Yeşim, a híres kóbor macska elpusztult
Talán még emlékeznek a híres kóbor macskára, amely a manisai hentesnél nyújtogatta mancsait és nyávogva válaszolt a felmutatott húsokra.
A videó, melyet több ezren láttak világszerte:
Ikram Korkmazer hentes elmondása szerint a macska pár napja tűnt el, s rendkívül rossz állapotban került elő, ezért egy állatkórházba vitte, ahol intenzív ápolásban részesült. Sajnos a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudták megmenteni Yeşimet, mivel állapota a kiszáradás és a kihűlés következtében menthetetlenül súlyos volt.
Korkmazer elmondta, hogy ő gondoskodott az elmúlt 5 évben Yeşimről, és különleges kötelék fűzte a macskához. „Olyan volt, mintha beszélt volna hozzám, és válaszolna, amikor mondtam neki valamit. Számomra ő olyan volt, mint egy ember” – mondta Korkmazer.
Törökországban nagy számban élnek az utcákon kóbor állatok, s számos városban több kezdeményezés is indult, hogy életük jobb legyen. Erről olvashatnak például itt, itt vagy itt.
Lukács Eszter – Türkinfo
Ezen a napon: Repülőgépen szállított első posta New York és Ankara között
Ma is megvásárolhatók – és a gyűjtők által keresettek – azok a bélyeggel és postai bélyegzővel ellátott borítékok, melyeket a Pan American Airways első New York–Ankara, majd a visszaúton Ankara–New York járatain szállítottak a két ország között.
1947.január 31-én szállt fel New Yorkban az első légi postát is szállító repülőgép FAM 18-40 járatnéven, és az ankarai posta 1947. február 3-án érkeztette a küldeményt.
A Pan American Airways légitársaság által FAM (Foreign air Mail) néven üzemeltetett járat 1947–1953 között 26 alkalommal teljesítette az utat törökországi célállomással. A járatok pilótája – 9 alkalommal is – Francis I. Jacobs volt.
A levélre a visszatérő FAM 18-43, Ankara–New York járaton válasz is indult, melyet 1947. február 20-án láttak el postai bélyegzővel, és New Yorkban február 23-án érkeztettek.
A boríték elején egy nagyméretű képes emléket is elhelyeztek: „Első közvetlen légiposta Ankara, Törökországból New York városba” felirattal.
Információk és képek forrása: http://koleksiyonodasi.com/fam-18-40-new-york-ankara-ilk-ucusu/
Erdem Éva – Türkinfo
Török bakancs(lista) – Evliya Cselebi zarándokút
Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.
Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.
Az Evlija Cselebi-út egy kb. 600 km hosszú történelmi-kulturális túraútvonal, mely gyalogosan, lóháton és kerékpárral is bejárható, Nyugat-Törökország területén található. A túraút a Márvány-tenger déli partján, az İzmit-öbölben lévő Hersek faluból indul és Evliya Cselebi zarándokútján halad végig, İznik, Yenişehir, Inegöl, Kütahya, Afyonkarahisar, Uşak, Eski Gediz városokat érintve, és a nyugat-anatóliai Simavban ér véget.
Evlija Cselebi 1611. márciusában született Isztambulban és az 1680-as években halt meg szintén Isztambulban. Halálának pontos dátuma nem ismert. A porta főékszerészének fia, egy medreszében és egy Koránt oktató iskolában tanult Isztambulban. Minthogy kitűnt a Korán recitálásában, IV. Murád, az akkor uralkodó szultán kegyeltje lett. A szultáni palota iskolájában megtanult arabul, jártasságot szerzett a kalligráfiában és zenében.
