Ottománia | Ács Pál tanulmánya
A reneszánsz kori Kelet-Európa (ezen belül a frontországgá váló Magyarország) irodalmának török-képe (miként az oszmánok keresztény-képe is) természetesen ellenségkép.[3] Ez a kép azonban, miközben szemléljük, folyton változik. Változik, mivel a kutatás új eredményei szüntelenül átrajzolják a képet,[4] és változik azért is, mert mi magunk, a kép nézői is változunk, és folytonosan váltogatjuk nézőpontunkat. Ez az esszé néhány jellegzetesen ellentmondásos „török” portrét szeretne bemutatni a 16. század magyar irodalmának tükrében. Az arcképek szimbolikus alakokat ábrázolnak, afféle színházi maszkokat. A Hős, az Antikrisztus, a Nagy Török, a Jó Török, az oszmánokról alkotott évszázados (hol pozitív, hol negatív) sztereotípiák világából lépnek elénk. Reneszánsz írók, költők, humanisták és papok hívták életre ezeket a karaktereket, igyekezve hitelessé és valószerűvé tenni létezésüket. Látni fogjuk azonban, hogy a hétköznapi ember élete − miként ez lenni szokott −, nehezen szorítható be ezekbe a skatulyákba.
Az események színhelye a török kori Magyarország, de a szereplők egyáltalán nem csupán törökök és magyarok. Görögök, zsidók, németek, olaszok, flamandok, lengyelek, horvátok is feltűnnek a sorban − megannyi nyelv, vallás és náció tagjai, akik sokkal jobban és közelebbről ismerték egymást, mint azt gondolnánk.
Sárkányölők a határon innen és túl
Kevés szimbólum fejezi ki tömörebben a muzulmán és a keresztény világ sok évszázados küzdelmét, mint a sárkányölő Szent György alakja.[5] A népszerű katonaszent tisztelete védelmet ígért és az összetartozás tudatát erősítette mindazon keleti és nyugati keresztény népek közt, amelyeket az iszlám terjeszkedése fenyegetett. Az oszmánoktól elszenvedett katasztrofális nikápolyi vereség (1396) után Luxemburgi Zsigmond magyar király is ebben a szellemben alapította meg 1408-ban a Sárkány Rendet (Societas Draconistarum). A rend lovagjai a középkori Szent György Lovagrend mintájára, a sárkányölő szent példáját követve felesküdtek az „ős sárkány”, vagyis az iszlám elleni küzdelemre.[6]
Ám kevés keresztény tudta azt, hogy Szent Györgyöt a muzulmánok is kitüntetett tisztelettel övezik. Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592) flamand diplomata híres Török leveleiben leírja, hogy amikor 1555-ben a törökországi Amasiába érkezett, a helyi dervisek csodás történeteket meséltek neki egy „Chederle” (vagyis al-Khiḍr) nevű sárkányölő szentről, akit ők Szent Györggyel azonosítottak.[7] A Busbecq által említett muzulmán sárkányölő szent valójában egy keverékalak, aki magába olvasztotta Amasiai Szent Tódor kisázsiai katonaszent kultuszának elemeit. Szent Tódort a kései antikvitás óta tisztelték Amasia környékén.[8] Busbecq beszámolója iszlám szempontból vizsgálva hitelesnek látszik, mivel a muzulmán világban nagy tiszteletnek örvendő misztikus alak, al-Khiḍr kultusza magába olvasztotta az elmúlt évszázadok különféle kultuszait, egyebek közt Illés és Mózes prófétákét, valamint Nagy Sándorét is. Kis-Ázsiában valóban gyakran azonosították Szent Györggyel.
Minden éremnek két oldala van.
