![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Izrael megtagadta a török segélyek eljuttatását a Gázai övezetbe
A Gázai övezet ellen indított izraeli hadműveletet elutasító, azonnali tűzszünetet sürgető ankarai vezetés már több tízezer tonna humanitárius segélyt küldött az övezetbe a fegyveres konfliktus tavaly októberi kiújulása óta
Izrael visszautasította Törökország csatlakozási kérelmét a Gázai övezetben élő palesztinok légi úton történő segélyezéséhez – jelentette be Hakan Fidan török külügyminiszter hétfőn.
Az Egyesült Államok márciusban kezdte meg a segélyszállítmányok légi eljuttatását Hollandia, Franciaország, Spanyolország és más államok közreműködésével.
Fidan most úgy nyilatkozott, hogy közvetítették a szervezők irányába „a török légierő teherszállító repülőgépeinek a humanitárius segélyművelethez való csatlakozási szándékát is”. Hétfőn azonban „megtudtuk, hogy Izrael elutasította a kérésünket, a jordániai hatóságok támogatása ellenére” – tette hozzá.
„Nincs mentség Izrael számára” az éhező gázai lakosságnak szánt segélyezi kísérlet megakadályozására – mondta Fidan.
Bejelentette, hogy Törökország válaszul „egy sor új intézkedést” hozott Izrael ellen. Mint mondta, a már a török elnök által is jóváhagyott intézkedéseket lépésről lépésre tervezik végrehajtani, és csak akkor szüntetik meg őket, ha Izrael tűzszünetet hirdet, és megszakítás nélkül beengedi a Gázai övezetbe a humanitárius segélyeket.
Forrás: www.magyarhirlap.hu
Aki Erdogan utóda lehet: Ekrem İmamoğlu, a „yiğit”, a bátor isztambuli polgármester
Váratlan és súlyos vereséget szenvedett egy héttel ezelőtt Törökországban az önkormányzati választáson Erdogan több mint húsz éve kormányzó pártja. „Aki nem érti a nemzet üzenetét, előbb-utóbb veszíteni fog” – mondta győzelme után Isztambul újraválasztott polgármestere. Ekrem İmamoğlu pályaképe.
Az ideológiai kontraszt dacára sok a közös vonás a 70 éves, iszlamista török elnök, Recep Tayyip Erdoğan, és a nála 17 évvel fiatalabb, szekuláris Ekrem İmamoğlu között, akit fölényesen újraválasztottak Isztambul polgármesterének.
Mindkettőjük családi gyökerei Törökország fekete-tengeri, keleti térségére, Trabzon tartományra vezethetők vissza; mindketten a legnagyobb és legerősebb török metropolisz élén álltak/állnak; mindkettőjük politikai karrierjét bíróságok gáncsolták – és valaha mindketten lelkesen fociztak.
Erdoğan az államfői tisztségig vitte, az önkormányzati választások elsöprő ellenzéki győzelme után pedig sokak meggyőződése, hogy a következő elnökválasztáson İmamoğlu lesz az utóda, Törökország elnöke. A kampány finisében yiğitnek, bátornak nevezték.
„Aki nem érti a nemzet üzenetét, előbb-utóbb veszíteni fog” – szögezte le isztambuli győzelme után İmamoğlu, aki szerint a választók akaratukkal közvetlenül az elnöknek üzentek.
Tam Yol İleri, gőzerővel, teljes sebességgel előre – ez volt választási szlogenje, híveinek himnusza, ami végül magabiztos győzelemig kísérte. A diadal azért is jelzésértékű, mert az egykori – ahogy nevezik: barátságos – üzletember szerint az elnök és az ő elképzelései „merőben különböznek”.
Erdoğan egyre inkább valláshű pártjával, az AKP-vel átformálta az Atatürk által eredetileg megálmodott és létrehozott szekuláris államot, amióta 2002-ben átvette a hatalmat. İmamoğlu ezzel szemben a rendületlenül világi Republikánus Néppárt, a CHP tagja 2008 óta, és ennek színeiben nyerte első polgármesteri tisztségét Isztambul Beylikdüzü kerületében egy évtizede.
Sikere annak volt köszönhető, hogy képes volt megszólítani a konzervatívabb szavazókat is, és ezzel áttörte a szociáldemokrata CHP addigi 25 százalékos plafonját Törökországban.
Forrás: hu.euronews.com
Korrupció, brutális drágulás és egy nagy átverés is kellett Európa legújabb focibotrányához
Bírót üt ki meccs után egy klub elnöke, játékosok vernek szurkolókat a pályán, az ország egyik legnagyobb csapata a másodosztályba vonulással fenyegetőzik, majd másfél perc után lefújják a Szuperkupát – és ez csak a jéghegy csúcsa annak, ami a török fociban történik. Ez van, ha túl sok pénzt öntenek a fociba, a gazdaság összeomlik, a korrupció viszont virul.
Nem mindennapi botrányba fulladt a török Szuperkupa vasárnap este. A bajnok Galatasaray és a kupagyőztes Fenerbahce meccse alapesetben a török foci legnagyobb rangadója volna, most viszont szó nem volt ilyesmiről: a Fenerbahce csak az U19-es csapatával állt ki, 50 másodperc alatt kapott egy gólt, és amikor felálltak a középkezdéshez, már nem is ment tovább a meccs, a fiatal játékosok levonultak a pályáról, a Galatasaray pedig átvette a kupát, majd hogy a szurkolók mégse maradjanak foci nélkül, lejátszottak egy edzőmeccset a saját tartalékcsapatuk ellen.
És ez csak a sokadik a török foci botrányai közül – az elmúlt fél évben ez már legalább a negyedik olyan ügy volt ott, amibe máshol vagy a szövetség, vagy egy klub teljes vezetése belebukott volna. Pedig évtizedekig élt az a kép, hogy bár nem Törökország a világ leggazdagabb helye, de a minőségi sportra mindig lesz pénz. A válogatott 2002-es világbajnoki harmadik helye után klubszinten a legnagyobb sikert a Fenerbahce 2008-as és a Galatasaray 2013-as Bajnokok Ligája-negyeddöntője jelentette, szóval nemcsak kelet-európai szinten számított erősnek az ottani foci, hanem a kontinens abszolút elitjéhez is közel járt. Ehhez képest most már csak a botrányokról szól minden.
Például ezt a Szuperkupa-meccset eredetileg nem is Törökországban játszották volna, hanem Szaúd-Arábiában. A szaúdi sportswashing félelmetes szinten működik, ennek egy része az, hogy a spanyol, az olasz és a török Szuperkupát is ott akarták megrendezni. A spanyol és az olasz meccs sem telt el balhés felvezetés nélkül, de a törököknek végképp nem tudták megmagyarázni, hogy a gigantikus szaúdi pénzeken – tíz év Szuperkupa-meccseiért 100 millió euró – kívül mi indokolja azt, hogy épp a köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján viszik el a meccset a köztársasági hagyományokkal és egyáltalán Törökországgal hagyományosan nem túl barátságos Rijádba a Szuperkupát. A szaúdi hatóságok nem engedték azt sem, hogy a köztársaságot megalapító Kemal Atatürk fényképe megjelenjen, sem tőle egy idézet, amikor pedig megtagadták, hogy a török himnuszt lejátsszák, a két csapat úgy döntött, nem lépnek pályára.
Forrás: hvg.hu
A héten elindul a Wizz Air új debreceni járata
Vasárnap, nem sokkal dél után elindul a Wizz Air első menetrend szerinti járata a törökországi Isztambulba. A járat heti kétszer, szerdánként és vasárnaponként közlekedik majd, június közepén a szerdai nap a csütörtökire változik.
Trubek Zsuzsa, a légitársaság kommunikációs menedzsere kérdésünkre korábban azt mondta, az isztambuli járatnál a legutóbb elindított rómaival szemben némileg lassabb felfutásra számítanak, a tavaszi hónapokra egyelőre mérsékeltebb az érdeklődés, mindeközben a nyáron induló gépekre nagyobb számmal adtak már el jegyet.
Isztambul a Wikipédia szerint 15 milliós agglomerációs lakosságával a Föld egyik, és Törökország legnépesebb települése.
A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el,
Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úti céljává lett. Nem csupán földrajzilag, hanem kulturálisan is Európa és Ázsia határán helyezkedik el.
Forrás: www.dehir.hu
Oya Baydar: Az elveszett szó
Egy író, aki már nem képes írni és elvesztette a mondanivalóját. Felesége, a megszállott tudós, és fiuk, aki visszautasítja a rákényszerített elvárásokat, ehelyett inkább egy távoli szigeten keres menedéket a világot behálózó erőszak elől. Egy kurd fiatal, aki a desztánok, legendák hívószavára és az elnyomottság ellen lázadva a hegyekbe vonul, de az ott folyó erőszak láttán megszökik. Egy fiatal lány, aki a szokásrend halálos ítélete elől menekül. Egy besúgó. Egy külföldi, akinek testrészei szanaszéjjel repülnek egy öngyilkos merényletben Isztambulban. Egy város Délkelet-Törökországban, egy különleges nő és egy különleges élet. Egy apró kis sziget Norvégiában, egy gyermek, aki egyre csak várja anyját, a mesebeli hercegnőt, de az már soha nem fog jönni.
Hol kezdődik az erőszak? Egy laboratóriumi kísérlet során, mikor a kutató feláldozza egy egér életét? Amikor a háborúban gyilkolnak és meghalnak? Amikor a gyermekeinkre rákényszerítjük saját értékeinket? Amikor lefényképezzük egy ember szenvedését? Amikor szeretkezünk? Amikor a becsület nevében ölünk? Vagy amikor kirekesztjük azt, aki más?
Cím: Az elveszett szó
Szerző: Oya Baydar
Kiadó: Napkút Kiadó Kft.
Oldalak száma: 400
Megjelenés: 2024. március 01.
Fordítás: Schmidt Szonja Emese
Az elveszett szó című regény a török-kurd konfliktus emberi aspektusaival foglalkozik. Az ’56-os magyar események motívuma foglalja keretbe a történetet, mely háború és mindennemű erőszak, kirekesztés értelmetlenségére hívja fel a figyelmet. A magyar fordítás megjelenése 2023 tavaszára várható.
Oya Baydar: 1940-ben született szociológus, író, számos irodalmi díj tulajdonosa. Politikai okokból hosszú évekig németországi emigrációra kényszerült, 1992 óta újra Törökországban él és alkot.
Schmidt Szonja Emese: műfordító, turkológus, egy szigetközi faluban él és gazdálkodik a családjával. 2021-ben Babits-ösztöndíjas volt a közölt művel.
(I. fejezet)
„A gyerekeket pici golyóval lövik le, anya?”
Ha a Başkent büfé előtt a visszajáróra várva nem szúr szemet neki a fura kalapos nő, aki kint, a 8-as számú kocsiállás számára kijelölt váró sorainak egyikében ült, akkor nem is fordult volna abba az irányba. Ásványvizes flakonját berakta kis utazótáskájának egyik külső zsebébe, közben még egyszer megakadt a szeme a széles karimájú, világos színű kalapon. Magával ragadta a tárgyak különös vonzereje és elindult a 8-as kocsiálláshoz.
PROGRAMAJÁNLÓ Április 26. 18:00 Szeged
Nemrég jelent meg Oya Baydar török írónő 2007-es regénye, Az elveszett szó magyarul. Ennek kapcsán beszélget a regény fordítójával, Schmidt Szonja Emese turkológussal Hajnal Edina nő- és emberjogi aktivista a regény mondanivalójáról, az erőszakról, a török-kurd konfliktusról, emberi sorsokról és egy erős jellemű népről. A szerteágazó témát Szonja baglama (húros, pengetős török hangszer) játéka kíséri, amivel mi is kicsit erre a vidékre utazhatunk.