Ő volt az egyik leghíresebb török utazó, aki több, mint 40 éven át járta az Oszmán Birodalom tájait és a szomszédos országokat. Járt a Habsburg Birodalomban, a Nílusnál, a Kaukázusban és Iránban is. Az udvar támogatásával szervezett utazásain eljutott Belgrádtól Bagdadig és a Krím-félszigettől Kairóig. 1660 és 1666 között járt Magyarországon is. Legtöbbször hivatalos úton volt, de néha kedvtelésből is utazott. A mindennapi életről készített feljegyzései a 17. században különlegességnek számítottak. Evlija tudós, mesélő, dervis, zenész és nyelvész is volt. Úgy nevezte magát, hogy „világutazó és áldott társa az emberiségnek”. Egy olyan gyűrűt viselt, melyen a „Világutazó Evliya” felirat szerepelt. Célja az volt, hogy mindent lejegyezzen, amit útjai során látott. Ezeket egy tízkötetes műben foglalta össze, melynek címe: Seyahatname vagy más néven az Utazások könyve volt. A hatodik kötet tartalmazza magyarországi úti tapasztalatait, amelyet 1894-ben Karácson Imre fordított magyarra.
Evlijának nagy képzelőereje volt, esetenként a tényeket valótlanságokkal keverte; leírt olyan helyeket is, amelyeket valószínűleg meg sem látogatott, de anekdotái és kellemes stílusa szórakoztató és tanulságos olvasmánnyá teszik könyvét. Az olvasó nemcsak az Oszmán Birodalom és a szomszédos országok néprajzát, történelmét és földrajzát ismerheti meg belőle, hanem a XVII. század török kormányzásának belső rugóit is.
Az útvonalat 2011-ben avatták fel török és angol tudósok, túrázók, lovasok, emléket állítva a híres oszmán–török utazó születésének 400. évfordulóján.
Ekkor török és angol nyelven is kiadtak egy útikönyvet, mely gyakorlati tanácsokat tartalmaz a szálláshelyek, éttermek kapcsán, valamint az útleírások, térképek, fotók mellett a történelmi, építészeti háttérről is közöl információkat.
Az Evlija Cselebi túraútvonal kialakításának kezdetén, 2009-ben a szakemberek egy 6 hetes lovastúra során fedezték fel a vidéket – azt az utat járták végig, amin a híres utazó is eljutott az İzmit-öbölből Simav városába.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A részletes útleírás alapján ők is útba ejtették az Égei-tenger partján lévő İzmirt, ahonnan dél felé, majd keleti irányba továbbhaladva bejárták Anatólia tengerpartját, hogy elérjék úticéljukat. 2010-ben ezt az utat gyalogosan és kerékpárral is teljesítették, hogy a gyalogos és kerékpáros útvonalat is ki tudják jelölni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az Evlija Cselebi túraút egyike azon túrautaknak, melyek Törökország leglátványosabb és legváltozatosabb tájain haladnak keresztül, olyan eldugott falvakat és kisvárosokat érintve, melyek az Oszmán Birodalom idején történelmi jelentőséggel bírtak. Az útvonal folyók mentén, sziklákon, erdei ösvényeken, római és oszmán kori kövezett utakon halad végig. A terep nagy része könnyen járható. A lovas útvonal kb. 650 kilométer hosszú, a teljes táv 25 nap alatt teljesíthető, ehhez még a pihenő- és városnézőnapokat kell hozzászámolni. A gyalogút 330 kilométer, mely 22 nap alatt járható végig, de itt is érdemes pihenő- és városnézőnapokat beiktatni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ne féljenek elindulni akkor sem, ha nem találnak hozzá társat! Candace Rose Rardon nőként, egyedül járta be az utat, és élményeit egy blogban írta le (ITT olvasható). Ráadásul a látottakat rajzos útinaplóban örökítette meg.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Érdemes a pihenőnapokat úgy megválasztani, hogy İznikben, Kütahyában, Afyonkarahisarban, Uşakban és Şaphanéban megálljunk, mert ezeken több érdekes látnivaló is található:
İznik: Hagia Szophia Múzeum, Zöld (Yeşil) dzsámi, római kori amfiteátrum, Dikilitaş obeliszk
Kütahya: kerámia (csempe) gyártás, oszmán kor előtti épületek, Evlija Cselebi óvárosi lovasszobra
Afyonkarahisar: vár
Uşak: Régészeti Múzeum és a közelében az Ulubey-kanyon
Şaphane: Akdağ (2121 m magas hegy), Kocaseyfullah mecset a szeldzsukok idejéből
A bursai látnivalókról ezt a filmet érdemes megtekinteni.
Forrás: en.wikipedia.org, cultureroutesinturkey.com
Kollár Kata – Türkinfo
Egy török férfi betakargatja a kóbor kutyákat és macskákat, hogy ne fázzanak annyira
Törökországban is tombolnak a mínuszok, de egy férfi minden este nyakába veszi a várost, hogy segítsen a kóbor állatoknak.
Huseyin Yurtseven, egy isztambuli fogorvos minden este nyakába veszi a várost, hogy segítsen a gazdátlan négylábúaknak. Egy csapat önkéntessel együtt folyamatosan próbálták felkutatni a kóbor állatokat, akiket betakargattak, hogy kicsit elviselhetőbbé tegyék számukra a telet. Emellett a helyi állatimádókat is várja, akik hozzá hasonlóan szeretnének segíteni az utcán élő kutyáknak és macskáknak.
A törölközőkön Huseyin elérhetősége is szerepel, hogy ha valakinek még segítségre lenne szüksége, az el tudja érni a fogorvost.
Az orvos elmondta, hogy a közösségi oldalakon látta, mennyi kóbor állat él a környéken, ekkor döntötte el, hogy szeretne valamilyen módon segíteni nekik. Szabadidejét pedig igazán nemes célra használja, már rengeteg kutyának és macskának tette egy kicsit melegebbé a telét
Forrás: www.joy.hu
A „török Brad Pitt”, Kıvanç Tatlıtuǧ
Kıvanç Tatlıtuǧ török színész és modell, olyan török sorozatok sztárja, mint a Bosszú vagy szerelem (Cezur ve Güzel), Kuzey Güney – Tűz és víz (Kuzey Güney), a Szerelemben, háborúban (Kurt Seyit ve Sura), a Tiltott szerelem (Aşk-ı memnu) és az Igazgyöngy (Gümüş). Ezenkívül több nemzetközi férfi szépségversenyen is részt vett. Kisugárzása, megjelenése miatt a rajongói és az újságírók „török Brad Pitt” néven emlegetik.
A színész Adanában született 1983. október 27-én. Szülei Erdem és Nurten Tatlıtuǧ, akik a család korábbi generációjához hasonlóan a családi pékséget vezették. Kıvanç édesapja koszovói albán származású, édesanyja török. Öt testvére van, közülük kettő lány, İpek és Melissa, valamint van egy bátyja, Cem és egy öccse, Tugay.
Sajnos Kıvançnak nem adatott meg, hogy jó magánfőiskolára járjon, mert túl magas volt a tandíj, így azonban jobban tudott a kosárlabdázásra összpontosítani. Az iskolában megtanulta a labdafogás és a kosárra dobás csínját-bínját. Adanában több kosárcsapatban is játszott (Fiskobirlik, Çukurova Kulübü, Devlet Su İşleri és Tarsus Amerikan Kulübü). Az Ülkerspor csapatát 2 évig erősítette, de 1 évet a híres Fenerbahçe és 1 évet a másik legendás csapat, a Beşiktaş színeiben is játszott. Kıvançnak azonban egy térdsérülés miatt búcsút kellett intenie a profi kosárlabdázó karrierjének.
Ezekután az Isztambuli Egyetem Tervezői Karára iratkozott be, mivel azonban édesanyja látta, hogy fia nem érzi jól magát ebben az új környezetben, azt javasolta, hogy próbálja ki magát a modellszakmában. Kıvanç így egy modellügynökséghez kezdett járni és hamarosan megkezdte szereplését a kifutón is. 2001-ben elnyerte a „Törökország legjobb modellje” címet és egy évvel később már ő lett „A világ legjobb modellje”.
A sikerek ellenére sem tervezte azonban, hogy hosszú ideig a modellszakmában marad, mert tudta, hogy a siker itt sem tart örökké, ezért színészetet kezdett tanulni és néhány évvel később Törökország legújabb mozicsillagává vált.
Fontosabb szerepei
Első szerepe Mozaffer alakja volt az „Amerikaiak a Fekete-tengeren” (Amerikalilar Karadeniz’de) című török vígjátékban. Annak ellenére, hogy a film, megjelenése után nagy érdeklődésre tartott számot, Kıvanç számára a népszerűséget mégis egy melodramatikus sorozat, a „Silver” hozta meg. Ezekután szerepet kapott egy újabb vígjátékban (Novice Witch) és egy thrillerben is (Menekşe ile Halil).

Kıvanç felelősségteljes ember. Amikor Yılmaz Erdoǧan 2013-ban felkérte őt, hogy játsszon el egy fiatal, tuberkulózisban szenvedő költőt, Muzaffer Tayyip Uslut „A pillangó álma” (Kelebeğin Rüyası) című életrajzi drámájában, nagyon komolyan vette szerepét. Nem csak az akkori költők összes munkáját olvasta el és tanulmányozta át, de még több, mint 10 kilót is képes volt fogyni azért, hogy úgy nézzen ki, mint aki tényleg súlyos beteg.

5 év kihagyás után, 2018-ban tért vissza a filmvászonra. A „Gyerünk, fiam!” (Hadi be Oǧlum) című filmben egy fiatal apát játszik, aki minden idejét különleges kisfiának szenteli, aki nem beszél, nem nevet és nem játszik együtt kortársaival.
Világhírűvé sorozatszerepei miatt vált. Ezek közül többet Magyarországon is vetítettek vagy most is vetítenek. A hírnevet a „Tiltott szerelem” (Aşk-ı Memnu) hozta meg számára. Az első évad levetítése után még egy díjat is nyert vele. Ezekután láthattuk őt az „Ezel, bosszú mindhalálig” (Ezel) című krimisorozatban és a „Kuzey Güney – Tűz és víz” (Kuzey Güney) című családi sorozatban is.
A 2014-es sorozat, a „Szerelemben, háborúban” (Kurt Seyit ve Şura) egy romantikus, történelmi drámasorozat, mely a cári Oroszországba kalauzolja el a nézőket – Kıvanç egy katonát játszik benne. Ezt követte a „Bosszú vagy szerelem” (Cesur ve Güzel) című romantikus sorozat, melyben partnere Tuba Büyüküstün.
A tavalyi év végén pedig egy új sorozat főszerepét vállalta el, ez az „Ütközés” (Çarpışma).
Magánélete
Barátai szerint Kıvanç szerény és félénk ember, de színészként mégis sok nővel volt kapcsolata.
2004-ben találkozott Azra Akın színésznővel, akivel el is jegyezték egymást, 4 évig voltak együtt. Ezekután Kıvanç Meltem Cumbul tévébemondóval kezdett viszonyt, aki 14 évvel volt idősebb nála. 6 hónap múlva azonban szakítottak és Kıvanç már egy másik nő, Idil Firat oldalán tűnt fel, később azonban mégis visszatért Meltemhez. Végül 2013-ig együtt is maradtak, már az esküvőt tervezték, de végül mégis szakítottak.
2013 második felében Kıvanç találkozott Başak Dizerrel, aki stylist és sminkes volt abban a stúdióban, ahol Kıvanç is dolgozott. 2016. február végén házasodtak össze.
Forrás: manygoodtips.com, tr.wikipedia.org, izlesene.com
Kollár Kata – Türkinfo