuk, elkeverjük a joghurttal, melybe ízlés szerint sót teszünk. A padlizsánt a burgonyához adjuk, meghintjük egy kis sóval, elkeverjük a fokhagymás joghurtszósszal. A tetejét meglocsolhatjuk paprikaszínnel (forró olajban kioldott pirospaprikával).
Afiyet olsun!
Szegedi Ági / Türkinfo
A legsikeresebb török női filmrendező: Bilge Olgaç
Sokan gondolhatnák, hogy a török nők a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban. Ha azonban közelebbről is górcső alá vesszük élettörténetüket, könnyen láthatóvá válik, hogy milyen meghatározó szerepet töltöttek be Törökország felemelkedésében.
Ezeken a hasábokon hétről-hétre azokat a nagy jelentőséggel bíró török nőket mutatjuk be, akik életük során hozzájárultak Törökország fejlődéséhez, kulturális örökségéhez. Olyanokat, akiknek a munkásságát világszerte elismerés övezi és olyan „hétköznapi hősöket” is, akik tetteikkel kiemelkedtek a férfiak – esetenként – elnyomó világából.
Élete
Bilge Olgaç egy szegény család hatodik gyermekeként született 1940. január 10-én Törökország északkeleti tartománya, Kırklareli kis városában, Vizében. Isztambuli szakiskolai tanulmányait követően 1956-ban Vecdi Benderrel kötött házasságot, majd egy fiuk született. 1994-ben elváltak, és ekkor Bilge Isztambul Beyoğlu kerületébe költözött. 1994. március 3-án egy tűz során életét vesztette.
Munkássága
Noha nehéz kronologikusan nyomon követni a transzformációt Bilge Olgaç filmjeiben, elmondhatjuk, hogy a nők ábrázolása fokozatosan jelent meg filmjeiben, és épp abban az időben került előtérbe, amikor a társadalmi nemek kérdése egyre nagyobb visszhangot váltott ki.
Olgaç a ’65-ös évek generációjában nevelkedett – hasonlóan Kemal İncihez és Tunç Başaranhoz. Feyzi Tuna és Erdoğan Tokatlı rendezők mellett lett elismert rendező és forgatókönyvíró. Bilge Olgaç a török mozi egyik legtermékenyebb női rendezője.
Férje, aki a filmiparban alkalmazottként dolgozott, mutatta be Bilgét a neves filmrendezőnek, Memduh Ünnek. Ün Olgaç egyik történetét (Kismetin En Güzeli – A szerencse legjobbja) 1962-ben vitte filmre. Mozikarrierje ezzel a filmmel kezdődött, melyet a Yelpaze magazin felkérésére írt és melynek forgatókönyvét Memduh Ün felkérésére Bülent Oran írta, a főszerepet Fatma Girik és Fikret Hakan játszották. 1965-ben rendezte első saját filmjét, az Üçünüze de Mıhlarım-ot (Hármat közületek le fogok lőni).
Ebben az időben Bilge Olgaç volt az egyetlen női filmrendező, filmjei forgatókönyvét is maga írta. Hírnevet az 1970-ben bemutatott Linç (Lincs) című filmjével szerzett, és számos díjat is elnyert. 1975–1984 között reklámfilmeket rendezett. 1984-ben visszatért a mozifilmekhez, ekkor került mozivászonra a Kaşık Düşmanı (Labda és lánc). Még ebben az évben készül el a Yavrularım (Kicsikém), ami nagy sikert aratott. Későbbi filmjeit a vidéki nők ihlették. Habár 1987-ben leginkább mozifilmeket készített, egy televíziósorozat rendezését (Elif Ana-Ayşe Kız – Elif anya, Ayse lány) is elvállalta. Utolsó filmje a Bir Yanımız Bahar Bahçe (Tavaszi kert az egyik oldalon). Bilge Olgaç 37 filmet rendezett élete során.
Agâh Özgüç három időszakra osztja Olgaç filmművészeti tevékenységét. Olgaç első rendezése 1965-re tehető, amikor a kalandfilmek voltak népszerűek. Az Üçünüzü de Mıhlarım című film főszereplője Yilmaz Güney, Mehmet történetét meséli el. A fiúét, aki gyermekként megöli apja gyilkosát, Bektaşoğlut, majd 14 év börtönbüntetést követően kiszabadul. A történetben Mehmet lebeszéli Bektaşoğlu három fiát, valamint a lányát, hogy bosszút álljanak apjuk halála miatt.
