2026. április 30.
Türkinfo Blog Oldal 62

Író-olvasó találkozó – Orhan Pamuk A naiv és szentimentális regényíró című könyvéről

Orhan Pamuk: A naiv és szentimentális regényíró, Helikon, 2024

Orhan Pamuk: A naiv és szentimentális regényíró, Helikon Kiadó, 2024, 153 oldal, 2999 Ft. Fordította: Tasnádi Edit 

Gyöngyösi Lilla cikke – A cikk szerzője az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Oláh János-ösztöndíjasa.

Pamuk szívesen dolgozik állandó példákkal, ilyen a Schiller-esszé, az Anna Karenyina vonaton olvasós jelenete vagy a kínai tájképek. Ahogy gördül előre a mondanivalója, úgy bővülnek a példákhoz kapcsolódó analógiák is, azaz egyre gyarapszik a hozzájuk kötődő közös tudásunk – ez jól követhetővé és könnyen befogadhatóvá teszi A naiv és szentimentális regényírót. – Gyöngyösi Lilla recenziója. 


A kortárs török irodalom nemzetközileg legismertebb és legelismertebb alakja, 2006 irodalmi Nobel-díjasa 2009-ben tartott előadássorozatot a Harvardon a naiv és szentimentális regényíró témájában – ennek írott változata ez az esszégyűjtemény. Bár a cím azt sugallja, hogy Orhan Pamuk az íróra fókuszál, az eredetileg 2010-ben megjelent A naiv és szentimentális regényíró legalább ugyanennyire szól az olvasóról és a regényekről is. Voltaképpen író és olvasó kapcsolata, szövetsége rajzolódik ki belőle, amely a regények által teremtődik meg: minden író olvasó is, miközben minden olvasó igyekszik belelátni az író fejébe; az olvasó feltételez valamit az íróról, amire az író reagál s viszont. Nincs író olvasó nélkül, nincs regény író nélkül, nincs olvasó regény nélkül. A vékonyka kötet a különböző írói és olvasói stratégiákat, elvárásokat és elképzeléseket állítja szembe egymással, végig játékosan, egy jó egyetemi előadáshoz mérten tudományos igényességgel, mégis könnyedén.

Forrás és részletek

Földrengés Törökországban

Balıkesir tartományban – török idő szerint 19:53-kor – 6,1 erősségű földrengés következett be. Az első híradások szerint egy épület dőlt össze, az ott élő 6 emberből négyet hoztak ki, kettő kimenekítésén dolgoznak.

Azóta bejelentették, hogy legalább tíz épület omlott össze. Részletekről még nincs híradás.

A rengések érezhetőek voltak İsztambul, İzmir, Bursa, Çanakkale és Yalova tartományokban is.

797 nap után tért vissza Szalai Attila a török élvonalba, csapata vereséget szenvedett

A török élvonalbeli labdarúgó-bajnokság (Süper Lig) első fordulójában a Szalai Attilával felálló Kasimpasa 2–1-es vereséget szenvedett az Antalyaspor otthonában.

Szalai 797 nappal ezelőtt, 2023. június 4-én lépett pályára utoljára a török élvonaban, akkor még a Fenerbahce játékosaként. A Galatasaray elleni rangadó akkor vereséggel zárult, a szombat esti visszatérés pedig szintén elveszített mérkőzéssel zárult a 27 éves védő számára: a Kasimpasa idegenbeli vereséggel kezdte a szezont.

Forrás és részletek

Kasımpaşa Facebook oldala

50,5 fokos rekordhőmérsékletet hozott a július Törökországban

A múlt hónap volt a Föld történetének harmadik legmelegebb júliusa a feljegyzések kezdete óta – írja a Reuters.

Az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) adatai szerint a globális felszíni levegő átlaghőmérséklete júliusban elérte a 16,68 Celsius-fokot, ami 0,45 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020 közötti hónap átlagánál.

Két évvel a valaha mért legforróbb július után a globális hőmérsékleti rekordok sorozata – egyelőre – véget ért

– jelentette ki Carlo Buontempo, a C3S igazgatója, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás megállt.

Részletek

Fotoğraf: Johannes Plenio: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/dolambacli-yol-fotografciligi-1133505/

Áttért az állatfotózásra törökföldön, mert fegyveres őrök figyelték őt

Kép forrása: a szerző

Kocsány Kornél fotográfusnak a háromhetes törökországi útján készített képeiből állítottuk össze galériánkat.

Kocsány Kornél szabadúszó fotográfus, a wonderzofphotography oldal kurátora és a wopcast műsorvezetője – korábban a Japánban és Gulyás Miklós fotográfussal karöltve Nepálban készült fotóiból már közöltünk képi anyagot.

Nem terveztem állatokat fotózni Törökországban. Ami azt illeti, egyáltalán nem is akartam Törökországba menni: a politikai helyzet bizonytalan, a társadalom feszült, az infláció magas, és több külföldi fotóriporter is börtönben csücsül ott éppen – idézi fel Kornél az aggályait Törökországgal kapcsolatban.

„Eredetileg Hong Kongot szerettem volna felfedezni – ezt a varázslatos szigetet, amely azóta izgatja a fantáziámat, hogy elolvastam James Clavell csodálatos regényét, a Tajpant. Be kellett látnom azonban, hogy a pénzemet okosabban is elverhetem, ugyanis egy hét Hong Kongban annyiba kerülne, amennyiből a legtöbb ázsiai országban egy teljes hónapot eltölthetnék. Ezért a B tervet – a turisták által kevésbé látogatott Bangladest – választottam. Már kész volt az útiterv, amikor a beutazási feltételeket böngészve szembesültem a ténnyel, hogy most kifejezetten kockázatos az országba látogatni: amióta Haszina Vazed miniszterelnök helikopterrel Indiába menekült az elégedetlen tömegek haragja elől, állandók a zavargások.

Így kötöttem ki Törökországban (ez esett leginkább útba Magyarország felé, elfogadható repülőjegyár mellett). Isztambulból indulva egy háromhetes körtúrára vállalkoztam az ország észak-nyugati régióját bejárva. Sorrendben Ankara, Eskişehir, Bursa és Izmir városokban szálltam meg. Fotózni – mint kiderült – jóval több kihívással jár itt, mint gondoltam.

A helyzetemet egyéb tényezők is nehezítették. Minden országban hamar meg lehet érezni, hogy állnak az emberek a fotózáshoz, és tapasztalataim szerint a törökök többsége egyáltalán nem rajong azért, ha képeket készítenek róluk. Isztambul kivétel, itt a temérdek turista miatt hozzászoktak a jelenséghez. Máshol azonban – ahol látogatókból is jóval kevesebbet látni – már messziről észrevették a járókelők, hogy mit csinálok, és akcióba is léptek: nagy ívben elkerültek, szigorú szemmel méregettek, esetleg még rám is szóltak. A főváros, Ankara volt ebből a szempontból a legmostohább terep. Itt kezdtem el bánatomban állatokat és épületeket fotózni, ám ezt sem úsztam meg büntetlenül: naponta legalább egyszer fegyveres őröknek kellett magyarázkodnom, hiszen tudtomon kívül kormányépületeket örökítettem meg. Az sem segített, hogy nem egy streetfotózásnak kedvező, kicsi és visszafogott kamera volt nálam, hanem egy igazi csataló: a fotóriporterek által kedvelt nagy és megbízható váz, termetes zoomobjektívvel. Nem tudtam vele sehol észrevétlen maradni.

Folytatás és további képek

Forrás: 24.hu

Kalandozások Párizstól Isztambulig / Isztambul és Kappadókia

Tartson a brit humoristával, Sue Perkinsszel egy rendhagyó kalandra az Orient Expressz legendás útvonalán, Párizstól Isztambulig. Az éles elméjű és elbűvölő Sue Európa szívébe kalauzolja a nézőket egy utazásra, melynek során pezsgő kultúrákat, lenyűgöző tájakat és a felkeresett városok identitását formáló egyéneket is megismer.

Forrás: port.hu ahol mindig megtalálhatóak a Spektrum tévé aktuális vetítési időpontjait

Sue Perkins Budapesten is megáll, majd Isztalmbulig és Kappadókiáig utazik tovább.

A sorozat utolsó részében Sue megérkezik az Orient Expressz végállomására: Isztambulba. Átkel a híres Boszporusz-szoroson, beleszeret a szultánkenyérbe, majd egy világhírű jóstól megtudja a jövőjét. Útját Kappadókia sziklasivatagáig meghosszabbítva Sue bejárja a világ legnagyobb földalatti barlangjait, majd hőlégballonba szállva lélegzetelállító magasságból emlékezik vissza utazására.

(borítókép forrása – Taryn Elliott: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/ucus-safak-gun-dogumu-peyzaj-3889704/)

Oszmán-török hódoltság korabeli bronzkancsóval gazdagodott a Hauszmann-sztori kiállítás

A Budavári Palotanegyed megújulásához szorosan kapcsolódnak azok a régészeti feltárások, amelyek során időről időre különleges történeti emlékek kerülnek elő. A leletek közül most egy 16–17. századi bronzkancsó – egy úgynevezett ibrik – lett a hónap műtárgya a Hauszmann-sztori kiállításon.

A József főhercegi palota területén végzett ásatáson találtunk rá erre a karcsú formájú, hosszú kiöntőcsővel rendelkező edényre, amelyet egykor a mindennapi rituális tisztálkodás eszközeként használtak. Bár felső része és füle nem maradt meg, az ibrik arányai, elegáns sziluettje ma is jól kivehető.

Eredetileg fedő is tartozott hozzá, amit finom lánccal rögzítettek a nyakához. A most bemutatott fedél nem az eredeti darab része, de ugyanabból a régészeti kontextusból származik, így együtt idézik meg a tárgy egykori teljességét.

A török hódoltság korából származó réz- és bronzedények rendkívül ritkák, hiszen a használaton kívüli darabokat rendszerint beolvasztották, hogy új eszközöket készítsenek belőlük. Éppen ezért számít ez az ibrik kiemelkedő jelentőségű leletnek.

A bronzkancsót a Budavári Palota déli összekötő szárnyában található Hauszmann-sztori kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők, a Szent István-terem felett.

Forrás: Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldala

A kiállítás weboldala ITT

Nyitvatartás

Hétfő:10:00 – 18:00
Kedd:10:00 – 18:00
Szerda:10:00 – 18:00
Csütörtök:10:00 – 18:00
Péntek:10:00 – 18:00
Szombat:10:00 – 18:00
Vasárnap:10:00 – 18:00

Meghökkentő feliratot tartalmazott egy ősi templom mozaikja

Egy régészcsoport különleges felfedezést tett Törökországban: egy ősi templom bejáratánál több mint ezer éves figyelmeztető üzenetet fedeztek fel. A mozaikba írt szöveg hosszú ideig rejtve volt, csak most sikerült újra feltárni.

A felfedezés helyszíne a dél-törökországi Antalya tartomány, azon belül a Lükia területén fekvő Olympos egykori kikötővárosa. A térséget 2006 óta kutatják folyamatosan, az idei régészeti munkák során pedig értékes leletek kerültek felszínre: gazdagon díszített padlómozaikokat és hatalmas pithoszokat – azaz tárolóedényeket – tártak fel.

A mozaik rejtélyes felirata

Gökçen Kurtuluş Öztaskın, a Pamukkalei Egyetem adjunktusa az Anadolu hírügynökségnek nyilatkozott a feltárásról. Mint mondta, „a mozaikok továbbra is tartogatnak meglepetéseket”. Hozzátette: az elmúlt években – 2017-ben, 2022-ben és 2023-ban – már több látványos mozaikpadlót is találtak, de az idei szezonban az 1. számú templom padlóját sikerült teljes egészében feltárni és restaurálni.

A legnagyobb figyelmet mégis az egyik bejáratnál talált felirat kapta. A mozaikba illesztett szöveget Öztaskın így fordította:

Csak az léphet be ide, aki az igaz úton jár.”

Forrás és részletek

wikipedia
Krystsina Kashtanava
Olympos Antik Kenti

Felejtsd el Isztambult – Varázslatos élmények, színes kavalkád: ezek a Török Riviéra legizgalmasabb kincsei

A Török Riviéra egyik legszebb helyszíne, a lenyűgöző Saklikent Kanyon az egyik legizgalmasabb úti cél, ha szereted a túrázást
Fotó: frantic00 / Shutterstock

Ha eleged van abból, hogy a nyaralás csak a napernyő alatti heverészésről szól, ideje máshogy nézni a térképre. A Török Riviéra nemcsak fürdőruhában, hanem túracipőben is lenyűgöző.

Ha Törökország déli partvidékén nyaralsz, és úgy érzed, egy idő után már untat az egész napos strandolás, jó hírünk van: ez a régió nemcsak a tenger szerelmeseinek paradicsoma, hanem a kalandvágyók és a felfedezők álma is. A Földközi-tenger mentén húzódó Török Riviéra olyan elképesztő gazdagságot kínál történelmi, kulturális és természeti látnivalókból, hogy akár minden napra jutna egy újabb lenyűgöző hely.

A Török Riviéra felfedezése vár!

Az ókori világ emlékei közvetlenül a tengerpart szomszédságában bukkannak elő: Demre sziklasírjai vagy Xanthos és Letoon UNESCO világörökségi romjai úgy őrzik a múltat, mintha az idő nem is létezne. De a dombok és hegyek mélyén is kincsek rejtőznek – mint Termessos, az érintetlen, sziklákba vájt hegyi város, ahová csak elszánt túrázók jutnak el.

Ha inkább a természet vonz, akkor sem fogsz csalódni: a Saklıkent- vagy Göynük-kanyon jéghideg vizében gázolva, vízesések között haladva teljesen elfelejted, hogy nyár van. Este pedig ott a Chimaera örök tüze, ahol láthatod, ahogy lángok csapnak ki a földből – mintha a görög mitológia szörnye most is ott szuszogna a hegy gyomrában.

És ez még csak a kezdet. A Földközi-tenger felett magasodik Alanya vára és a Vörös torony, melyek tökéletes kilátást és fotóhelyszínt garantálnak. Lent, a Damlataş-barlangban hűvös cseppkőkatedrális vár, ami nemcsak látványos, de gyógyhatású klímájáról is híres. Aki raftingra vagy vadregényes erdei túrákra vágyik, annak a Köprülü Kanyon Nemzeti Park az ideális célpont.

A csúcspont pedig kétségkívül a Salda-tó – a hófehér parttal és az elképesztően tiszta türkiz vízzel büszkélkedő helyszín, ami inkább hasonlít a Maldív-szigetekhez, mint Közép-Anatóliához. Törökország déli partvidéke tehát jóval több, mint all inclusive hotelek és koktélos napernyők úti célja. Itt tényleg van mit felfedezni – csak egy kis kíváncsiság kell hozzá, meg egy kényelmes cipő. És máris ott vagy a történelem, a természet és a mítoszok határán.

Forrás és a galéria: www.borsonline.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow