2025. augusztus 19.
Türkinfo Blog Oldal 690

Hollandia? Nem! Törökország

Hatalmas terület, véget nem érő táblákon színes vonalakban virágok, nevezetesen tulipánok. Ilyen látványért Hollandiát szokták felkeresni a látogatók. Van azonban egy hely Törökországban is, ahol ezt az élményt élhetjük át.

Minden évben nagy izgalommal várják a látogatók és a fényképészek, hogy a virágok kibontsák szirmaikat. A tulipán, a tavasz hírnöke, különleges helyet foglal el Törökország, de Magyarország kulturális életében, népművészetében is. Gondoljunk csak a tulipános ládára.

A Konya-fennsíkon, Törökország egyik legtermékenyebb termőterülettel rendelkező földjén, az Asya Lale nevű társaság kezdett virágtermelésbe 1998-ban. A társaság elnökét, Ali Yetgin urat egy hollandiai utazása során varázsolták el a virágok, és úgy döntött, maga is ebbe a tevékenységbe kezd.

Konya megye Çumra településétől 12 km távolságra, Çatalhöyük i. e. 9000 éves történelmi területének közvetlen közelében, 3000 hektáron folytatják munkájukat. Jelenleg 50 millió hagyma gondozásával foglalkoznak.

Mostanra akkora ismertségre tett szert a terület, hogy rendszeresen szerveznek ide utazási irodák is túrákat, illetve fényképészek fotóstúrákat. Természetesen összeköthető a kirándulás Çatalhöyük meglátogatásával, mely az emberiség történelmének fontos emlékhelye, az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő látnivaló.

Videóban is megnézhetjük, hogyan telik egy nap a konyai tulipánföldeken.

A fényképek forrása: http://www.kazimkuyucu.com.tr

Kazim Kuyucu, AFIAP fotós engedélyével. A fényképész 1970-ben született Konyában, ahol azóta is él és dolgozik. Fényképezni gimnáziumi tanulmányai alatt kezdett. Számtalan versenyen díjazták munkáját, illetve 2010 óta rendszeresen rendez képeiből kiállítást. A honlapját mindenképpen érdemes felkeresni, többek között a szénégetőkről készített fotói és Konya település nevét hallva a mindenkinek eszébe jutó Mevlana emlékére tartott fesztiválon készült fotói miatt.

Erdem Éva – Türkinfo

Márványbányászat Törökországban

Törökország természeti kincseit tekintve igen változatos és gazdag, több, mint 60 féle különböző ásványi anyag található itt. A számos ásványi anyag közül a márvány az egyik legfontosabb.

A márvány a világ egyik legszebb természetes anyaga, amit a művészetben és az építészetben is használnak. Ebből a ragyogó fehér kőből szobrok, épületek, sőt még bútorok is készülnek. A márvány mészpát vagy dolomit kristályokból áll, melyek a föld belsejében extrém hő és nyomás hatására alakulnak át metamorf kőzetté. Sokféle színben létezik, a legszebb a fehér, de ezen kívül van még szürke, sárga, vörös, kék, fekete, mely színeket különféle szennyeződések okoznak a kőzeten.

Mivel Törökország egy részén az alpesi éghajlat a jellemző, ez elősegíti a márvány kialakulását. A márványkitermelés legnagyobb részét a magánszektor végzi.

Törökországban, főként a Márvány-szigeten, már közel 4000 éve foglalkoznak ennek a természetes kőnek a bányászatával. Több, mint 80 féle és 120 különböző színű és mintájú márvány található itt, ezzel Törökországban van a világ egyik legnagyobb márványkészlete. Törökország a világ márványtartalékának 33%-ával rendelkezik, ami 13,9 milliárd tonna.

forrás: slideplayer.biz.tr

A márványágazatában 2560 márványbánya, 1500 kis- és középvállalat és 7500 műhely tartozik. Törökország legfontosabb márványbányái Afyonkarahisarban, Balıkesirben, Muğlaban, Eskişehirben, Denizliben, Elâzığban, Tokatban, Çanakkaleban, Konyaban, Bilecikben, Kırşehirben és Antalyaban találhatók.

Az alábbi videóban az Antalyaban működő Sapphire Art Stone vállalat márványbányászatáról látható egy rövidfilm:

A Sapphire Art Stone 1994 óta foglalkozik kereskedelmi tevékenységgel, és nem sokkal ezelőtt a márványpiacra is betörtek. Termékeiket épp úgy, mint a többi magánszektorban működő vállalat, külföldre exportálja, fő célországuk Kína.

Kollár Kata – Türkinfo

Meghódították Törökországot a magyar kick-boxosok

A házigazdák mögött a második lett Magyarország a nemzetek versenyében a – NOB által tavaly év végén elismert – WAKO kick-box világszervezet világkupa sorozatának isztambuli állomásán.

 

 

A 27 ország 1900 versenyzőjét felvonultató viadalon a magyarok közül Nagy Henrietta volt a legeredményesebb, aki háromszor állt fel a dobogó tetejére. Két aranyérem került az Exatlon Hungary-t is megjárt Murvai Lívia, valamint Fésű Lajos nyakába.

A kizárólag magyar sportolókkal és magyar sporteseményekkel foglalkozó misportunk.com-on megjelent, a Magyar Kick-box Szakszövetség által írt beszámoló szerint Nagy Henrietta egymaga három elsőséget szerzett a világkupán. A Halker-Király Team kick-boxosa a pointfighting szakágban megnyerte a 70 kg-osok küzdelmeit, majd győzött a nehézsúlyúak között is. Harmadik aranyérmét a Grand Champion versenyszámban szerezte, ahol a súlycsoportelsők elit vetélkedésében is a legjobbnak bizonyult.

Sikerrel tért vissza a tatamira a TV2 Exatlon Hungary televíziós vetélkedős szereplése után Murvai Lívia. A fiatal csepeli tehetség klubtársnőjéhez hasonlóan szintén két pointfightingos súlycsoportban zsebelte be az aranyérmet, valamint a kick-lightban is szerzett egy bronzot.

Szintén duplázott a férfiaknál Fésű Lajos, aki a light-contact szabályrendszerben a 69 és a 74 kg-osok között is felülmúlta valamennyi ellenfelét.

Ezúttal sem maradt aranyérem nélkül Veres Alex, aki a pointfighting 79 kilósai között lett első, emellett döntőt vívott a 84 kg-ban és a férfi Grand Championban is.

Nemcsak a tatamin zajló, félerejű technikákat alkalmazó szabályrendszerekben jeleskedtek kick-boxosaink, hanem a ringben is: a kiütésre menő full-contactban Busa Gabriella diadalmaskodott.

Érdekesség, hogy Isztambulban ismét kipróbálta magát az elmúlt évben jellemzően már edzői teendőket ellátó, korábbi sokszoros világbajnok Jároszkievicz Krisztián, aki harmadik lett a nehézsúlyú pointfightingosok között.

A törökországi versenyen kick-boxosaink jelezték, hogy jó formában vannak a másfél hónap múlva sorra kerülő budapesti világkupa előtt, amelyet május 17-19-én rendeznek a BOK Sportcsarnokban.

Devamı

Kleopátra nyomában Epheszoszban

– Stephen Scourfield írása nyomán –

A márvány borítású utcákat ragyogóvá tette az eső, még több fényt adva ezzel a történelem egyik legnagyobb bevásárlóutcájának.

Kleopátra nyomát követtem, aki i. e. 47-30 között Egyiptom királynője volt, és aki nagyon szeretett az epheszoszi piactér (agora) köré épült üzletekben vásárolni. Olyannyira, hogy egyszer, amikor vőlegénye, Antoniusz egyedül érkezett ide, megkérte rá, hogy vigyen neki arany és ezüst ékszereket, de csakis olyanokat, amiket Epheszosznak ebben az utcájában vásárolt.

Epheszosz piacterét Kis-Ázsia tehetős emberei támogatták. A legjobb üzletekhez bonyolult mozaikokkal kirakott úton lehetett eljutni, melyek máig láthatóak – „vörös szőnyeg” volt ez a gazdag vásárlók számára.

Ahogy Sertan Somnez idegenvezető mondta nekem egyszer: „Ez volt Kis-Ázsia Beverly Hillse. Nem csak gazdagok voltak, hanem dúsgazdagok.” Pazarlóan éltek.

Epheszosz volt az átjáró Európa és Kis-Ázsia, valamint az egzotikus Kelet között.

2000 évvel ezelőtt Epheszosz volt Kis-Ázsia legnagyobb városa.

A kereszténység elterjedésének idején Jézus Krisztus tanítványai, Szent Pál és Szent János is jártak Epheszosz ezen utcáin.

Hadriánusz római császár i. sz. 117 és 138 között legkevesebb három alkalommal járt itt, tiszteletére emelték a város egyik legjobb állapotban fennmaradt templomát, a Hadriánusz templomot. A templom a 2. században épült, a 4. században helyreállították, a ma látható építmény pedig egy újabb felújítás eredménye.

A császár emlékét őrzi az athéni Hadriánusz kapu, és az észak-angliai Hadriánusz fala is.

A város életében több fázist is megkülönböztetünk.

Számos történész szerint itt éltek a Fekete-tenger felől érkező harcos amazonok az i. e. 6. században.

A görögök az i. e. 11. században érkeztek a területre, őket a rómaiak váltották i. e. 300 és i. sz. 700 között. A most is látható régészeti leletek ebből az időszakból valók.

Ez az egyik legnagyobb görög-római régészeti lelőhely a világon.

Történelme során fontos vallási központ is volt.

Can Ates idegenvezetőtől megtudtam, hogy az emberek 6-8 hónapot utaztak teveháton, hogy eljussanak Epheszoszba. „6-8 hónapos tevegelés után az embereknek már nem emberi, hanem inkább teveszaguk volt.” Ezért kötelező volt számukra a fürdés, mielőtt beléptek a városba. Erre a célra épültek a római fürdők, ahol a fürdőzők 20-30 percig izzadtak, így megszabadultak a baktériumoktól is.

Megmutatta nekem a vízelvezető rendszert és az 1. századból származó latrinát is: kb. 40 nyílás van márványból kivágva, sorban egymás mellett. A római fürdőből származó vizet használták öblítésre, és egy zenekar egész nap játszott, hogy elfedjék a hangokat.

A gazdagok mindig egy rabszolgát küldtek előre, aki felmelegítette nekik a márvány ülőkét, mielőtt leültek.

Négy vízvezetéken szállították a hegyekből a forrásvizet, a víz terrakotta csöveken jutott be a házakba, és csatornán jutott ki a házból, amely a főutca alatt futott végig.

Epheszosz ma 5 kilométerre van a tengertől, de régen itt vízpart volt. A Meander-folyó partjára építkeztek egykor, amely úgy eliszaposodott, hogy elszaporodtak a szúnyogok, így a malária és egyéb betegségek is gyorsan terjedtek.

Epheszosz az i.sz. 7. században elnéptelenedett, és a víz visszahúzódott a mostani medrébe. A következő évszázadokban a várost ellepte a föld, amelyet a régészeknek kellett eltávolítaniuk.

Epheszoszban utoljára a színházat néztem meg, amely 24000 ember befogadására volt alkalmas.

Forrás: thewest.com.au

Kollár Kata – Türkinfo

Ezen a napon: Muallim Nâci, a régiből az újba történő átmenet költője

Muallim Nâci, a régiből az újba történő átmenet költője -események és személyek a múltból

Muallim Nâci költő, újságíró, kritikus, műfordító, és nem utolsósorban tanár.
1893. április 12-én hunyt el, és igazán előkelő helyen a, II. Mahmud Türbesi nevű isztambuli türbében helyezték végső nyugalomra.

Álljon itt két részlet Kúnos Ignác A TÖRÖK NÉPKÖLTÉS (Terebess Kiadó, Budapest, 1999) könyvéből. Az első szakasz a költő bemutatása, a másodikban pedig Kúnos Ignác ír isztambuli élményeiről.

El tudjuk az idézetet választani pl egy más színnel közzétételkor? Dőlt betűt próbáltam, nehéz olvasni ilyen hosszan (két bekezdés)

Muallim Nâci eredeti neve Ömer. Az 1850. esztendő közepén született. Kisgyermekkorát a Sünbüle (‘hangsor a török zenében’) címmel megjelent művének Ömer gyermekkora c. részében mondja el. Amikor lakónegyedük iskoláját elvégezte, családja jónak látta őt Várnába küldeni. Ott medreszében (mohamedán teológiai iskola) tanult, s mikor végzett, turbános hodzsa lett belőle. Érdekelte a szépírás, így csak Hattat (kalligráfia) Hodzsának szólították. A várnai iskolában tanított, amíg Sait Pasa – akkor vidini kormányzó – maga mellé nem vette titkárnak. Ebben a tisztségében Rumélia és Anatólia sok helyére eljutott. Élményei időnként versírásra is ihlették. Amikor a pasa Isztambulban tartózkodott, vagy néha, amikor elválhatott tőle, az Isztambulban lassan fogyatkozó kocsmákban múlatta az időt. Sait Pasa külügyminisztersége idején rábízta kabinetirodája vezetését, és Berlinbe is magával akarta vinni, amikor oda nevezték ki követnek, Nâci azonban nem ment vele, sőt a hivatalnak is búcsút mondva, elvállalta Ahmet Mithat Tercüman-i Hakikat c. újságjánál az irodalmi rovat vezetését. Ezután az írásnak és az újságírásnak élt. Közben megbízást kapott az oszmán történelem megírására is. Művei: A haza védelme, avagy Musa Ebülgazan (1882, 1908), Terkib-i Bend (‘versforma a dívánköltészetben’), Megírtam (1883), Tűzrőlpattant (1884, 1886), Szikra (1885), Tündöklés (1886), Sünbüle (1889); halála után Şeyh Vasfi kiadásában: Nâci öröksége (1896)

Miután Şeyh Efendi művét megkaptam ajándékba, s megbeszéltük, hogy újra találkozunk, eljöttem a rendházból. A Galata-hídon akkoriban kávézók és olvasótermek sorakoztak. Leültem az egyikben, s hol az Aranyszarv vize, hol a Boszporusz felé tekintgetve órák hosszat gondolkodtam, s közben gyönyörködtem Isztambul szépségében. Ó, messzire tűnt múlt, álomszép idők!… Az akkori kulturális miniszterhez, Münif pasához fordultam, mert szerettem volna a Galatasaray Gimnázium néhány óráján részt venni, hogy barátokat szerezzek, s több alkalmam legyen tudósok társaságában lenni. Néhány nap alatt megkaptam az engedélyt. Megint diák lettem, újra órákra jártam. A tanárok közül elsősorban Muallim Nâci Efendi irodalom-, Abdurrahman Bey történelem-, Zihni Efendi arab- és Feyzi Efendi perzsa óráit látogattam.

A költőt úgy emlegetik mint a Tanzimat – azaz reformok elnevezésű történelmi időszakot követő évek – egyik legjelentősebb irodalmi szereplője. Ez a reformidőszak 1839. november 3-án vette kezdetét I. Abdul-Medzsid szultán uralkodása idején, és 1876. november 2-ig tartott. 1867-ben kezdett verseket írni, gyakorlatilag együtt élt és fejlődött a reformokkal.
Egyik legfontosabb tevékenysége az újságírás volt, valamint különböző irodalmi lapok kiadása. Şeyh Vasfi és Necib Nadir írókkal együtt dolgozott az İmdadü’l Midad című lap kiadásán. Ennek érdekessége, hogy egyes lapszámokat még ma is gyűjtők árusítanak és vásárolnak. Muallim Naci egymaga is 58 számot adott ki egy másik, a Mecmua-i Muallim nevű magazinból.


forrás: İslam Ansiklopedisi

Erős volt kötődése a népi művészethez, Köylü Kızların Şarkısı (Falusi lányok éneke) című versét úgy tekintik, mint a vidéki életet leíró első vers.
Mindenképpen említésre méltó, hogy Victor Hugo, Sully Prudhomme, Alfred de Musset és Emile Zola műveit fordította törökre.

