![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Utazás kisgyerekkel Törökország csodás tájain
Nemrég született gyermekük és utazni is szeretnek? Nem kell feladniuk a nyaralás lehetőségét! Bár kisbabával utazni eléggé kalandos vállalkozásnak tűnhet, azért nem lehetetlen. Amikor meglátják gyermekük arcán a mosolyt, melyet annyira szeretnek, egy olyan helyen, ahol eddig csak kettesben jártak – az minden pénzt megér!
Azért azt ne felejtsék el, hogy kisbabával utazni mégis csak más, mint egyedül. Epheszosz a föld egyik legcsodálatosabb ókori városa, de nem az a hely, ahová egy 2 éves gyerekkel el lehetne utazni. A legjobbak azok a helyek az ilyen kisgyerekes családok számára, ahol minden szükséges segítséget megkaphatnak a szülők, ha a gyermekük beteg lesz, vagy netán elfogy a pelenka, esetleg a gyerek csak az almalevet issza meg és mindenképpen meg akar a szülő győződni arról, hogy 100%-os gyümölcstartalmú az az ital, és még sorolhatnánk.
Ha idei nyaralásuk tervezésénél járnak, és nem szeretnék gyermeküket a nagyszülőkre vagy babysiterre bízni, ajánlunk önöknek 5 olyan törökországi helyszínt, amelyek közül bátran választhatnak!
Kappadókia
Ahhoz, hogy gyermeküket elkápráztassák, a legjobb, ha a világon egyedülálló felszíni formáiról ismert Kappadókiába utaznak velük. Ez egy olyan mesebeli táj, ami biztos, hogy rabul ejti őket, és bár nem biztos, hogy velük is részt kell venni egy kora reggeli hőlégballonos utazáson (főleg, ha nagyon izgága gyermekük), de hajnalban fel lehet kelteni őket és együtt nézhetik, ahogy több ezer hőlégballon emelkedik fel az égbe. Ez egy olyan látvány lesz, amit biztosan sosem felejtenek el.
Ezenkívül Kappadókiában minden megvan, amire a családnak szüksége lehet. Egy jól kiépített turisztikai központ, ahol mindenféle kategóriájú szálloda megtalálható, vannak orvosok, jól felszerelt kórházak és a nagyobb városok viszonylag közel vannak egymáshoz. A Göreme Szabadtéri Múzeumhoz közel is több szálláshely található, így ha séta közben a gyermekük elfárad, nemsokára már a szálláson lehetnek, ha szükséges. Ez egy tökéletes választás!
Eskişehir
Sokan nem gondolták volna, hogy Eskişehir is felkerül erre a listára. Pedig ez a város is egy jó hely kisgyerekkel való utazásra. Eskişehir az újonnan épült autópályáknak köszönhetően könnyen és viszonylag gyorsan elérhető mind Ankarából, mind Isztambulból. Sőt a vonatközlekedés is nagyon jó, és melyik kisgyerek ne szeretné a vonatokat?
Ez is egy jelentősebb város, így itt is minden megtalálható, ami kisgyermekes családoknak szükséges. Azt is tudni kell Eskişehirről, hogy fiatalos, lendületes település, sokban különbözik Törökország nagy részétől. A Porsuk folyó mentén sétálva, teát kortyolgatva a gyermekeknek sem kell unatkozni, mert lépten-nyomon játszóterekbe botlik az ember, némelyik elég nagy ahhoz, hogy a különböző korosztály is külön játszhasson.
Természetesen, amiért ezt a várost ajánljuk kisgyermekes családoknak, az a Sazova Park, ahol egy mesebeli kastély áll, ami igazán varázslatos. A park azonban nem csak a gyerekeket bűvöli el, de a felnőttek is szívesen térnek be valamelyik kávézóba, hogy pihenjenek kicsit, amíg a gyerekek a kastély körül szaladgálnak.
