2025. július 29.
Türkinfo Blog Oldal 724

Kelet-anatóliai régió – Malatya

Malatya Törökország keleti részén található termékeny terület, melyet a Thoma-folyó lát el elegendő vízzel. A Kelet-Torosz-hegység veszi körül.

A mai várost 1838-ban alapították két korábbi település mellett. Az egyik az ősi hettita város, Milid, a másik a középkori, római Melitene. Ezt a részt nevezik ma régi Malatyának.

A várost elsőként a Hettita Birodalom idején említik, majd az egyik újhettita királyság, Kammanu fővárosa lett. Ennek az államnak Urartu és Asszíria nyugati hódításai vetettek véget.

Melitene fontos helyőrség és kereskedelmi csomópont volt a Római Birodalom területén, Traianus császár idején városi rangot kapott. Később a perzsa szaszanidák, arabok és örmények is elfoglalták, a 12. században a szeldzsuk törökök fennhatósága alá került. A szeldzsuk Ulu dzsámi (nagymecset) a korai arab időkben épült, a han (karavánszeráj) pedig a 13. századból való. 1515-ben I. Szelim szultán uralkodása idején a város az Oszmán Birodalom része lett.

Malatya napjainkban fontos ipari központ, elsősorban textil-, cukor- és cementgyártással foglalkoznak. A mezőgazdasági termények regionális piacának egyik központja, gyümölcsöket, zöldségeket, gyapotot, dohányt, rizst és cukorrépát termesztenek. A tartomány Törökország kajszibaracktermő vidékeinek egyike, másik öt tartománnyal együtt a világ kajszibarack-termelésének 10-15%-át adja.

A település króm, ólom és réz lelőhelyekkel rendelkezik. Fontos vasúti csomópont, ahonnan Aleppó (Szíria) és Samsun (fekete-tengeri régió), de Elâzığ és Diyarbakır is könnyen megközelíthető.

Malatya egyetemét, az İnönü Egyetemet 1975-ben alapították.

 

Oszmán dzsámik 2. rész

Burszában született meg a harmadik oszmán dzsámi típus, az azonos méretű terekre osztott, ám különböző méretű kupolákkal fedett épület.

Klasszikus példája az 1396-1400 között, a hagyomány szerint a nikápolyi csata zsákmányának felhasználásával  épült Ulu dzsámi. A téglalap alaprajzú épület belső terét tizenkét oszlop húsz egyforma egységre osztja. A tereket fedő kupolák nem egyforma magasak, hanem befelé magasodnak, így  nem a mihráb előtti kupola a legmagasabb, hanem a jelképesen nyitva hagyott udvari, vagyis a şadirvan fölötti.  Ebbe a típusba szoktuk sorolni az edirnei  Eski dzsámit is (1402-1413). A négyzetes alaprajzú  tér kilenc részre tagolódik, mindegyik részt külön kupola fedi. A későbbiekben a dzsámi építészetben ez az épülettípus eltűnik, viszont ezzel az alaprajzi elrendezéssel épülnek a fedett bazárok.

A II. Murád idején, 1437-47-ben épült edirnei Üç Şerefeli dzsámi visszatérés az arab mecset    klasszikus,   nyitott  udvaros formájához. A továbbiakban ez a forma vált az oszmán dzsámi-építészet jellemző alaprajzi típusává. A nyitott udvart kupolás árkádsor kereteli, középen a rituális mosakodást szolgáló kút, a şadirván. A dzsámi épülete zárt, a mihráb fölött emelkedik a legnagyobb kupola.

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu

 

Visszatér a képernyőre a Végtelen szerelem

Két évvel ezelőtt, 2016 novemberében mutatta be a Duna a Végtelen szerelem (Kara Sevda) című török sorozatot. A két évadot megélt, eredetileg 2015 és 2017 között vetített szériát idehaza hétköznap esténként láthatta a közönség. Az utolsó, 244. epizód 2018 áprilisában került képernyőre a Dunán. A csatorna legnézettebb török sorozatát sokan szerették volna újra látni, ám sokáig úgy tűnt, a köztévé nem fogja megismételni a produkciót.

A Végtelen szerelem azonban 2019-től visszatér a képernyőkre. A Neslihan Atagül, Burak Özcivit és Kaan Urgancioglu főszereplésével készült dráma első epizódját január 4-én, pénteken 14:25-kor sugározza újra a Duna. A sorozat ezután minden hétköznap kora délután, ugyanebben az időpontban, A múlt árnyékában című szlovák sorozat helyén kerül adásba. Ha nem tartanak szünetet a Végtelen szerelem vetítésében, akkor majdnem pontosan egy évig minden hétköznap képernyőn lesz a Dunán.

Forrás: sorozatwiki.hu

Albumajánló a versek és a zongoraszó szerelmeseinek

Nem új albumról van szó. 2013 novemberében jelent meg, a dalok pedig 20 évvel korábban íródtak. Ennek ellenére úgy érzem, beszélni kell róla, hallgatni kell, meg kell ismerni.

Szerzője a világhírű Fazıl Say, címe İlk Şarkılar. Első dalok, mert a szerző fiatal éveiben írt zenét az általa szeretett versekhez, de azért is, mert ennek a vállalkozásnak 2015-ben folytatása is lett Yeni Şarkılar (Új dalok) címmel.

A felvételeken maga a zeneszerző zongorázik, az énekes pedig Serenad Bağcan, akit Fazıl Say évekig keresett azért, hogy az általa megálmodott, méltó színvonalon rögzíthesse a dalokat egy lemez formájában.

Az albumon felfedezhetünk olyan költőket, akiket már bemutattunk oldalainkon, sőt magyar nyelven is olvasható néhány versük.

1-  Metin Altıok – Düşerim (Hatásaim a világra)

2-  Ömer Hayyam  – Akılla Bir Konuşmam Oldu (Volt egy beszédem az értelemmel)

3-  Cemal Süreya  – Dört Mevsim (Négy évszak)

4-  Metin Altıok  – Bu Kekre Dünyada (Ebben a savanyú világban)

5-  Can Yücel  – Sardunyaya Ağıt (Sirató a muskátlihoz)

6-  Pir Sultan Abdal  – Sordum Sarı Çiğdeme (Kérdeztem a sárga kikericset)

7-  Orhan Veli  – Efkarlanırım (Félelmeim)

8-  Orhan Veli  – İstanbul’u Dinliyorum (Isztambult hallgatom)

9-  Nazım Hikmet  -Memleketim (Hazám)

10- Muhyiddin Abdal  – İnsan İnsan  (Ember Ember)

Fazıl Say ajánlója az albumhoz:

„Előadóművészként több száz alkalommal találkoztam már a török művészetkedvelőkkel. A klasszikus zene legkiválóbb szerzőinek műveit adtam elő, illetve saját zongoradarabjaimat, oratóriumaimat és szimfóniáimat is bemutattam nekik sok-sok koncerten.

A kedvenc időtöltésem a versolvasás. Költők között nőttem fel: Cemal Süreya és Metin Altıok, édesapám legjobb barátai olyanok voltak számomra, mint a nagybácsik. Évekig voltam beszélgetéseik tanúja az ankarai Tavukçu étteremben, olykor ott is aludtam a mellettük összetolt székeken. A 70-es évek Ankarája… 7-8 éves voltam.

Ezen versek megzenésítése élvezet és büszkeség is volt számomra, mondhatni életem nagy kihívása, ezért verses albumaim sorát különböző költőkkel és versekkel fogom folytatni.

Különleges dolog számomra, hogy a mintegy 20 évvel ezelőtt írt dalaimmal most a török zeneszeretők elé léphetek. Elnézését kérek a késlekedésért. Remélem, hogy az országunkban legkedveltebb zenei műfaj, a dal soraiba léphetnek az én dalaim is.

A művekhez illő előadót nagyon nehéz volt megtalálnom. Ennek oka, hogy nem csak a zenét, hanem a verseket is előadni tudó művészre volt szükségem, és évekig nem találtam meg az általam keresett hangot.”

Engedjék meg az olvasók, hogy egy dalt kiemeljek. Fontos nekem, mert ez az a dal, melyet az albumról először ismertem meg, és emiatt kezdtem a többit is hallgatni. Egészen prózai módon találkoztam vele: egy TV-sorozat betétdalaként.

A szerző Muhyiddin Abdal a 16. században élt és alkotott, így régies szavakkal írt műve nehezen érthető, ennek ellenére érdemes olvasnunk és megértenünk. Kérem, hogy aki nem is érti pontosan a szavakat, az is hallgassa meg – akár csukott szemmel –, és érezze, ahogy hullámokban fejlődik, lüktet a dal. Annak, aki egy kicsit is tud törökül, érdemes megnéznie a klipet is: a vers sorait olvasva még inkább magával ragad minket a zene.

Erdem Éva – Tükinfo

Most lehet bliccelni,

az ellenőrök nem figyelnek.

Forrás: Türkey.Home

Videó: a török bíró a nézésével rakta helyre a dühöngő játékost

A török bajnokságban a legtöbb futballista már megtanulta, hogy Firat Aydinus játékvezetővel nem érdemes leállni veszekedni.

A bíró hozzáállásáról sokat elmond, hogy előző tíz meccséből négyen kiosztott legalább egy piros lapot, de volt olyan találkozó, ahol háromszor került elő a zsebéből a piros kártya.

A brazil Allano Lima azonban még nem tanulta meg a leckét, és a 0–2-re végződő Bursaspor–Antalyaspor találkozón nekirontott Aydinusnak az egyik ítélete után.

A vége az lett, hogy a bíró meg sem szólalt, de a nézésével néhány másodperc alatt helyre rakta a dühöngő játékost…

Forrás és videó: www.nemzetisport.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow