![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Meglépett egy oroszlán a török turistaparadicsom állatkertjéből
Oroszlán szabadult el a hétvégén a turisták körében népszerű törökországi Antalya egyik állatkertjéből – közölte a TRT török hírtelevízió.
A vadállat megtámadott és megsebesített egy mezőgazdasági dolgozót nagyjából egy kilométerre a Manavgat településen működő állatkerttől. Többórás hajtóvadászatot követően a Zeus nevű oroszlánt kilőtték a hatóságok. A TRT beszámolójából nem derült ki, hogy a nagymacska miként szökhetett el. A vadaspark körüli térséget a keresés idejére lezárták.
A DHA helyi hírügynökség szerint a megtámadott férfi arról számolt be, hogy a kora reggeli órákban támadta meg az oroszlán. A férfi, akit súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani, azt mondta, váratlanul érte a vadállat támadása.
Forrás: www.msn.com
Brutális tűzvésszel küzd Törökország, lezárták a Dardanellákat
A lángok számos országban pusztítanak idén, többek között Törökországban. A tűzvész elsősorban az ország észak-nyugati részét sújtja, ami miatt többször lezárták rövid időre a Dardanellákat.
A török tűzoltók megfékezték az Égei-tenger északi partvidékét sújtó tűzvészt, de a Canakkale tartományban található városok és fenyőerdők továbbra is veszélyben vannak. A hatóságok 2900 lakost evakuáltak a térségből.
A Bloomberg emlékeztet: a lángok számos országban pusztítanak idén, a tűz miatt miatt hétfő este rövid időre ismét lezárták Dardanellákat. Az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszorost ma megnyitották, de jól jelzi a helyzet súlyosságát.
Augusztus elejére több mint 353 ezer hektár égett le az EU-ban, ami több mint kétszerese a tavalyi teljes területnek, és messze meghaladja a történelmi átlagokat. A francia Corbieres-hegységben 2025-ben több mint 50 éve nem látott tűzvész tombolt, 16 ezer hektáron égett le a növényzet, és tömeges evakuálást kellett végrehajtani.
Olaszországban a Vezúv miatt 500 hektáron vált a lángok martalékává, a népszerű túraútvonalakat le kellett zárni. Albániában, Delvine térségében 2000 embert kellett kitelepíteni, Bulgáriában a Pirin-hegységben közel 100 tűzzel küzdöttek a tűzoltók. A mediterrán térség különösen súlyosan érintett: Horvátországban, Pisaknál házak és egy olajpréselő üzem is megsemmisült.
Forrás: www.vg.hu
GÜMÜŞHANE YÖRESİ MUHTEŞEM CEVİZLİ SUCUKLAR
GÜMÜŞHANE YÖRESİ MUHTEŞEM CEVİZLİ SUCUKLAR
Visszatérés a kalózok hajdani fészkébe
Még tart a nyár, tombol a turistaidény, sokan csak most döntik el, melyik tengerpartot keressék fel szabadságuk alatt. Elsősorban nekik szánjuk ezt a nem is annyira ajánlót, mint inkább megfontolandó útmutatást a kalózok egykori fészkéről, Alanyáról.
A kétezres évek elején huzamosabb ideig Törökország számított a legkedvencebb nyári célpontomnak, úgy, hogy előtte Horvátországot, Görögországot és Montenegrót kipipáltuk. Ha jól számolom, legalább tíz alkalommal megfordultam ott, baráti társasággal, személygépkocsikkal keresztül-kasul jártuk majdnem az egész Anatóliát. Nyilván, Rodostóval kezdtük, ahol földink, Mikes Kelemen annak idején egyedül hallgatta a Márvány-tenger mormolását, és Isztambul felfedezésére is több napot szántunk négy alkalommal.
Aztán voltunk a fővárosban, Ankarában, a dervisek földjén, Kónyában, a földalatti városokat rejtegető, tündérkéményes Kappadókiában; kelet felé eljutottunk egészen a közel 4000 méter magas, nyáron is hósapkát viselő Erciyes-hegyig, azaz Kayseri városáig, délen pedig annyira távol merészkedtünk Antiochia (Antakya vagy Hatay) meghódításával, hogy a telefonomra „Isten hozott Szíriába” üzenet érkezett. A legtöbbet persze a tengerparton, Mersintől Ayvalikig bolyongtunk, és itt van miből válogatni, hiszen csak a török riviérán hozzávetőleg 1000 kilométer hosszan sorakoznak a strandok százai, de az említett két város közötti partszakasz 1700 kilométer körüli, ami hétszerese a román tengerpart teljes hosszának.
Forrás: szekelyhon.ro
Betiltják a kukoricatermesztést a vízfogyasztás miatt
Nálunk még „csak” a termelők költségeit fenyegeti és kitettségüket fokozza a vízhiány a kukorica termesztésében. Törökországban már ott tartanak, hogy betiltják a kukoricatermesztést, akkora környezetszennyezéssel jár a 700-800 méterről kinyerhető víz felhasználása…
Víz- és energiaválságot okoz a kukoricatermesztés
Törökország délkeleti régiójában, Mardin térségében a kukoricatermesztés drámai víz- és energiaválságot okozott. A növény nagy vízigénye miatt a gazdák 700–800 méter mélyről kénytelenek szivattyúzni, ami jelentős energiafogyasztással és környezeti terheléssel jár. Ez a gyakorlat túlterheli a térség elektromos hálózatát, és hosszú távon fenntarthatatlan. A helyi hatóságok ezért betiltották a kukoricatermesztést, a termelők kormányzati segítséget kérnek a megfelelő alternatívákra (pl. szója, napraforgó) váltáshoz. Emellett szóba kerültek üvegházi megoldások is, de ezekhez szakirányítás szükséges.
Van élet a kebabon és a turisták tömegén túl: Izmirben csodálkoztunk rá az ismeretlen Törökországra
Elmentünk Izmirbe, és több közhelyet is megcáfolunk: nem igaz, hogy mindenhol turistatömeget kell kerülgetni Törökországban, nem igaz, hogy a modern ország csak a múltjából él, ahogy az sem, hogy az articsóka unalmas zöldség.
Oroszlántejjel, vagyis jeges vízzel hígított rakival és mezzék maradékaival az asztalon bámuljuk a naplementét a parti sétány mentén. Vagy hát a magam részéről bámulnám, de sokkal érdekesebbnek tűnnek a mozgóárusok: van, aki jégre pakolt mandulával – mint megtudom, remek másnaposságra –, van, aki töltött kagylóval (midye) baktat. A „Kordon”, a Törökország harmadik legnagyobb városának tengerpartján bő egy kilométer hosszan húzódó sétány pont olyan hely, amilyet az ember szeretne a háza utcájának a végébe. Helyiek sétálnak, szerelmespárok üldögélnek, a várost hirdető molinók keverednek a kormányellenes transzparensekkel, mi meg – ahogy isztambuli kísérőnk mondja – sziesztamódba helyeztük át magunkat, hogy turistaként még nagyobb sikerrel próbáljunk meg beleolvadni a háttérbe.
Aki járt már Isztambulban, átélhette, milyen az igazi tömeg. Legyen szó egy turistalátványosságról, a bazárról vagy szimplán a gigantikus, 16 milliós lélekszámú metropolisz belső részeiről, a hömpölygés lesz az egyik alapélménye, a másik pedig a sorban állás. Mikor utoljára jártam arra, emlékszem, ahogy az európai oldalról a tömeg miatt menekültünk át a Taksim tér környékére, az ottani tömeg miatt meg egy teljesen üres bárba – így úsztuk meg a város utolsó nagy terrortámadását, ami pont a tér melletti İstiklal sugárúton történt. Visszamennék a városba? Gondolkodás nélkül, bármikor. De azért megjegyeztem, hova lesz érdemes a tömeg elől elbújni.
Van élet a tömegturizmuson túl
A fapados járatok terjedésével dicséretesen megnőtt az elviselhető áron elérhető úti célok száma. Az elérhetőségnek azonban van egy komoly hátulütője: az élményen elviselhetetlen mennyiségű turistával – és sokszor a jelenlétük miatt zúgolódó helyiekkel – kell osztoznunk.
A jó hír: nem mindenhol van ez így. Sorozatunkban ilyen helyeket mutatunk be.
A nagyvárosi hömpölygés maradt meg alapélményként az ország második legnagyobb városából is: Ankara a modern török állam fővárosaként száz év alatt hatmilliós metropolisszá nőtte ki magát, és bár turistából itt kevesebb akad, emberből annál több.
A cikk folytatása részletekkel és sok képpel ITT