Isztambul
Oké, ez könnyű! Isztambul egy fantasztikus város, tele van parkokkal és játszóterekkel. Európában a legjobb minőségű szolgáltatásokat nyújtja. A gyerekek imádják a hajókázást, de inkább a félórás hajóútra fizessenek be, mert az egésznapos Boszporusz túra fárasztó lehet nekik. A túra alatt majszolhatnak simitet és nézhetik a hajó körül keringő, zsákmányra vadászó sirályokat. Ez biztos nagy élmény lesz számukra.
Ezenkívül Isztambulban található a Vialand nevű élménypark, amely egésznapos kikapcsolódást nyújt az család minden tagjának.
Sok isztambuli étterem speciális szolgáltatásokat is biztosít a családok számára, vannak gyermekjátékok az étterem mellett, és néhány helyen a személyzet vigyáz a gyerekekre, amíg a szülők befejezik az evést. Isztambul kiváló hely a családi együttlétekre, és biztosak lehetnek benne, hogy egy idő után gyerekük megkérdezi majd, miért nem térnek vissza ide minden évben.
Antalya
Korábban minden évben Antalyában nyaraltak all-inclusive ellátással, miért ne lehetne ezután is! A legtöbb üdülő családok számára is ideális, mégha kicsi a gyerek akkor is. A tengerparti üdülőhelyek nagy része animációs programokkal várja minden nap a gyerekeket. Lehet várat építeni, labdázni és a különböző csúszdák, gyermekmedencék is kitűnő szórakozást biztosítanak számukra.
Amíg a gyerekek az animátorok felügyelete mellett játszanak, önöknek nincs más dolguk, mint üldögélni, pihenni a medence partján, vagy megmártózni a tengerben és olyan szolgáltatásokat (pl. hamam, masszázs stb.) igénybe venni, amelyekre egyébként nincs idejük.
Bodrum / Marmaris
Antalyához hasonlóan a bodrumi és marmarisi tengerpartok és medencék is felülmúlhatatlanok. Ami még különleges Bodrumban és Marmarisban (a két város kb. 2 órára van egymástól): a belváros. Ha egy másik családdal együtt utaznak nyaralni, akkor minden este más vigyázhat a gyerekekre, míg a többi felnőtt el tud menni a városba vacsorázni vagy szórakozni. Ebben a két városban az éjszakai élet – különösen nyáron – pezsgő, az ételek helyi alapanyagokból készülnek és nagyon finomak. Ahelyett, hogy Antalyába pihennének, utazzanak el Bodrumba, hogy egy csodás napot tölthessenek el ott gyermekükkel!
Forrás: Home Turkey
Kollár Kata – Türkinfo
Szittyák vagyunk, és finnugorok
A lelkes ősmagyarok azt szokták képzelni, hogy az MTA-n parancsra árulják a nemzetet az idegenszívű finnugristák, ehhez képest az MTA fő őstörténésze maga is lovasíjász, aki türelmesen magyarázza az alternatívoknak, hogy a finnugor nyelv, a hun tudat és a nomád hagyományok jól megférnek egymással. Beszélhettek magyarul a Kárpát-medencében Árpádék előtt? Mi volt az igazi baj a finnugor nyelvészettel, és mi mindent értenek félre a dilettánsok? Káslerről, hun hagyományról és a magyar őstörténeti kirakósról beszélgettünk Sudár Balázzsal.
Itt az akadémiai szobájában honfoglaló viselet darabjai vannak, simán elmenne szittyának. Hogy áll ezekkel a címkékkel?
Rám minden irányból lőnek, mert nem vagyok igaziból egyik táborban sem. A finnugristáknak türk vagyok, a szittyáknak finnugor. Közben nagyon büszke vagyok a finnugor nyelvemre, műfordítok, énekelek, és örülök, hogy nem egy 28. kis török nyelvű nép vagyunk a hatalmas török világ peremén. És igen, közben büszke szittya lovas vagyok, abszolút a lovas nomád hagyományban érzem otthon magam.
Ezzel az alapállással végül is mi a baja, amikor megdobják pénzzel az őstörténetet?
Kásler miniszter úr nyilatkozataiból úgy tűnik, mintha lenne a tudomány felé egy elvárás, hogy mi legyen a végeredmény. Én meg tudós vagyok, és kutatni szeretek. Bármi a végeredmény, azt elfogadom. Ez azonban csak akkor működik, ha teljesen szabadon folyhat a kutatás, elvárások nélkül. A Történettudományi Intézetben most így dolgozhatok. És ha végül nem ideológiai gyárként fog működni az új intézet, én leszek a legboldogabb.
Kásler Miklós azért állította fel a Magyarságkutató Intézetet, hogy új alapokra helyezze az őstörténetet. Keresték az MTA őstörténeti kutatócsoportját is?
Semmilyen kapcsolatfelvételről nem tudok. A hivatalos kommunikációban arra hivatkoznak, hogy nem történik semmi, és össze kell fogni a különböző kutatásokat, de hát minket éppen ezért hoztak létre 2012-ben, és elég intenzíven dolgozunk. Most fejeződött be a több mint száz szerzővel készült hatkötetes ismeretterjesztő sorozatunk, nem lehet azt mondani, hogy elefántcsonttoronyban élnénk.
Ez az egész az MTA ellen irányul?
Van ennek egy akadémiaellenes éle. Sokan azt hiszik, hogy az őstörténet el van nyomva, és aki az Akadémián van, az áruló. A miniszter úr is kimondta, hogy most már rendes őstörténetet kell írni, erre mi eszerint nem vagyunk alkalmasak. Kérdés persze, hogy ki az, aki akar őstörténetet kutatni, és ki az, aki képes is erre. A kettő nem mindig esik egybe.
Forrás: index.hu
Török búvárnő csatlakozik az Antarktisz-kutatócsoporthoz
A nemzetközileg is elismert török búvárnő, Şahika Ercümen csatlakozik a jeges kontinenst vizsgáló török kutatócsoporthoz.
Ercümen úgy nyilatkozott, hogy 30 nap alatt fogja elérni a sarkot egy olyan hajón, amelyen sem internet, sem mobiltelefonos csatlakozási lehetőség nincs.
Ercümen január végén indult el, és utazását egy dokumentumfilm is megörökíti majd.
Azt is elmondta, hogy olyan bálnákkal, pingvinekkel és fókákkal merül majd, melyek még soha nem találkoztak emberrel, és arról is beszámolt, mennyire büszke arra, hogy képviselheti országát.
Az Antarktisz tudományos kutatási övezetnek számít az 1959-es szerződés óta, amelyet Törökország is aláírt. Törökország első antarktiszi kutatóközpontját, az Isztambuli Műszaki Egyetem Sarkkutató Központját 2015-ben hozták létre. A központ küldetése az Antarktisz kutatása és Törökország aktív részvételének megteremtése nemzetközi tudományos szinten.
2016 áprilisában utazott az első török kutatócsoport – 7 egyetem 14 medikusa, botanikusa, geológusa és oceanografusa – az éghajlatváltozás hatásainak tanulmányozására.
Şahika Ercümen 1985. január 16-án született Canakkaléban, ahol a Gazi Általános Iskolát követően a Milli Piyango Anatólia Középiskolában tanult. Ezt követően Ankarába ment, hogy a Baskent Egyetem Egészségügyi Tudományok Karán dietetikus diplomát szerezzen. Víz alatti sportjait könnyűbúvárkodással és víz alatti rögbivel kezdte. 2001 óta különböző víz alatti sportokat űz és négy nemzeti csapatban is tag. Világ- és Európa Bajnokságokon vesz részt víz alatti jégkorong, víz alatti rögbi, víz alatti tájékozódás, valamint szabadtüdős merülés csapattagjaként.
2011. február 11-én elért eredményével a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, jég alatti dinamikus apnea számban megtett 110 méterével (egy levegővel megtett távolság víz alatt). Korábban a férfiaknál 108 m, míg a nőknél 70 m volt a rekord, így mindkét nem rekordját megdöntötte.
Ercümen 2016-ban megdöntötte a szabadtüdős merülés világrekordját is Kaş partjainál.
Az Antarktisz kutatásában több török nő is részt vesz, melyről egy korábbi cikkünkben olvashatnak.
Lukács Eszter – Türkinfo
Forrás: Daily Sabah, Wikipedia
Ezen a napon: A Török Női Szövetség megalapítása
Amikor eljön az ideje annak, hogy egyének már nem tudnak továbblépni egy ügy érdekében, akkor következik az emberek összefogása.
1924. február 7-én alapították meg a ma is működő, sőt jelentős társadalmi szerepet vállaló Török Nők Szövetségét. Az alapító tagok Nezihe Muhittin, Latife Bekir és Sabiha Zekeriye voltak, Atatürk felesége, Latife asszony pedig jelentős támogatást nyújtott a szervezetnek.
Az alapításkor kitűzött célok a nők politikai jogainak kiharcolása és a társadalmi életben való egyenlő részvétel biztosítása voltak.
Az elnöki tisztséget elsőként Nezihe Muhiddin töltötte be, aki a kor és a későbbi évtizedek elismert írónője, újságírója lett. 20 regényt, és 300 novellát írt. Életéről játékfilmet kezdtek forgatni tavaly.
Viszonylag gyorsan sikereket értek el. Az 1926-ban elfogadott Polgári Törvénykönyvben a nőket mint a társadalomban részt vevő tagokat ismerték el. 1930-tól a nők az önkormányzati választásokon választójogot és választhatóságot nyertek. 1930-ban nyilvános tüntetést szerveztek nagyon sok csatlakozóval. 1933-tól a falvakban ún. kormányzói tisztséget vállalhattak a nők. 1934-től már parlamenti képviselőnek is választhatták őket. 1934. december 7-én pedig megrendezték a második nagy nyilvános tüntetést.
1935. március 18-tól a Török Nők Szövetsége szervezésében Isztambulban rendezték meg a nemzetközi női kongresszust. Mivel 18 női képviselő került a török parlamentbe, a nemzetközi szövetség úgy döntött, a következő kongresszusukat Törökországban rendezik. Helyszín a Yıldız palota volt, a Merasim villában pedig távíróközpontot hoztak létre a kongresszus részére, mely április 26-ig tartott 39 országból érkező nők részvételével. Elnöke Corbett Ashby volt, aki ezekkel a szavakkal nyitotta meg az összejövetelt: „A nőknek szabadság, az embereknek béke!”
A kongresszusról, a korszakról, a szövetség első éveiről 2014-ben Eşitsiz Kız Kardeşlik (Egyenlőtlen Lánytestvériség) címen jelent meg könyv.
A szövetség jelenlegi elnöke Sema Kendirci Uğurman ügyvédnő. Törökország-szerte több mint 50 városban hoztak létre alszervezetet, így helyi szinten is tudják a nők érdekeit képviselni.
Jelenlegi céljaikat alapító okiratuk tartalmazza, mely – akármennyi évtized telt is el az alapítás óta –sok feladatot jelöl ki:
– az Atatürk vezetésével alapított köztársaság által elnyert női jogok megóvása és fejlődésének biztosítása,
– hozzájárulás a török nők demokratikus társadalmi egyenlőségéhez, a tehetségükhöz mérten a társadalomban való feladat és felelősség elnyeréséhez,
– a török nők társadalmi, politikai és gazdasági szférában való egyenlőségének biztosítása, és az e tekintetben fennálló akadályok felszámolása,
– a nők oktatásával, szociális, kulturális környezetük fejlesztésével, írás-olvasás oktatásával ösztönözni a nőket a munkavállalásra, hogy ezáltal gazdasági függetlenséget szerezzenek,
– gyermekeink és fiataljaink egyenlő esélyeit növelni oktatási és szociális központok létrehozásával, kollégiumi szállások nyitásával, ösztöndíjak nyújtásával,
– nemzetközi szinten a női jogokban történő változások nyomon követése, és nemzetközi szinten is fellépni a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása érdekében,
– egészségügyi, oktatási és munkajogi területeken a nőkkel való azonos elbánásáért, azonos természetbeni és anyagi támogatásáért fellépni. Olyan helyeken, ahol szükségesnek tűnik, nővédelmi központok létrehozása.
Információk forrása a szervezet honlapja: www.turkkadinlarbirligi.org
Erdem Éva – Türkinfo