A hős
Gül Baba türbéje. Buda, 1543-1548.„Sesini kes! Hunyadi geliyor!” – „Hallgass, Hunyadi jön!” – ilyenformán, a törökverő magyar hős, Hunyadi János nevével fenyegetőzve csitították gyerekeiket a török anyák a 16. században; legalábbis Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyve szerint.[9] Tény, hogy amint az Oszmán Birodalom hódító csapatai Európa földjére léptek, és újra meg újra megütköztek a keresztényekkel, mindkét fél megismerte, félte, rettegte – egyszersmind becsülte egymás hőseit. Az albán Kasztrióta György, vagyis Szkander bég (1405–1468),[10] a magyar Hunyadi János (délszláv nevén Sibinjanin Janko),[11] valamint az egyszerre magyar és horvát szigeti Zrínyi Miklós[12] hőstetteit már saját korukban Európa-szerte számos latin és anyanyelvű irodalmi alkotásban megörökítették, és alakjaik tovább éltek a balkáni népek folklórjában.[13] Sok tekintetben a keresztény alkotásokhoz hasonló modorban énekeltek az oszmán hitharcosok (gazik) bátorságáról az ásiknak nevezett török énekmondók[14] és a díván-költészet mesterei.[15] Az állítólag 1541-ben, Buda elfoglalásakor elhunyt legendás bektasi dervis, Gül Baba türbéje,[16] valamint a Zrínyi Miklós védte Szigetvár ostromakor meghalt I. Szülejmán szultán szigetvári dzsámija[17] ma is megbecsült török zarándokhely.
Forrás: drot.eu
Sorozatok nézettsége: 10 rekordot döntő török sikerszéria
A sorozatgyártók és a televíziós csatornák egy évben 50-60 produkciót indítanak el, minden esetben a sikerben reménykedve. Ezekből néhány csak 5-6 epizódot ér meg, akár olyanok is, amiket nagy reménnyel – ütős szeplőgárdával és forgatókönyvírókkal, óriási reklámhadjárattal – indítanak útjára. Némelyek kitartanak az első szezon végéig, és csak kevés, 10-15 olyan van, ami több évre is készít folytatásokat.
Alapos előkészítés és hírverés után kezdik el a vetítést, és kíméletlenül vizsgálják a nézettségi adatokat. Természetesen a nézettség az első epizódnál alacsonyabb is lehet a határnál, de nagyon hamar, 2-3 epizód múlva egy folytatásra érdemes sorozatnak el kell érnie az ún. 5-ös rétinget, azaz az 5%-os nézettséget a mért lakosság körében.
Mi ez a nézettségi arány és hogyan mérik Törökországban?
Kinek miért lényeges ez a mérőszám?
A műsor nézettsége, vagyis rétingje a nézőközönség egy percre jutó átlagos számának százalékos aránya a célcsoporton belül. Ha a réting 5%, az azt jelenti, hogy ezen műsor egy átlagos percét a török televíziónézők 5%-a látta.
A közönségarány pedig a nézett csatornák közötti megoszlást jelenti, azaz az esemény ideje alatt az összes tévénézéssel töltött időnek mekkora részét fordították a nézők az adott műsorszámra.
Törökországban a mérést – sok európai országhoz hasonlóan – az AGB Nielsen nevű cég kezdte el 1989-ben. Napjainkban a TNS/Kantar Media elnevezésű társaság látja el ezt a feladatot.
2005. január 1-től 21 nagyvárosban és a körzetükbe tartozó 20 ezer fő feletti lakosságszámú kisebb településeken, összesen 2.201 otthonban végeztek mérést. 2017-ben meghosszabbították a szerződésüket 2020-ig, illetve 40 városban 4 ezer otthonra bővül a kutatás.
A TNS társaság úgy állította össze a referenciacsoportot, hogy figyelembe vette a demográfiai sajátosságokat, a szociális és gazdasági helyzetet. 5 éves kor feletti nézőket számolva kb. 41 milliós lakosságot reprezentál ez a csoport. 2801 mérésre alkalmas eszközt osztottak ki az otthonok minden televíziókészülékéhez csatlakoztatva, és speciális távkapcsolókkal látták el a nézőket. Az irányítón egy-egy gomb a család egyes tagjait azonosítja: az 1-es az apa, a 2-es az anya, a 3-4-es a gyerekek. 9 percenként megkérdezi a rendszer, hogy még ugyanaz nézi-e a műsort, hogy a nézőt figyelmeztesse a gomb megnyomására.
