Törökországból, Afrikából és Marokkóból érkeznek az előadók Budapestre, hogy három feledhetetlen estén repítsék messzi tájakra a közönséget.
Áprilisban és májusban a Müpa színpadára három különleges világzenei koncertet láthatunk: felcsendülnek tradicionális keleti dallamok, sokszínű afropop pezsdít fel, és megelevenednek a ’60-as évek nagy zenészeit inspiráló marokkói szertartások.
Omar Faruk Tekbilek és együttese
Omar Faruk Tekbilek az egyik legnagyobb hatású török világzenei előadó, aki a Müpa színpadán április 23-án kelti új életre a legnemesebb közel-keleti zenei hagyományokat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy csodagyerekként kezdte a pályafutását, mert korán megszerette a zenét, és már tizenkét évesen rendszeresen koncertezett. Azonban sokáig egyáltalán nem volt benne biztos, hogy a zenei pályát választja. Igaz, zenész családjától sok inspirációt, nagybátyjától pedig, aki hangszerüzletet üzemeltetett, rengeteg hangszert kapott, és már nyolcévesen megismerkedett a kaval nevű fúvós hangszerrel. Mégsem volt egyértelmű, hogy zenei pályára fog lépni, mert sokáig inkább a vallási pálya vonzotta és imámnak készült.
Végül mégis a zene mellett döntött, de spirituális elkötelezettsége máig meghatározza az életét és munkásságát, a zene nyelvén pedig képes örökérvényű üzeneteket megfogalmazni.
Egy ember életét vesztette a drótkötélpályás balesetben Törökországban, heten pedig megsérültek.
A Reuters azt írja, a sürgősségi mentőegységek összesen 40 embert mentettek ki hét kabinból, és folytatják a munkálatokat, hogy a többi kabinban rekedt 134 ember szintén biztonságba kerüljön. Többek között helikoptereket is küldtek a helyszínre, segítvén a mentőakciót.
Tünektepe Cable Car lower station / wikimedia
A honlapon közölt információk szerint a drótkötélpálya 36, egyenként 6 fő befogadására alkalmas kabinból áll. Átlagosan 9 perc alatt lehet feljutni a pálya segítségével a Tünektepe létesítményhez, ahonnan kiváló kilátás nyílik Antalya városára.
Elkezdődött csütörtökön reggel Székesfehérvár első esőkertjének beültetése a Török udvarban. Közel 40 féle évelő növényt, összesen 1125 darabot ültetnek el a területen, amely a történelmi Belváros ékköve lesz.
Az esőkertek azért különlegesek, mert a tetőkről bevezetett esővíz jobban átnedvesíti a talajt és ezzel biztosítja a növények egyenletes vízellátását és a csapadék minél nagyobb arányú hasznosítását.
Székesfehérváron a Török udvarban készül a város első esőkertje a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. támogatásával. A Városgondnokság munkatársai előkészítették a korábban rossz minőségű, homogén füves területet, kiszintezték, majd geotextillel és kaviccsal befedték talajt. Az esővizet egy szépen kialakított lefolyón juttatják el a növényekhez a környező épületekről. Csütörtökön reggel a Grundfos és a Városgondnokság munkatársainak, valamint a Városháza környezetvédelmi szakembereinek a közreműködésével kezdődött a növények ültetése.
A munkába bekapcsolódott dr. Cser-Palkovics András polgármester is. Hangsúlyozta, hogy az esőkert nagyon különleges Magyarországon, sőt, a fehérvárit akkreditálni is fogják a Green City mozgalom keretében. A Török udvar pedig kiváló helyszíne a beruházásnak, melyhez a Városgondnokság adja a szakértelmét, a Grundfos pedig vállalta a közel hárommillió forint finanszírozást. Az esőkert kuriózum lesz és jó példát is jelent majd arra, hogy a város más pontjain is létrehozzanak hasonlókat civil összefogással.
Mint ismeretes, 2024 választási szuperévként vonul be a történelembe, ugyanis az idén a világ több mint 50 országában 3,8 milliárd ember (az emberiség majdnem fele) járul az urnák elé, többen, mint a történelem bármely más évében. Ezek közül pedig igen sok a sorsdöntő elnökválasztás vagy parlamenti választás. Számos országban a választók már le is adták voksaikat. Például Oroszországban, ahol nem nagy meglepetésre, érdemi kihívó nélkül Vladimir Putyin nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást. Indonéziában, a világ legnépesebb muszlim országában is túl vannak már a voksoláson. Itt Prabowo Subianto védelmi miniszter nyert, egy kétes múltú személy, aki Suharto diktatúrája alatt katonatisztként állítólag tömeggyilkosságokban és etnikai tisztogatásokban vett részt. Tajvanon viszont a függetlenségpárti és a demokratikus politikai berendezkedés feltétlen hívének számító, úgynevezett zöld tábor jelöltje, Laj Csing-te-t (William Laj-ként is ismert) nyert. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a választók még csak ez után járulnak majd az urnák elé. Az előbbiben novemberben elnökválasztást, míg az utóbbiban június elején európai parlamenti választásokat tartanak. Az idei választások közül azonban nem csak az országos szintű megmérettetésekre érdemes odafigyelni, hiszen a helyhatósági választásokon is születhetnek olyan eredmények, amelyek az országos politikára is hatást gyakorolnak. Törökországban március 31-én éppen ilyesvalami történt.
A török belpolitika legfőbb törésvonala a politikai iszlámhoz és a Mustafa Kemal Atatürk örökségéhez való viszony mentén húzódik. A Török Köztársaság alapítójának, az ország első elnökének (1920 és 1938 között volt hivatalban) számos reformja közül az egyik legfontosabb az ország szekularizációja volt, vagyis az, hogy különválasztotta egymástól az államot és a vallást. Sőt sikerült az iszlámot teljesen kiirtania a közéletből. Többek között eltörölte a kalifátust, az oktatást kivette a vallástudósok felügyelete alól és létrehozta az oktatási minisztériumot. Betiltotta a fez, a hagyományos oszmán vörös fejfedő viselését, és azt szorgalmazta, hogy a törökök európai öltözéket viseljenek. Bár a nők muszlim fejkendőjének viselése ellen hivatalosan nem lépett fel, igyekezett meggyőzni a török társadalmat annak elhagyásának szükségességéről. Kemal Atatürk politikai örökségét az általa 1923-ban alapított Köztársasági Néppárt (CHP) vitte tovább, az ország hadserege pedig fegyverrel igyekezett megvédeni azt. Törökország történetében a kemalista katonatisztek nem egy esetben puccsal távolították el a hatalomból azt a kormányzatot, amely veszélyeztette a szekuláris államberendezkedést. Így tettek 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban és 1997-ben is.
Mennyire volt fájó Recep Tayyip Erdogan számára, hogy pártja több mint 20 év után vesztett választást, és az önkormányzati voksoláson az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) csak a második helyen végzett? Mit tud kezdeni az ellenzék ezzel a sikerrel? Miben változtat a kormány, hogy megállítsa a népszerűségvesztést? Fenyegeti-e veszély Erdogan hatalmát? Honnan érkezhet kihívója a török elnöknek? Tényleg visszavonul-e végleg 2028-ban Erdogan? Hogy alakul a magyar-török viszony? Lenne-e ilyen jó a kapcsolat a két ország között, ha azokat nem Erdogan és nem Orbán Viktor vezetné? Ezen a héten Egeresi Zoltánnal, az NKE John Lukács Intézetének Törökországgal foglalkozó kutatójával beszélgettünk.
Az e heti brüsszeli percekben Arató László tudósítónkkal azt jártuk körbe, hogy két hónappal az európai parlamenti választások előtt hogy állnak az egy pártcsaládok, mit mutatnak a közvélemény-kutatások?
Egymás elleni kereskedelmi korlátozásokat jelentett be kedden Törökország és Izrael, miután Izrael nem engedte meg, hogy Törökország is szállítson humanitárius segélyt a Gázai övezetbe.
Törökország azonnali hatállyal elrendelte 54 terméktípus – köztük az alumínium-, az acél- és az építőipari termékek, valamint a repülőgép-üzemanyag és a műtrágya – Izraelbe irányuló exportjának korlátozását. Válaszul Izrael közölte, hogy előkészíti Törökországból származó termékek betiltását.
Jiszráél Kac izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett bejegyzése szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő „ismét feláldozza népe gazdasági érdekeit a gyilkos gázai Hamász-tagok támogatásáért”.
Ugyanitt bejelentette, hogy kapcsolatba lépett amerikai szervezetekkel, és arra kérte őket, hogy ne fektessenek be Törökországban, valamint tartózkodjanak a török áruk importjától.
A keddi bejelentések előzménye, hogy hétfőn Hakan Fidan török külügyminiszter közölte: Izrael visszautasította Törökország csatlakozási kérelmét a Gázai övezetben élő palesztinok légi úton történő segélyezéséhez.
A tárcavezető egyúttal bejelentette, hogy Törökország válaszul „egy sor új intézkedést” hoz Izraellel szemben, az Erdogan török elnök által is jóváhagyott intézkedéseket pedig lépésről lépésre tervezik végrehajtani, és csak akkor szüntetik meg őket, ha Izrael tűzszünetet hirdet a Gázai övezeti háborúban, és folyamatosan engedi beáramlani a segélyeket az övezetbe.
A török kormánypárt erős nyomásnak van kitéve az Izraellel folytatott kereskedelem leállítása érdekében. Bírálói azzal vádolják Erdogant és kormányát, hogy kettős mércét alkalmaz azáltal, hogy szigorúan bírálja Izraelt a palesztinokkal szembeni bánásmódja, illetve gázai offenzívája miatt, miközben azonban nem hajlandó feladni a zsidó állammal folytatott jövedelmező kereskedelmi kapcsolatait.
A török statisztikai intézet adatai szerint az Izraelbe irányuló török export 5,4 milliárd dollárt tett ki 2023-ban.
A két ország között évekig fennálló feszültségek 2022-ben enyhültek, amikor a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében kölcsönösen nagyköveteket küldtek a másik ország fővárosába.
A gázai háború miatt ismét megromlottak a török-izraeli kapcsolatok, majd amiatt jutottak új mélypontra, mert január óta a török hatóságok több tucat embert, köztük magánnyomozókat vettek őrizetbe Izraelnek való kémkedés gyanújával. Ankara gyanúja szerint az őrizetbe vettek többnyire Törökországban élő palesztinok után kutattak.
A Türkinfo alapítványunkkal már 15 éve szervezünk kulturális eseményeket és most is, mint mindig állami támogatás és szponzor nélkül, a projektbe vetett hitünkre és kizárólag baráti támogatásokra támaszkodva egy újabbat valósítottunk meg.
A jelszavunk: „446A98” volt.
A negyedik hónap, negyedik napján, nem négy órakor, hanem hatkor, az Andrássy út 98 szám alatt találkoztunk, hogy meghallgassuk az „Emberek népdalai” koncertet. Véget értek az előkészletek és eljött a koncert napja. Mielőtt rátérnék a koncertre, szeretnék beszélni egy kicsit az épületről, ahol az esemény zajlott, „ha már Budapesten vagyunk, érezzük kicsit a hangulatát” alapon:
PALOTASZERŰ ÉPÜLET
A koncert helyszíne a 98-as számú ház, ma MagnetHázként ismert, de régebben Pallavicini palota volt a neve.
A Pallavicini egy olasz eredetű család, a gyökereik 1000 évvel korábbra vezethetők vissza. A család igazán érdekes tagokkal büszkélkedhet. (*) Kiemelkedő családtagjai az Osztrák-Magyar monarchia idején éltek. A mi koncertünknek helyszínt biztosító épület tulajdonosa is egy ebből a családból származó diplomata volt. Sok helyen megfordult diplomataként, 1906-ban még Isztambulban is teljesített szolgálatot. Fontos szerepet játszott az első világháború alatt, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia idején az Oszmán birodalom vezetőivel való tárgyalásokban. Liman von Sanders is megemlítette őt visszaemlékezéseiben, érdekes emberként emlékezett rá: „Johann Markgrav von Pallavicini régi vágású diplomata volt. Mindig meglepettnek tűnt, amikor valami fontos hírt kapott…”
A gyakran meglepettséget mímelő diplomata ehhez a Pest kiemelkedő helyén lévő telekhez egy csere útján jutott, a Budán lévő ma köztársasági elnöki székhelyként működő Sándor palota tulajdoni jogát cserélte erre. Az Andrássy úti épületet 1882-ben eklektikus stílusban építtette meg. A palotát Petschacher Gusztáv tervezte. Első pillantásra a ház palotának tűnik, de valójában mindig is csak egy luxusépület volt. Az eredeti tervek szerint palotának megálmodott ház tulajdonképpen csak két lakást foglalt magába. Viszont e két lakás számos szobával rendelkezett. A lakások egyenként tizennégy szobából álltak. A bérlői sem voltak akárkik, hanem a híres Batthyány és Széchenyi családok unokái, akik hosszú évekig éltek itt.
Az épület a második világháború során megsérült, a jobb oldali szárnya teljesen megsemmisült. A szocializmus idején restaurálták, a lakásokat megkisebbítve irodákat és szalonokat nyitottak benne, ma ezeket a szalonokat lehet bérelni különböző előadások megtartására. Mi is ezt tettük.
NAPRAFORGÓ TERMI KONCERTÜNK
A Türkinfo alapítvány által szervezett „Emberek népdalai” koncert helyszíne a Napraforgó terem volt. Az előadók pedig Büyükadáról érkeztek, Hannah Berger és Onur Toparlak.
Hannah Berger a zenei karrierjét Magyarországon kezdte, ma Isztambulban tevékenykedik. Mindkét országban ismert művész, tízezres közönség előtt énekelt népdalokat Urfában. Egy Németországban élő török üzletemberrel házas. Németország-Magyarország-Törökország háromszögében él.
Onur Toprlakot a Türkinfót követők már ismerik. A Türkinfo által 2017-ben megszervezett török-magyar költők verseiből összeállított „Ej, sirályok!” koncertjével mutatkozott be a magyar közönségnek. 2019-ben pedig Cihan-Müge Terlannal egy csak Orhan Veli verseiből álló koncertet adott.
Ez alkalommal Hannah és Onur egy török-magyar versekből álló repertoárt állítottak össze. A művészek versszavalással kezdték az előadást:
Az embereke népdalai náluk szebbek,
reménytelibbek,
bánatosabbak.
Náluk tovább élnek.
Az embereknél csak a népdalokat
szerettem jobban.
Emberek nélkül tudtam élni,
népdalok nélkül soha.
A népdalok sohasem okoztak csalódást.
A népdalokat bármilyen nyelven is
énekelték, megértettem.
Ahogy a világban jártam – keltem
ettem – ittam
láttam s hallottam
érintettem vagy értettem
semmi, de semmi nem tett olyan
boldoggá, mint a népdalok.
Nazim Hikmet / 20 Szeptember 1960
A terem megtelt. Még több széket kell behoznunk. Van, aki a földön párnákon ül. A nézők többsége magyar volt.
PÁR SZÓ A KONCERTRŐL
„Divane aşık gibi” dallal kezdődött, majd a Fekete – tenger környéke után Magyarországon találtuk magunkat. Az „Az azt gondoltam eső esik…pedig a szemem könnnyezik” Hannah olyan szívhez szólóan énekelte ezt a népdalt, hogy azt éretzük, amit a költő is mondott, „Mindegy, hogy milyen nyelven szól a népdal, értem az egészet.” Utána egy ismeretlen szerző általi, 9/8-os ritmusú népdal jött, az Eső esik a kövekre. Már hallottam Zara előadásában is. Sőt, ha jól emlékszem még a Barcelona Kleizmer Orchestra is énekelte. Oy dilidili vay dili dili kuş dilidili Mevla kulu sevdim seni…vay!”
A következő dalt Hannah azerbajdzsáni népdalként mutatta be. „Ay gız…bu gala…sen gelmez oldun” népdalt énekelve sok más azerbajdzsáni népdal is az eszembe jut. Aztán az előadók a „Dağlar kızı Reyhan” – nal lepték meg a közönséget. Ezúttal egy 1969-es Mezin Erksan film jut eszembe, amiben Filiz Akın és Kartal Tibet játszotta a főszerepet. Akkoriban, ha egy dal népszerű volt, készült egy film is hozzá. Az egyik ilyen az „Arım, balım, peteğim”, ami még eszembe jut. A „Dağlar kızı Reyhan” dalt Kamuran Akkor énekelte és szerettette meg velünk. A film forgatásakor Filiz Akın Tüker Inanoğluval (híres török rendező) volt házas, de a filmet reklámozó plakátok elég intimre sikeredtek. Türker ezek szerint nem alkalmazta Filiz Akınnál az úgy nevezett „Şoray szabályokat” (Türkan Şoray török sztár színésznő, aki ügyelt rá, hogy nagyon erkölcsös imázsa legyen) Akkoriban ezek művész által rajzolt plakátok voltak, nem pedig fotók. Ah, Hannah, hova repítettél engem!
Ezen az estén Onur énekelte el a „Tavaszi szél vizet áraszt” népdalt. Mintha akcentusa lett volna, hasonlóan Freddiehez, de lehet, hogy csak nekem tűnt úgy. Amikor a Queen Budapestre látogatott 1986-ban, Freddie Mercury ezt a dalt énekelte el magyarul, egyéni stílusában, enyhe akcentussal azon a koncerten.
Majd ismét Hannah következett. Fátyolos hangon, érzékletes előadásával szomorúság töltötte be a termet. „Imhol kerekedik – burda yuvarlanıyor bir siyah bulut.” Nehéz dal. Egy felakasztott bűnösről szól. A két énekes közösen énekli ezt a dalt, az ember úgy érzi közben, hogy maga lóg az akasztófán. Ez volt a koncert legszomorúbb dala.
Ezután várható módon egy tempósabb dal jött. „Üsküdara giderken aldı da bir yağmur, katibimin…” Hannah énekelt, miközben Onur több szólamban kísérte. A koncert után ketten is mondták, hogy a szemeik megteltek könnyel. Hát lehet sírni azon a dalon, hogy „Mendilime lokum doldurdum”? (A zsebkendőmet lokummal töltöttem meg) Azt gondoltam, biztos, hogy az egyik korábbi szomorú magyar népdal váltotta ki ezt a hatást. Az egyik, aki sírt egy olyan amerikai volt, aki nem tud magyarul. Majd rájöttem, hogy az előadók voltak, akik a többszólamú énekükke megremegtették a szíveket, s könnybelábasztották a szemeket .
Ezután már csak tempós dalok következtek.
Evlerin önü yonca,…ninne yavrum ninne esmer yavrum ninne ninne…amaaan…az„ uzun hava” (lassú) dalokat sem kellett hiányolnunk, az énekesek felváltva énekelték ezúttal a dalt.
Pir Sultan Abdaltól a Dostum, dostum, (Barátom, barátom) éneklése közben szintén duettet énekeltek. Az egyik dallam közben már kezdődött is a másik. Amennyire az iskolából emlékszem ezt kánonnak hívják. Rockos felhangja volt. Mintha egy Muammer Sun – féle feldolgozás lett volna. Vagy inkább úgy mondom, hogy a „teremtsünk egy világot” „bárcsak bejárhatnám Anatóliát” dalokat juttatta az eszembe. Nehéz írásban érzékeltetni az érzéseket. Mintegy modern népzenei trióként repítettek minket az érzelmek világába.
Az előadás egyik érdekessége az volt, hogy a magyar dalokat egy török, a török dalokat egy magyar anyanyelvű énekes adta elő.
Kara üzüm lobbesi – süt içtim – Lorke, lorke, lorke…A délkeleti potpurri már teljesen elvarázsolt, olyannyira, hogy majdnem táncolni kezdtem, de épp ekkor véget ért a dal. Pedig nehezen bírtam ülve maradni…Két ráadás is volt. Azt vártam, hogy lesz egy Neşet Ertaş népdal is, de sajnos nem volt. Talán legközelebb…
Hannah Bergernek és Onur Toparlaknak köszönjük szépen a csodás zenei élményt!
(*) Érdekes ismeret lehet a történelem iránt érdeklődőknek, hogy az 1926-os születésű antifasiszta sejk Abdülvalid Felice Pallavicini felvette az iszlám vallást.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