Erdem Éva – Türkinfo

A női sportolók vitathatatlanul nyomot hagynak Törökország sporttörténelmében

Törökország nemzeti taekwondo harcosai: Nur Tatar Askari (balra) és Zeliha Ağrıs (fotó: AA)

1992-ben szerzett először olimpiai érmet az első török nő. Azóta – és különösen az elmúlt évtizedben – a nők egyre jelentősebb eredményeket érnek el az atlétika számos területén, és egyre több érmet gyűjtenek.

27 év telt el azóta, hogy az akkor 19 éves Hülya Şenyurt első török ​​nőként olimpiai érmet szerzett. A dzsúdómester eredményei nagy hatással voltak a következő nemzedék női atlétáinak sikereire.

A török nők – az ​​atlétika folyamatos fejlődésének köszönhetően – a legjobb címeket hozták el a nemzetközi versenyekről – különösen az elmúlt évtizedben. A birkózástól a vívásig, a taekwondótól az íjászatig a nők minden sportágban kiemelkednek.

A ma már edzőként dolgozó Şenyurt az 1990-es Európa-bajnokságon második helyezést ért el, 1991-ben pedig megnyerte a junior bajnokságot. Az 1992-es barcelonai olimpián a női 48 kg-os kategóriában bronzérmet szerzett.

Hülya Şenyurt a trófeáival

Huszonnégy évvel Şenyurt bronzát követően Yasemin Adar megmutatta a világnak, hogy a török ​​nők fontos szerepet töltenek be a sport világában: megnyerte a Rigában megrendezett birkózó-Európa-bajnokságot. Ez volt az első török női aranyérem egy bajnokságon, de Adar itt még nem állt meg. A ma 27 éves Adar három egymást követő évben nyerte el az európa-bajnoki címet, ezzel megtörve a török birkózás férfidominanciáját.

Yasemin Adar egy török ​​zászlóval ünnepli győzelmét

Adar következő célja a világbajnokság volt, melyet 2017-ben meg is nyert, legyőzve fehérorosz ellenfelét, Vasilisa Marzaliukot. Adar ezzel a győzelemmel a török ​​birkózás első női világbajnoka lett. Jelenleg a 2020-as tokiói olimpiára edz.

A vívás kevésbé ismert sportág Törökországban, ugyanakkor vannak olyan nők, akik történelmi eredményeikkel egyre inkább népszerűvé teszik azt. Deniz Selin Ünlüdağ, akinek a sport iránti érdeklődését a Karib-tenger kalózai című film vívójelenetei keltették fel, tavalyi európa-bajnoki címével bebizonyította, hogy van olyan ügyes, mint a filmben szereplő férfi kalózok.

Deniz Selin Ünlüdağ

Ez volt az első női török aranyérem vívásban, és még ugyanezen a bajnokságon Aylin Çakır is szerzett egy bronzérmet. Nisanur Erbil – Ünlüdağ nyomdokaiba lépve – a női vívók új generációjának reményét hordozva a 2019. februárban megrendezett foggiai (Olaszország) kadét és junior vívó-Európa-bajnokságról aranyéremmel térhetett haza.

Nur Tatar Askari az egyetlen török ​​női cselgáncsozó, aki két olimpiai érmet is szerzett. Askari a 2012-es londoni olimpiáról ezüst, a riói olimpiáról (2016) pedig bronzéremmel térhetett haza. Jelenleg számos világ- és európa-bajnoki címmel felvértezve készül a 2020-as tokiói olimpiára.

Zeliha Ağrıs – Askarihoz hasonlóan – nagy feltűnést keltett a török cselgáncsozóvilágban, amikor a dél-koreai 2017-es cselgáncs-világbajnokságon aranyérmet szerzett.

A közelmúlt olimpiai játékain a török nők több kategóriában is először szerepeltek. Neslihan Yiğit és Göksu Üçtaş Şanlı az első török ​​nők, akik a 2012-es londoni olimpián tollaslabdában és tornában indultak. Çağla Büyükakçay az első török ​​női teniszező, aki a riói olimpián 2016-ban versenyzett, İlke Özyüksel pedig – szintén Rióban – öttusában lépett a színre. Büyükakçay újra történelmet írna, ha legyőzné a 2016-os TEB BNP Paribas Isztambul Kupabeli ellenfelét, és ezzel az első török teniszező lenne, aki a WTA torna első címét elnyeri.