(A mérés technikai részleteire vonatkozó információ forrása: medyafaresi.com)
A pontos mérés és a hiteles közlés mindenki számára nagyon fontos. Egyértelmű, hogy a produkciók készítőjének miért. A reklámozók ezektől a nézettségektől függően adnak megrendelést a reklámidőre, és fizetik a díjakat a kereskedelmi tévéknek. Nem utolsósorban pedig a nézőknek szintén joguk van tudni a valós adatokat.
Előfordult, hogy a nézettségkutatók vagy azok egyes munkatársai vizsgálat vagy vád alá kerültek, mert ellenszolgáltatás fejében meghamisították az adatokat. Ez bűncselekmény mind az intézmény, mind a vesztegetők részéről.
Most pedig jöjjenek azok a sorozatok, amelyek nézettségi rekordot értek el Törökországban.
Előbb ismerjük meg azt az öt történetet, melyek a török sorozatgyártás történetében a valaha mért legnagyobb érdeklődést váltotta ki.
Némelyik nem fog meglepetést okozni, mert a legjobb 100 török sorozat kiválasztásáról szóló szavazásról a Türkinfo is beszámolt, és szinte természetes, hogy a legnézettebbek a legjobbak között is szerepelnek.
1 – Asmalı Konak
Vetítésének megkezdésétől az utolsó részig végig nagyon magas nézettséget ért el, annyira, hogy a török televíziózásban az eddigi legmagasabb eredményt, 25,9%-ot tudhatja magáénak. A vendéglősök a vetítések napján forgalomcsökkenésről számoltak be, illetve a sorozat fellendítette a kappadókiai turizmust.
A közönségarány az utolsó rész vetítésekor időnként meghaladta a 80%-ot is, ami azt jelentette, hogy minden 100 tévézőből 80 ezt a sorozatot nézte. A 75 perces epizódot 141 perc alatt vetítették le, 75 perc sztorira jutott 66 perc reklám. A nézőknek nem kellemes, a gyártóknak kiemelkedően jó eredmény.
A sorozatot 2002 márciusa és 2003 júniusa között vetítették. A történet és a helyszín is vonzó lehetett a nézők számára. Kappadókiában forgatták, ahová menyasszonyként került Isztambulból a főszereplő lány. Szerelem, intrika, összecsapások, erő és izgalom jellemezték a történéseket.
2 – Aşk-ı Memnu (Tiltott szerelem)
Adnan úr elveszítette feleségét, és magára maradt két gyermekével. Segítségére egy francia nevelőnő volt, aki a gyerekek életében anya helyett anya, egyben tanár és barát is volt. A férfi nyugalmas, visszavonult élete akkor vett óriási fordulatot, amikor a nála sokkal fiatalabb Bihterrel egymásba szeretnek.
Talán az egyik legtöbbet emlegetett sorozat. 23,4%-os nézettségével a második a listán, de annak ellenére, hogy 2008 és 2010 között volt képernyőn, még ma is szinte minden nap beszélnek róla a közösségi médiában.
3 – Kurtlar Vadisi (Farkasok völgye)
Törökország egyik leghosszabban képernyőn tartott sorozatát 2003 és 2016 között vetítették, összesen 97 részben. Arról is ismeretes, hogy a legtöbbször ez a produkció váltott tévécsatornát, azonban minden kereskedelmi csatornán sikert jelentett. 2005-ben 19,4%-os nézettséget ért el.
10 év történéseit nem lehet összefoglalni két mondatban, stílusa határozható meg: akció, politika, maffiatörténet. Az indító esemény szerint Ali Candan állami megbízást kapott, ami miatt plasztikai műtéten esett át, és megváltozott a külseje. Családjának és szeretett feleségének, Elifnek azt mondják, meghalt. Ezzel indul a történet, mely aztán szövevényes fordulatokkal folytatódik. Külön cikkek szólnak róla, ki és miért halt meg, ki maradt életben a történések során.
4 – Binbir Gece (Seherezádé)
Seherezádé családja ellenkezése dacára összeházasodott Ahmettel, és egy gyermekük született. A kisfiú még csak egyéves, mikor az édesapa balesetben meghal. Nemsokára megtudja az anya, hogy fia súlyos betegségben szenved, amelynek kezeléséhez 200 ezer dollárra van szüksége. Először apósához fordul segítségért, aki nem ad pénzt. Ezután a munkahelyén, a két cégvezetőtől kér támogatást.
A 2006 októbere és 2009 májusa között futó produkció utolsó részét az összes tévéző 16,4%-a látta, a záróepizód közönségaránya pedig magasabb volt 40%-nál, azaz minden 100 tévénézőből 43 ezt a filmet nézte azon az estén. Ez volt a török televíziózás történetének első élő adásban közvetített sorozatepizódja: 8 kamerával vették élőben a zárójeleneteket, óriási technikai és szereplői előkészületeket követően, közönség előtt. Voltak az epizódban előre rögzített részletek is, de abban a pillanatban felvett jelenetek is.
A magyar nézők is ismerhetik, ez volt a második olyan török sorozat, melyet bemutattak a magyar televízióban (2011. 04. 14. TV2 ).
5 – Aliye
2004 szeptembere és 2006 októbere között került képernyőre. Aliye menyasszonyként került egy gazdag családba. Egy nagy házban él együtt anyósával és férje két lánytestvérével. Boldogtalan a házasság, ráadásul a férj megcsalja egy fiatalabb nővel. Aliye két gyermekével Isztambulba költözik, de az apa az egyiket elragadja tőle. Ezután az asszony új életét is rendbe akarja hozni, egyúttal a gyermekét is vissza akarja szerezni.
A záró évadban vetítettek egy ún. speciális részt, majd a záróepizódot. A zárórész a 100 legnézettebb program listáján az első, a különleges epizód pedig a második helyet foglalta el 16 és 20%-os réting adattal.
Térjünk át a televíziókban jelenleg is futó produkciókra. Ezúttal az ötödik helyezettől haladunk az első felé. Ha nem is tévés történelmi rekordokat döntenek ezek a sorozatok, akkor is mutatják a számok a manapság divatos, nézőket vonzó történeteket. Mivel óriási a választék a csatornák és teleregények között, talán már soha nem érhető el a 80%-os közönségarány.
Söz (Ígéret) – 8.77 nézettségi arány
Órási versenyben van a szintén hétfőnként bemutatott Çukur (Gödör) sorozattal, hétről hétre majdnem beéri, de egyelőre egy kicsivel mindig lemarad tőle. A színészek, a zene, és úgy egészében minden nagy gratulációt érdemel.
A történet elit katonákról szól, akiket egy Törökország ellen irányuló félelmetes támadás miatt az ország különböző szögleteiből gyűjtöttek össze.
Çukur (Gödör) – 9.60 nézettségi arány
Hétfő estéken a legnagyobb nézettséget elérő produkció, és a török sorozatok legjobbjai közé tartozik. Minden szempontból – szereplők alakításai, technikai feltételek, forgatókönyv változatossága – kiemelkedőt alkot. 2017. október óta van képernyőn, az első szezonban 33 részt mutattak be, a másodikban 25 epizódot vetítettek eddig.
A történet Isztambul egyik legproblémásabb kerületében, Çukurban játszódik, ahol az alvilágot és ezzel együtt mindent a Koçova család tartja kezében. A legfontosabb szabályuk, hogy a kerületben kábítószerügyletek nem fordulhatnak elő. Azonban a rivális banda szemet vet a területre. Ekkor tér haza a család legkisebb fia, Yamaç, aki évekkel ezelőtt elhagyta a családot egy új élet reményében.
Kadın (Nő) – 11.02 nézettségi arány
Hihetetlen sorozat egy hihetetlen nő küzdelmeiről. Ellenfelei sorban állnak, tonnányi akadályt helyeznek elé, de ő mindet összezúzza. Amikor a Fatih vetítése elkezdődött, más tévésorozatok nézettsége csökkent, de a hatása nem tudta elérni a Kadınt.
A főszereplő Bahart 8 évesen hagyta el az édesanyja, majd elveszíti nagyanyját és édesapját is. Felnőve boldog házasságban él Sarppal, két gyermekük születik. A férj azonban meghal, és rengeteg kölcsönt és egyéb tartozást hagy maga után a családra.
Az első és a második helyezett között nehéz eredményt hirdetni. A két sorozat fej fej mellett, időnként megelőzve egymást vetekedett az első helyért 2018-ban. Szinte minden héten érdeklődéssel várják, hogy most ki kerül ki győztesen. Mindkettő szerda este kerül képernyőre, azonos időpontban.
Diriliş Ertuğrul – 14.45 nézettségi arány
14,45% az átlagos arány, amit elért a sorozat, de a cikkünk írásakor rendelkezésre álló utolsó mérés alapján 16-18% a nézettsége.. Én azért tekintem inkább győztesnek, mert már a 138. résznél tart, és a kezdetek, azaz 2014 óta fenn tudja tartani sikerét.
A 13. században játszódó történelmi sorozatot a magyar nézők is jól ismerik, és a Türkinfo is írt már róla.
Sen Anlat Karadeniz (Meséld el, Fekete-tenger)- 16.35 nézettségi arány
A trónjáról évekig semmi nem tudta leszorítani a Dirilişt, csak a 2018 januárjában bemutatott új produkció, a Sen Anlat Karadeniz, ezért van itt a helye a rekordot döntők között. Egy-egy epizódban az utolsó percig nem enyhül a nyomás, tele van akciókkal. Szlogenje: „Egy olyan nő története, aki szembeszáll az erőszakkal.” A sorozat Trabzonban, a fekete-tenger-parti városban játszódik.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2019-ben már jelentősen elmarad vetélytársától, ugyanis csak 9% körüli a nézettsége. Átvette a versengés szerepét tőle a Bir Zamanlar Çukurova (Egyszer régen Çukurova), melyet a Türkinfo egy másik cikkében bár bemutattunk.
Forrás: onedio.com, 1001dizi.net, kizlarsoruyor.com
Erdem Éva – Türkinfo
Köz patlıcanlı tavuk kebabı (Csirkés kebab sült padlizsánnal) – Szegedi Ági
Hozzávalók:
500 g csirkemell-filé
3 db padlizsán v. 1 ü. sült padlizsán
2 ek. étolaj
1 nagy fej vöröshagyma
3 g. fokhagyma
1 db paradicsom
1 db paprika
1 ek. sűrített paradicsom (domates salçası)
őrölt pirospaprika, őrölt római kömény, kakukkfű
só, bors
150 g reszelt sajt (ízlés szerint)
Amennyiben nem üveges (konzerv) padlizsánunk van, kezdjük az ételt a padlizsán sütésével. 220° C-ra előmelegítjük a sütőt. A padlizsánokat villával megszurkáljuk, majd alufóliával bélelt tepsiben, időnként átforgatva, kissé szenesre sütjük. Félretesszük hűlni. Ha kihűlt, meghámozzuk, lesózzuk, hogy keserű levét kidobja. Leszűrjük, és egy széles pengéjű késsel finomra aprítjuk.
A csirkemellet kb. 2 cm-es kockákra vágjuk. A vöröshagymát felaprítjuk, egy lábasban étolajon megdinszteljük. Ha már üveges a hagymánk, hozzátesszük a zúzott fokhagymát is, és addig kevergetjük, míg érződni kezd az illata.
Most jöhet hozzá a csirkemell, amit kifehéredésig pirítunk. Megvárjuk, míg elpárolog a lé, amit a hús eresztett, majd meghintjük pirospaprikával. A paprikát és a paradicsomot apró kockákra vágjuk, ezután a csirkéhez keverjük. Sózzuk, fűszerezzük. Beletesszük a sült padlizsánt, alaposan összekeverjük. Ha kell, utánaízesítjük. A sűrített paradicsomot vízzel felhígítjuk, végül ráöntjük azt is. Az edényt lefedve kb. 15 percig főzzük.
A csirkés ragut tepsibe öntjük, tetejét megszórjuk reszelt sajttal, ha szeretjük, kevés szezámmaggal is. 180° C-os sütőben addig sütjük, míg a sajt ráolvad a tetejére, és kissé megpirul. Forrón, tetszőleges körettel tálaljuk.
Afiyet olsun!
Szegedi Ági / Türkinfo