2025. augusztus 23.
Türkinfo Blog Oldal 685

Az isztambuli júdásfák

Április utolsó napjaiban kezd virágozni Isztambulban egy csodás fa, melyet mindenképpen látni kell! Ez az az időszak, amikor a júdásfa ametiszt színű virágokba borul, ezzel jelezve, hogy megérkezett az igazi tavasz.

Fotoğraf: figen kokol: https://www.pexels.com

Ahogy a lila, mályva és rózsaszín virágok ellepik a fák szürke színű törzsét és még levélmentes ágait, olyan látszatot keltenek, mintha ametiszt színben ragyognának, az ősi városba ezáltal visszatér az élet. A júdásfa szimbolizálja a város újjáéledését. A fákkal gyakran találkozhatunk a hegyoldalakon és a Földközi-tenger mentén is, de néhány hétig Isztambult is lilára színezik.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Saffet Emre Tonguc (@saffetemretonguc) által megosztott bejegyzés,

A fák több török művészt, írót és költőt is megihlettek. Ahmet Hamdi Tanpınar így jellemezte a virágokat: „egy ritka virág, amely nevében egy különleges napot hordoz”. Egy másik török költő, Edip Cansever Isztambult „a júdásfa csodálatos birodalmához” hasonlította. Orhan Velit és Necip Fazılt is megihlették a virágok. Veli úgy írta le a virágzás időszakát, mint egy olyan világot, amelyben az emberek megőrülhetnek, Fazıl pedig az ország „igazi színének” hívta.

A fát, melynek botanikai neve Cercis siliquastrum és melyet még szerelemfaként is emlegetnek, leginkább angol neve után hívják júdásfának, mert úgy tartják, hogy Jézus egyik tanítványa, Iskarióti Júdás, aki 30 ezüstért elárulta mesterét, egy ilyen fára akasztotta fel magát. A történet szerint a fa virágai fehérek voltak, de amikor Júdás felakasztotta magát a virágok elszégyellték magukat és sötét rózsaszínné változtak.

Különleges kapcsolat

A júdásfa ikonikus szerepet játszott Isztambul történelmében. Habár halványan, de a virágos fa rózsaszín színárnyalatát láthatjuk néhány, az Hagia Szophia falát díszítő freskón is. A szín emlékezetet a bíborlilára is, amely a bizánci időszak fontos színe volt, történelmileg a római és bizánci császárokkal hozták összefüggésbe. Néhány történész szerint a bizánci császár palotájában lévő bölcsőt bíborszínű drágakővel (ametiszttel) és lila selyemmel bélelték ki. Innen származhat a „bíborban született” kifejezés.

Az oszmán időkben különleges esemény volt, amikor a virágokat összegyűjtötték, és a fa ágaiból sétapálcát faragtak. A virágokat ebben az időben az ételekhez is felhasználták.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Saffet Emre Tonguc (@saffetemretonguc) által megosztott bejegyzés,

Napjainkban több mint 2000 júdásfa van Isztambulban. Az európai oldalon ezeket a régi városfal mentén találjuk és Ortaköyben, valamint az Aranyszarv-öbölben Pierre Lotiban. Az ázsiai oldalon pedig a Çubuklu-dombon Beykoz közelében, Kandilliben, Paşabahçéban és a Mihrabat-ligetben.

Forrás: The Guide Istanbul

Kollár Kata – Türkinfo

Az iszlám vallás öt szent éjszakája

A legtöbb ember ismeri az iszlám világ legnagyobb ünnepeit, a böjti hónap (Ramazan) végén esedékes Ramazan ünnepet (Ramazan Bayramı) és az Áldozati ünnepet (Kurban Bayramı), amikor állatáldozatot mutatnak be. Sokkal kevesebben vannak azonban azok, akik tudják, hogy öt szent éjszaka is van az iszlám naptárban, melyek neve kandil, vagyis gyertya (világosság).

A következőkben ezekkel a szent éjszakákkal ismerkedünk meg.

A kandilt, vagyis az öt szent éjszakát minden évben megünneplik Törökországban. A hagyomány a 16. században, II. Szelim szultán uralkodása idején terjedt el, amikor az uralkodó a szent éjszakákon gyertyákat gyújtott a mecsetek minaretjeiben.

A mecseteket ezekre az éjszakákra kivilágítják, a hívek pedig erre az alkalomra szóló imákat mormolnak, és eléneklik a Mevlitet, a Mohamed születésének tiszteletére írt epikus verset. Az imádkozás mellett az emberek ilyenkor az ünnephez kapcsolódó ételeket készítenek, és felköszöntik a családtagjaikat és szomszédjaikat.

A szent éjszakákhoz kapcsolódó ételek a Kandil simit, a szomszédok pedig helvát kapnak ajándékba.

Az iszlám naptár napjai mindig napnyugtakor kezdődnek, ezért van az, hogy a Kandilt éjszaka ünneplik. Mivel az iszlám naptár holdnaptár, ezek az éjszakák minden évben másik napra esnek.

Mevlid Kandili – Mohamed próféta születésnapja

A muszlim naptár harmadik hónapjának 12. éjszakája. Mohamed próféta i. sz. 570 táján született és i. sz. 632-ben halt meg. Születésnapját először a 13. században ünnepelték meg, egy hónapon keresztül. Azóta az ünnep egy éjszakára redukálódott, amikor is prédikáció keretében emlékeznek meg Mohamed életéről és munkásságáról, majd megajándékozzák egymást az emberek.

A Korán szerint azon az éjszakán, amikor a próféta megszületett, Allah megparancsolta az angyaloknak, hogy nyissák meg a menny és a paradicsom minden kapuját. Ezen a napon ezért ragyogóbb és fényesebb volt a nap.

Regaip Kandili – Mohamed próféta fogantatása

A Regaip az iszlám naptár három szent hónapjának kezdetét jelöli, a „három hold kezdeteként” is ismert.

Ezen a szent éjszakán a muszlimok Mohamed próféta fogantatására emlékeznek. Mivel ahogy már említettük, a muszlim ünnepek már az előző éjszaka elkezdődnek, a Regaip Kandili is a három szent hónap kezdetét megelőző csütörtök éjszaka van. A hívők úgy tartják, ha ezen a szent napon és éjszakán eleget imádkoznak, a mennyországba jutnak és bűneik megbocsáttatnak.

Miraç Kandili – Mohamed próféta mennybemenetele

Ezt az éjszakát az első szent hónap 27. napján ünneplik. Két dologról emlékeznek meg ilyenkor a hívők: arról az éjszakai utazásról, amikor Mohamed Mekkából Jeruzsálembe ment, valamint a mennybemeneteléről, amikor találkozott más prófétákkal és beszélt Allahhal. Az éjszaka a megváltás és a körülmetélés szimbóluma, a híveknek ezen a napon ötször kell imádkozni. A megbocsájtásért és a jókívánságokért imádkoznak, és néhányan böjtölnek is ezen a napon. Vannak, akik úgy hiszik, hogy bort, mézet és tejet kell vinniük Allahnak, és ő majd a tejet válassza ki az ajándékok közül. Anatólia egyes vidékein ez emberek ezen a napon tejet isznak, és tejes édességeket készítenek, melyeket a szomszédaikkal is megosztanak. Konyában éppen ezért „a tej éjszakájaként” is ismert ez az ünnep.

Azok, akik ezen a napon a mecsetbe látogatnak, meghallgathatják az előbb említett két esemény történetét.

Berat Kandili – A megbocsájtás éjszakája

Ez az ártatlanság és a szabadság éjszakája. A muszlim hit szerint ezen a napon Allah felszabadította bűnös szolgáit, akiket a pokolba szántak. Ezen az estén döntenek az egyén életéről az elkövetkező évre: megélhetéséről és arról, hogy lehetősége lesz-e a Hadzs (zarándoklat) végrehajtására. A megbocsájtás éjszakájának is nevezett ünnep az iszlám naptár nyolcadik hónapjának 14. és 15. napja közötti éjszaka. Ezen a napon a hívők többet imádkoznak, mint más napokon, felolvasásokat hallgatnak meg a Koránból, és ellátogatnak halott családtagjaik sírjához. Ha valakitől bocsánatot kell kérniük, vagy segítségre van szükségük, netalán valakinek fájdalma van, akkor napkelte és napnyugta között segítséget kérhet.

Kadir Gecesi – Az elrendelés éjszakája

Ez az ünnep a Ramadán hónap 26. napja éjszakáján van, és a muszlimok számára az egyik legfontosabb és legértékesebb nap. Ezen az éjszakán a Korán leszállt a hetedik égből az elsőbe, és Gábriel angyal kinyilatkoztatta azt Mohamed prófétának. Úgy tartják, ezen az éjszakán imádkozni többet ér, mintha ezer hónapon át tennék.

Ezek az ünnepek 2019-ben a következő napok éjszakáin vannak:

Regaib Kandili – március 7.

Miraç Kandili – április 2.

Berat Kandili – április 19.

Kadir Gecesi – május 31.

Mevlid Kandili – november 8.

Kollár Kata – Türkinfo

İlber Ortaylı: Isztambuli történetek

Hazájában az egyik legünnepeltebb szerzőnek számító İlber Ortaylı török történész sziporkázó színekkel kelti életre a közelmúlt és az oszmán kori Isztambul mindennapjait, ünnepeit és küzdelmeit, bepillantást nyújtva az 1700 éves metropolisz izgalmas kultúrájának különböző fejezeteibe.

Ortaylı Isztambul könyve rendhagyó várostörténeti kalauz is egyben, olvasóját szinte kézenfogva vezeti végig a hosszú, kanyargós isztambuli utcák leporolt történelmén, a város elfeledett zugaiban rejtőző, évszázadok viharait kiállt káprázatos paloták, omladozó faházak, templomok és mecsetek, nyüzsgő piacok és bazárok, kávézók és könyvtárak kavargóan sokszínű világán és titkain. Hatalmas ismeretanyagát lebilincselő könnyedséggel kezelve szellemes, olvasmányos stílusban adja közre művelődéstörténeti, közéleti tűnődéseit az ezerarcú Isztambul teljesen soha meg nem fejthető misztériumáról. A Törökországban számos kiadást megért könyv először jelenik meg magyarul.

Megjelenés éve 2019
Fordította Pál Laura
ISBN 978 963 263 832 4
Terjedelem 384 oldal
Köszönet A könyv megjelenését támogatta:
Şakir Fakılı, Törökország budapesti Nagykövete (2013–2017)
Sun & Fun Holidays Magyarország
Yunus Emre Enstitüsü Budapest

A kötet a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány,
valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium
szakmai támogatásával jött létre.

Forrás: napkult.hu

Bemutatjuk a Magyarországra érkező új sorozatot: Çarpışma

2019. június 10-től minden hétköznap 19:35-től az RTL Klub képernyőjén látható a Çarpışma (Megtörve) című török sorozat.

A sorozatot 2018 ősze óta, csütörtök esténként vetítették Törökországban a Show Tv-n és 2019. május 30-án adták a 24., egyben záróepizódot.

Bevallom őszintén, ez engem elszomorít. Ugyanis az első epizód óta követem az eseményeket, és rajongója vagyok a szériának. Két közeli baráton kívül azonban nincs az ismeretségi körömben, aki szintén nézi. Ez is jelzi a gyenge nézettséget, mert, ha egy sorozatról a törökországi társasági életben nem beszélnek, akkor az nem is sikeres. Ennek ellenére mindenkit arra biztatok: fogjon csak bele, és nem fogja megbánni.

Miért jó ez a sorozat? Részben a nagyon erős szereplőgárda miatt, amelynek tagjait lent mutatjuk be. Nagyon izgalmas maffia-rendőr történetről van szó, és persze elmaradhatatlanok a szerelmi szálak. Részről részre építkező történet, amelyben időnként a szereplők gyerek- vagy fiatalkoráig mehetünk vissza az időben. Nagyon fontos erőssége a történetnek, hogy az ember gyarlóságát, sőt velejéig való romlottságát mutatja be. Mivel még nem vetítették a befejező epizódot, nem tudjuk, hogy végül a jó vagy a rossz kerekedik-e felül.

Kinek ajánlom megnézésre? Aki hisz a véletlenek erejében, aki szereti az izgalmakat, akinek fontos, hogy egy film vagy sorozat karakterei erősek és fejlődőképesek legyenek, és legfőképpen annak, aki értékeli, ha egy filmben elgondolkodtató párbeszédek hangzanak el. Nem hagyhatom ki, hogy megemlítsem: annak, aki kedvelte az  İçerde (Belül) című török sorozatot, mert annak biztosan ez is tetszeni fog.

A négy főszereplőt már ismerhetik a magyar nézők más teleregényekből is.

Kıvanç Tatlıtuğ (Bosszú vagy szerelem; Szerelemben, háborúban) alakítja a főszereplő rendőrt. A történet első részében egy családi tragédiát kell átélnie, és a bosszúvágy végig mozgatórugója az eseményeknek.

Gyermekkori barátját Elçin Sangu alakítja, akit legtöbben a Kiralık Aşk Defnéjeként vagy a Szerelemben, háborúban Güzidejeként ismernek.

Nem kevésbé ismerős a magyar nézőknek Melisa Asli Pamuk, akit a Végtelen szerelemben Asu, a Szerelemben, háborúban pedig Ayşe szerepében láthattuk. Itt egy ügyvédnőt alakít, aki mindig az igazságot és a becsületet tartja szem előtt munkája során.

A negyedik főszereplő a nem túl jómódú közegből, ráadásul őt nem támogató családi és baráti körből érkezik. Alperen Duymaz alakítja, akinek szintén van már három másik sorozat a szakmai múltjában.

A négy főszereplő között lévő kapcsolatról szándékosan nem írok, mert az sokat árulna el a történetről.

Ki kell emelni még az ötödik fontos karaktert, Onur Saylak által alakított Veli Cevher maffiatag szerepét. Garantálom, hogy mindenki kedvence lesz a karakter, annak ellenére, hogy eleinte nem fogjuk kedvelni a történések miatt. Több díjjal rendelkező színészről van szó, sőt forgatókönyvíróként is dolgozik. Tökéletesen hozza szerepét.

Rendőrfőnökként velünk van még Erkan Can (Piszkos pénz, tiszta szerelem), és a piszkos játszmákban résztvevő ügyvédként Mustafa Uğurlu, aki remek színházi- és filmszínész. Fontos női szereplő még a Merve Çağıran által alakított Meral, akinek alakítása szintén említésre érdemes.

Álljon itt – egyelőre török nyelven – az első rész beharangozó videója kedvcsinálóként.

Erdem Éva – Türkinfo

Akkor merre van az arra?

Ritka kék csillagvirág virágzik a fekete-tengeri magasföldön

A tél a Kadırak felföldön, mely Trabzon Tonya körzetében található, semmiben sem különbözik a fekete-tengeri régió más területeitől. Ez egy fennsík, amely kristálytiszta levegőjéről és az érintetlen természetről ismert. Amikor azonban beköszönt a tavasz, mindent beborít egy ritka lilás színű virág, amitől a fennsík elbűvölő látványt nyújt. A virágot kék csillagvirágnak hívják, a Berni Egyezmény (az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szól) védelme alatt áll és mindössze három hétig virágzik csak.

Az év ezen szakában sok természetbarát és botanikus kel útra Törökország minden részéről és a világ minden tájáról, hogy felkeressék a Kadırak felföldet, és megcsodálják ezt a különleges jelenséget.

Mivel a növény nagyon ritka, így a helyiek mindent megtesznek annak érdekében, hogy minden egyes virágot megvédjék. A területre érkező látogatók ugyan fényképeket készíthetnek a virágról, de felhívják a figyelmüket arra, hogy ne tapossák el azokat. Vannak olyan lakosok is, akik kerítést húznak a virágmező köré, hogy ezzel is megvédjék a növényeket.

Forrás: dailysabah.com

Képek: sabah.com.tr

Kollár Kata – Türkinfo

Kolektif Istanbul

2019. június 29., szombat, 22:00–23:00

Érsek kert, Eger 3300, Magyarország

Szervező: Kaláka Fesztivál

Jegyek: kalakafesztival.hu

A zenekar Isztambul kisebb falvaiból nőtte ki magát, ahol az egyébként ragyogó művészek helyi eseményeken és lakodalmakban zenéltek, előadásaikban a hagyományokat elegyítették a modern stílussal. Egy tipikus Kolektif Isztanbul koncert egy mindenre kiterjedő műfaj kavalkád. Fellépéseiken megtalálható minden a török hastánctól, a folklóron keresztül a nyugati rockig.

Kolektif Istanbul számtalan kiemelkedő koncertet adott, felléptek többek között a Montreux Jazz Fesztiválon, a Schleswig-Holsteinben Musik Fesztiválon, a SESC Pompeia-n Sao Paoloban és a Flow Fesztiválon Helsinkiben.

Forrás: facebook

Új élmények fesztiválja – Budapest Folk Fest

Négy helyszínen várja a tizedik Budapest Folk Fest május 22-től 25-ig az érdeklődőket. A Fonó Budai Zeneházban, a Hagyományok Házában, a Kobuci Kertben és a Trip hajón lesznek koncertek, táncházak, lemezbemutatók és népzenei show-case.

„A folk mindig élményt fog generálni” – fogalmazott Horváth László, a Fonó igazgatója, fesztiváligazgató a pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Idén a Fonó mellett a rendezvény társrendezője a Hagyományok Háza, amely egy európai pályázat megnyerésével, a Kisebbségek hangjai projekt keretében számos rangos külföldi előadót hívott meg a Budapest Folk Festre.

A Budapest Folk Fest május 22-én szerdán hagyományosan a Fonó Szerda táncházzal kezdődik, a Bazseva és a Dalinda zenekarral, tánctanítással és táncházzal. A következő napokban koncertet ad a Belgiumból érkező Refugees for Refugees (Menekültek a menekültekért) formáció, Szlovéniából a Goran Bojcevski Quartet és Klarisa Jovanovic + Della Segodba, a francia Juan De Lerida, az olasz SuRealistas, a szerb Marko Markovic Brass Band és a máltai Tribali.

Lesz görög és török est is. Görög muzsika május 23-án a Fonóban hallható, fellép a Meybahar, Kirjakosz Tapakisz, Nikosz Paraulakisz és Lukasz Metakszasz. A török esten 25-én (szintén a Fonóban) játszik a Canlar Együttes, Erdal Salikoglu, Guessous Majda Mária, Vardan Hovanissian és Emre Gültekin. A hazai zenei színtér fontos előadói sorában koncertet ad az Erdőfű Kamarazenekar, Pásztor Hóra, új lemezét mutatja be Vaszi Levente, Balogh Melinda, a Meszecsinka és a Babra.

Folytatás >>>

Forrás: hirado.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow