Kelet-anatóliai régió – Malatya

Malatya Törökország keleti részén található termékeny terület, melyet a Thoma-folyó lát el elegendő vízzel. A Kelet-Torosz-hegység veszi körül.

A mai várost 1838-ban alapították két korábbi település mellett. Az egyik az ősi hettita város, Milid, a másik a középkori, római Melitene. Ezt a részt nevezik ma régi Malatyának.

A várost elsőként a Hettita Birodalom idején említik, majd az egyik újhettita királyság, Kammanu fővárosa lett. Ennek az államnak Urartu és Asszíria nyugati hódításai vetettek véget.

Melitene fontos helyőrség és kereskedelmi csomópont volt a Római Birodalom területén, Traianus császár idején városi rangot kapott. Később a perzsa szaszanidák, arabok és örmények is elfoglalták, a 12. században a szeldzsuk törökök fennhatósága alá került. A szeldzsuk Ulu dzsámi (nagymecset) a korai arab időkben épült, a han (karavánszeráj) pedig a 13. századból való. 1515-ben I. Szelim szultán uralkodása idején a város az Oszmán Birodalom része lett.

Malatya napjainkban fontos ipari központ, elsősorban textil-, cukor- és cementgyártással foglalkoznak. A mezőgazdasági termények regionális piacának egyik központja, gyümölcsöket, zöldségeket, gyapotot, dohányt, rizst és cukorrépát termesztenek. A tartomány Törökország kajszibaracktermő vidékeinek egyike, másik öt tartománnyal együtt a világ kajszibarack-termelésének 10-15%-át adja.

A település króm, ólom és réz lelőhelyekkel rendelkezik. Fontos vasúti csomópont, ahonnan Aleppó (Szíria) és Samsun (fekete-tengeri régió), de Elâzığ és Diyarbakır is könnyen megközelíthető.

Malatya egyetemét, az İnönü Egyetemet 1975-ben alapították.