1965 és 1972 között Olgaç drámaibb és érzelmesebb filmeket készített, mint például a Babasız Yaşayamam, Dertli Gönlüm, Nikahsızlar, Linç vagy a Merhamet, melyek középpontjában olyan férfiak állnak, akik a kölcsönös viszálykodásból fakadó gyűlölettel és haraggal vannak tele.
Olgaç filmjei akkor futottak be igazán, amikor rendezőként felhagyott a férfi karakterek bemutatásával és a nők felé fordult. Linc című filmjével 1970-ben a 2. Adana Filmfesztiválon elnyeri a legjobb rendezőnek járó díjat.
Az 1974-es moziválságot követően reklámfilmeket rendez 7-8 éven át. 1984-ben tér vissza a mozivászonra Kaşık Düşmanı című filmjével. További filmjei: a Gülüşan (1985), az İpekçe (1987) és a Gömlek (1988).
Olgaç filmjeinek végnapjai az 1990-es évekre tehetők, mikor utolsó filmjeit, a Kurşun Adres Sormazt (1990) és a Aşkın Kesişme Noktasıt (1990) rendezi.
A hagyományokon túl
Olgaç korai vidéki történeteiben mindig két oldal áll egymással szemben: a szenvedő és szorgalmas anya és a fiatal nő, akit erőszakkal kényszerítenek. A női érzékenységről szóló filmjei kapcsán Olgaç így nyilatkozott a Sanat Haberlerinek 1987-ben adott interjújában: „Az élet leáll nők nélkül. Soha nem akartam azonban becsmérelni a férfiakat. A férfiak a társadalom szabályainak köszönhetően ilyenek. Ha a társadalom szabályai megváltoznak, a férfiak is változni fognak, és olyan egyensúly alakulhat ki, amelyben már a nők érzelmeit is figyelembe veszik.”
Bár rendkívül feministának nevezték a Kaşık Düşmanı(1984) című filmet, mellyel Olgaç elnyerte a női filmrendezők nagydíját Franciaországban, Olgaç nem tartotta egyáltalán feministának. A film története szerint amikor egy gázpalack felrobban egy vidéki esküvőn és az minden nőt megöl, az élet majdnem leáll a férfiak számára. A férfiak küzdelmet folytatnak, hogy a szomszédos falvak asszonyait feleségül vehessék, és összegyűjtsék az ehhez szükséges menyasszonypénzt. Emiatt a férfiak rendszeresen találkoznak, és megpróbálják megoldani a problémáikat.
Annak ellenére, hogy a falusi nők halottak, érintetlen marad a patriarchális struktúra. Elif, aki egyedül járkál a falu elhagyatott területein, és akivel a falubeliek nem igazán foglalkoznak, megszállottan szerelmes Osmanba. Elif megmenekül, mert nem hívják meg az esküvőre. A férfiak találkozóin szabadon ki-be sétálgat, megharapja őket, ha szükséges, egyet közülük még meg is üt. Elif a bajkeverő, az egyetlen nő, aki ehhez hasonló dolgokat tehet meg Sarıca faluban. Olgaç őrült nőként ábrázolja Elifet.
A Gülüşan című filmben a fiatal, születése óta vak nő fogyatékosságán keresztül látjuk a történéseket. A filmben Mestan harmadik feleséget keres magának, mivel úgy gondolja, hogy korábbi két felesége terméketlen. Mestan elrabolja az út szélén álldogáló Gülüşant és hazaviszi. Mikor azonban később Mestan rájön, hogy az asszony vak, egyre nagyobb figyelmet szentel Gülüşannak. Míg a másik két feleségét sosem szerette, addig Gülüşan irányába vaksága miatt megmutatkozó irgalmassága fokozatosan szerelembe csap át.
Ebben a két filmben, amelyek már filmes/rendezői karrierje kiforrott szakaszában készültek, sokkal érzékenyebben és realisztikusabban fordul a nők általános problémái felé. Az egyén bemutatása mindkét női főszereplő esetében testi vagy szellemi fogyatékosságaikon keresztül történik, és ezáltal egy újfajta nőábrázolás alapjait teremtette meg.
Díjak:
- 1970: LinçAdana Nemzetközi Filmfesztivál (Altın Koza) – legjobb rendező
- 1984: Kaşık DüşmanıAntalya Nemzetközi Filmfesztivál (Altın Portakal) – legjobb forgatókönyv
- 1985: Kaşık DüşmanıCréteil Női Filmek Nemzetközi Fesztiválja – fődíj
Lukács Eszter – Türkinfo
Török és francia rangadót követhetünk a hétvégén
December első napjaiban Európa-szerte teljes fordulókat rendeznek a nemzeti bajnokságokban. A topligák közül ezúttal Törökországra és Franciaországra lesz érdemes megkülönböztetett figyelmet fordítani.
Törökországban a hétvégén rendezik a két veretlen csapat rangadóját. Ezen a Cukorova látja vendégül a Hatay alakulatát. A Cukorova ugyan a szezon elején nem tudott felkerülni az Euroliga főtáblájára. Azóta viszont nem találtak legyőzőre sem a bajnokságban, sem az Európa Kupában. A nemzetközi porodon már biztosították helyüket a rájátszásban. A Iagupova, Ndour, Mestdagh trió által fémjelzett keretük jó hazai teljesítményekkel egészül ki. Kiváló formába kerültek, így saját pályájukon akár favoritnak is tekinthetőek a Hatay ellen. Azon Hatay ellen, akik múlt héten a Fenerbahce-t verték és csütörtökön az Olympiacos ellen is szervezett, eredményes játékot mutattak. Náluk Hind Ben Abdelkader és Glory Johnson fut extra őszt eddig.
A további török meccseket tekintve a címvédő Fenerbahce és a Mersin találkozója is rangadónak tekinthető. A kurszki túra után nem életbiztosítás ez a párosítás a címvédőnek, melynek már így is két veresége van. Krivacevic Tijana csapata a Botas pedig az Izmit vendége lesz, nekik kötelező a győzelem.
A többi topligát tekintve még Franciaországban követhetünk nagyobb rangadót. Az Euroligában és a bajnokságban is botladozó Villeneuve d’Ascq a Lattes Montpllier-t fogadja. A jelentősen megerősített Montpllier 5/1-es mutatóval áll a bajnokságban, az Európa Kupában pedig veretlen. Az előbbiekben kiemelt török Cukorova mellett a sorozat legerősebb gárdájának tekinthetőek. Érdekes lesz figyelni, hogy egy közvetlen rivális otthonában mire mennek. Oroszországban a három Euroliga csapat kötelező győzelem előtt áll. A címvédő Jekatyerinburg a tabella negyedik helyezettjéhez, a jó szerkezetű és minőségi játékosokat foglalkoztató Krasznojarszkhoz látogat. Az Orenburg az MBA Moszkvát fogadja, a Dinamo Kurszk pedig a Szpartak Moszkvát.
Forrás: www,wbasket.hu
Ikarusszal Törökországban
A magyar olvasóknak meglepetés lehet, hogy Törökországban Ikarus-rajongókat is találhatunk, nem is keveset. A 80-as években több nagyváros utcáján milliók utaztak rajta a tömegközlekedést használva nap mint nap.
Az Ikarusok nem koptak ki az emberek emlékezetéből, sőt olyan is van, aki erkélyének ajtaját Ikarus-ajtó felhasználásával készítette. Ümit híres lett, több helyen olvashatunk róla. Érdemes az általa nyilvánosságra hozott fórumon a képeket és információkat megnézni az alkotás folyamatáról. Azt írja, hogy az erkély székeit Ikarus-bőrülésekkel szerette volna helyettesíteni, de édesanyja ezt már nem engedte meg.
Nem Ümit az egyetlen rajongó. Çağdaş Öztürk az Izmirben futó Ikarusokról indított beszélgetést az interneten. A bejegyzéseket akkor is érdemes lapozgatni, ha nem tudunk törökül, mert számtalan olvasótól számtalan fénykép érkezett az izmiri utcákon éppen közlekedő Ikarus buszokról.
A fórum első bejegyzése, mely 2008. augusztus 11-én, azaz 10 éve íródott, így szólt:
„Az ESHOT (Izmir autóbuszokért felelős tömegközlekedési vállalata) flottájában két típusú Ikarus autóbusz is létezik:
- jugoszláv Ikarus – 1990-ben egyterű autóbuszokat, 1991-ben csuklós modelleket vásároltak
- magyar Ikarus – 1992-ben vásároltak csuklós modelleket, melyek egy részét az elmúlt években az ESHOT bérbe adta az İzulaş (Izmir önkormányzata által üzemeltetett közlekedési társaság) részére.
Ahogyan lassan érkeznek az új járművek, ezeket a 17-18 éves autóbuszokat kivonják a forgalomból. Néhány éven belül már csak nosztalgikusan emlékezhetünk rájuk.”
Néhány képet mutatunk erről a fórumról olvasóinknak.
„Barátaim! Ahogy érkeznek a 2009-es modellek és azokat forgalomba állítjuk, a magyar Ikarus buszokat a bontóba viszik. Már nem dolgoznak az utakon. Ahogy ti is tudjátok, az Ikarusok legtöbbször az 525-ös járaton futottak, de most ott is a Sanosok vannak. Már csak a fotóinkon emlékezhetünk rájuk.” – olvasható egy hozzászólás 9 évvel ezelőttről.
Bár a legtöbb valóban bontóba került, és egy 3 évvel ezelőtti bejegyzésben erről még képeket is láthatunk, vannak csodák, és egy-egy tartalék jármű még 2 évvel ezelőtt is felbukkant az utakon. Tehát a kivonásuk nem történt meg egyik napról a másikra, még 2016-ban is utazhattak velük az izmiriek.
Nézzük a tényeket!
Mikor is kerültek az Ikarusok Törökországba és hová?
1980-ban Ali Dinçer polgármester jelmondatával („Ma csuklós busz, holnap metró”) Ankarában kezdődött meg az Ikarus-időszak, majd Adana, Bursa, Isztambul és Izmir önkormányzatai is beléptek az Ikarus-vásárlók sorába. Két országból is rendeltek két különböző modellt: Magyarországról és Jugoszláviából. Az indoklás az volt, hogy olcsó őket üzemeltetni, karbantartásuk és alkatrészellátásuk olcsón és gyorsan megoldható. Ezzel Törökország megtette az első lépést a keleti blokk országaival kötött üzleti kapcsolatban.
2011-ben Isztambulban 1000, Ankarában 330, Bursában 120 Ikarus futott. Néhányat környezetkímélés miatt gázüzeműre alakítottak át. Adana 1990-ben minden járművét átadta Ankarának, Izmir pedig 1991 és 2009 között lassan kivonta őket a forgalomból.
Azonban a márkának nem kevés rajongója van, akik – ahogy fentebb be is mutattuk – folyamatosan követik, hol és mennyi Ikarus van még forgalomban, hol bukkan fel egy-egy darab. Többen a járműmúzeumban való kiállítását szorgalmazzák, Izmirben meg is kezdődött emiatt egy busz felújítása.
Jelenleg Izmir Várostörténeti Múzeumában egy Ikarus makettje látható.
Izmirben van egy legendás járat: az 525-ös számú, mely az Ege Egyetem és a Bornova metróállomás között szállította a diákokat díjmentesen. Még ma is beszélnek róla, ikonként emlegetik. Egy mondás is közszájon forog, mely ezen a járaton alakult ki: „Mindig van még egy ember számára hely”. Erről a járatról karikatúrát rajzoltak, pólót készítettek, bárt neveztek el.
Néhány visszaemlékezéssel zárjuk cikkünket, melyben sofőr és utas emlékszik a legendás autóbuszokra. Ebből az derül ki, hogy ugyan a rajongók nosztalgiával emlékeznek, vannak azokban olyanok is, akik nem kívánják vissza az Ikarus-időszakot.
Turgay KIŞOVA (İzmir/ESHOT autóbuszsofőr):„Ha azt kérdeznék tőlem, hogy mi az, ami a városi tömegközlekedésből nem hiányzik, elsősorban az Ikarus jut eszembe. Különösen az készített ki bennünket minden használatkor, hogy csak erővel tudtunk sebességet váltani. Nem volt sem szép, sem kényelmes. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem örültem, mikor kivonták a forgalomból.”
Ece CESUR (İzmir/İkarus utas):„Gyakran defektes volt, többször leállt útközben, esős időben befolyt a víz. A diákok szinte kibuggyantak az ajtaján. Nem tudok nevetni az emlékeimen, mert sokszor azt kívántam, bárcsak ne jönne többet. Elfelejteni is lehetetlen.”
Szerző: Erdem Éva – Türkinfo
Mesepark Konyában
„A szavak szépsége a hallgató figyelmességéből és empátiájából származik.” Rúmi.
Konya az UNESCO egyik világörökségi helyszíne, Törökország középső részén található, a történelem folyamán dervisek és zarándokok otthona volt. Az anatóliai szeldzsuk szultanátus fővárosa mára egy szerény várossá vált. Hangulatos és barátságos település, mely helyi ételeiről is ismert.
Biztos sokan vannak már, akik jártak itt vagy olvastak erről a különleges városról, mely leginkább Rúmi szúfi misztikus költőhöz köthető, de itt volt a szeldzsuk szultanátus székhelye, itt található az Aleaddin-hegy, a Konev Mauzóleum, a Meram szőlőültetvények, Akyokuş is.
Ezeken kívül azonban Konya egy új látnivalóval is gazdagodott: ez a 80 Binde Devr-i Âlem Park (80.000 m2-en a világ körül), ami egyfajta szórakoztató mesepark. A park létrejöttének alapjául Jules Verne regénye, a 80 nap alatt a föld körül szolgált. A park teljes területe 80.000 m2. Minden megtalálható itt a török iszlám művészettől kezdve a Taj Mahalon át, olyan történelmi alakokig mint Szulejmán sah, vagy gyermekkorunk szuperhősei.
A park három fő részre osztható: az első a „Vattacukor” nevet viseli, ahol mesebeli karakterekkel találkozhatunk, a második a „T-Rex” rész, itt dinoszauruszok élnek és a harmadik a „Cihan-ı Türk”, ahol minden megtalálható, amit csak meg lehet valósítani kicsiben.
A „Vattacukor” Parkban híres mesefigurákkal és népszerű török filmek szereplőivel találkozhatnak kicsik és nagyok, mint például a Hababam Sınıfı (Gyalázatos osztály). Híres török komikusok és történelmi alakok is megjelennek ezen a részen. Itt van a „Tündérmesék fája” is, ami a gyerekek kedvence, és egy 51 méteres oszmán gálya is látható. Ha szemfülesek vagyunk még fényképezkedhetünk is Szupermennel, Hulkkal, találkozhatunk a Hupikék törpikékkel vagy a Jégkorszak szereplőivel, belegabalyodhatunk Aranyhaj hajába, és ha kellően elfáradtunk, felfrissíthetjük magunkat az oszmán gálya kávézójában.
A „T-Rex” Parkban mindenféle dinoszaurusz megtalálható a bébitől a 10 méter hosszúig, vannak köztük növényevők és ragadozók is. A dinoszauruszok mozognak és hangot is kiadnak.
A park Cihan-ı Türk részén miniatűr alkotásokat láthatunk. 120 olyan művészeti alkotás, amely a török történelmi és kulturális örökséget mutatja be – ez egy nagyon érdekes kiállítás.
Ha több információt szeretnénk kapni a parkról, érdemes felkeresni a parkban lévő pavilonokat, ahol 6 különböző nyelven elérhető információs füzetet szerezhetünk be.
A park nyitvatartása: minden nap 9:00 – 18:30
A belépődíj csak 5 TL.
Ha kirándulást terveznek Konyába, ne menjenek el anélkül, hogy ezt a parkot nem látták, ahol a fantázia és a kaland találkozik.
Forrás: blog.turkishairlines.com, bindedevrialem.com, bin.gov.tr
Kollár Kata – Tükrinfo
Esmahan Aykol: Elsodort életek
Egy boldogtalan szerelemről és az attól való menekvésről, egy lány és nagyapja kivételes kapcsolatáról, kivándorlásról és a londoni bevándorlók megpróbáltatásairól, a minduntalan kísértő emlékekről és a felejtésről szól ez a regény, miközben a törökországi örmény és kurd nép emlékezete által éltetett régi történeteknek állít emléket. Az Elsodort életek olvasóját is magával sodorja, térben és időben egyaránt: az első világháború előtti törökországi Van utcáiról, a Fedett Bazár aranyműveseinek pezsgő műhelyein keresztül, egészen London bevándorlók által lakott negyedeibe. Mindeközben különféle életek, értékek, remények és szorongások tárulnak az olvasó elé. Különböző kultúrák jelennek meg, hol békés egymásmellettiségben, hol történeti traumák, az örmény nép huszadik századi nagy tragédiájának árnyékában. A népi, mitikus emlékezet kincsesháza és a személyes történetmesélés közvetlen csodája azonban a legnehezebb pillanatokban is menedékül szolgál, támpontot adva egy idegen városban újjáépíteni kívánt élethez.