Törökország íjászcsapata

Az íjászatban is kiemelkednek a hölgyek: Yasemin Ecem Anagözt nemrég az év női íjászává választották, és tagja volt Aybüke Aktunával és Gülnaz Büşranur Coşkunnal együtt annak a török csapatnak is, amely aranyérmet nyert a tavalyi európai íjászbajnokságon. Ugyanezen a tornán Yeşim Bostan, Gizem Elmaağaçlı és Ayşe Bera Süzer összetett női csapatban legyőzte Olaszországot, és aranyéremmel térhetett haza.

Şahika Ercümen több világrekordot is megdöntött már búvárkodásban, bár ma már jobban ismerik őt arról, hogy ő az Antarktiszon az első török ​​búvárnő, aki tavaly utazott a kontinensre egy török ​​tudományos kutatói misszió keretében.

Lukács Eszter – Türkinfo
Forrás: Daily Sabah

Így varázsolj a fürdőszobádból hammamot

Gőzölj, radírozz és olajozz a ragyogó bőrért!

A marokkói és török nők selymes bőrének titka, hogy rendszeresen ellátogatnak a tradícionális fürdőikbe. Nem kell egészen Isztambulig repülnöd, hogy átélhesd ezt az élményt, a fürdőszobádban is kipróbálhatod a közel-keleti beauty-praktikákat!

A hammam már évszázadok óta a Közel-Keleten élő nők életének része, nemcsak amiatt, mert elképesztően simává varázsolja bőrüket, hanem azért is, mert a gőzben üldögélés kiváló alkalom arra, hogy megbeszéljék az élet nagy kérdéseit. De mi is pontosan a hammam? A szó jelentése „forró”, a kifejezés pedig a hosszas fürdőrituálékra utal. A Törökországban töltött hónapok alatt több ilyen fürdőbe is ellátogattam és hihetetlenül jó élménnyel tértem haza minden egyes alkalommal. Mintha egy hetet átaludtam volna, annyira ellazultam a márvánnyal kirakott gőzkamrákban.

Természetesen ahány hammam, annyiféle szokás, de néhány alapvető elem megegyezett, amely alapján otthon te is könnyedén kipróbálhatod ezt a szépülési módot.

1. Vegyél egy forró fürdőt!

A hammamban az első lépés mindig a test megtisztítása. Amikor beérkezel a hatalmas fürdőterembe, a márványlapok mellett több csap is található (mellettük néhány kancsóval), amelyekből folyamatosan csordogál a forró víz és ezzel mindenki alaposan leöblíti magát, hogy előkészítse a bőrét a következő lépésekhez, a forró gőztől pedig kitáguljanak a pórusaik. Otthon ezt egy 45 fokos, nyugodt, kádfürdőzéssel tudod pótolni – ám most ne kapkodj a tusfürdővel, hagyd, hogy lassan csordogáljon rád a kellemes, meleg víz.
Amennyiben Marokkóban vagy Törökországban jársz, látogass el egy hammamba. Felejthetetlen élmény lesz! Fotó: Olena Yakobchuk/Shutterstock

2. Használj fekete szappant!

A fekete szappanoknak ezeken a vidékeken óriási hagyományuk van, nem véletlenül. Széntartalmuk kiválóan megtisztítja a bőrödet a felesleges szennyeződésektől és zsíroktól. Ha a fürdőszobádban szeretnéd megeleveníteni az autentikus-hammam-élményt, használj olyan termékeket, amelyek eukaliptuszolajat is tartalmaznak és az arcodat se hagyd ki a folyamatból. A törökfürdőkben ezt a lépést azután teszik meg, miután már legalább 15 perce locsolgatták magukat a meleg vízzel. A szappanozás után egy agyagmaszkot is bátran felkenhetsz az arcodra, főleg, ha problémás a bőröd.

3. Hámlassz mosdókesztyűvel

Folytatás

Forrás: woohoo.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow