![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Múzeum volt, mecset lett belőle
Mecsetként nyitották meg a hívők előtt Isztambulban az egyik legrégebbi bizánci templom épületét, a Khórát, amely az utóbbi hét évtizedben múzeumként működött.
Recep Tayyip Erdogan török elnök 2020-ban rendelte el, hogy a Hagia Sophia és a Khóra is kapja vissza mecset funkcióját.
A Khóra vagy más néven Kariye-templom eredetileg a 4. században épült, de a jelenlegi épület nagy része egy 11. századi templomból származik, amelyet 200 évvel később, egy földrengést követően építettek részben újjá. A khórai Szent Megváltó-templomot, amelyet a 14. században mozaikokkal és freskókkal díszítettek, 1453-ban, Konstantinápoly oszmán kézre kerülése után mecsetté alakították, és mozaikjait, valamint freskóit bevakolták. 1945 után a Török Köztársaság alapítója, Musztafa Kemal Atatürk rendeletére lett belőle múzeum, akárcsak a Hagia Sophiából.
A Khóra felújított épületét hétfőn nyitották meg újra, pénteken megtartották benne az első, minden muszlim férfi számára kötelező péntek déli imát. A külső helyiségek továbbra is múzeumként működnek, és a látogatók akadálytalanul megtekinthetik a mennyezet híres mozaikjait. Az épületnek abban a részében viszont, ahol a hívek imádkoznak, a muszlim hagyományoknak megfelelően függönyök takarják el a mozaikokat.
A Hagia Sophia nagymecsethez hasonlóan a khórai templom is szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Forrás: kultura.hu
Felavatták Yunus Emre török költő szobrát Lakitelken
Magyarországot és Törökországot mélyen gyökerező barátság és stratégiai szövetség köti össze – hangoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára Yunus Emre török költő szobrának avatásán szombaton a Bács-Kiskun vármegyei Lakiteleken.
Mustafa Sentop, a török parlament előző elnöke elmondta: Yunus Emre a török költészet kiváló képviselője, aki nagyon fontos nemzetük kultúrája szempontjából. Versei szóról szóra, a néphagyomány útján terjedtek. Közölte: a török költőt egy magyar származású férfi ismertette meg Európával. A Magyarországi György néven ismertté vált erdélyi fiatal 1438-ban került török fogságba, 22 éven át az Oszmán Birodalomban élt, később Rómában telepedett le, és a török hagyományokról, szokásokról könyvet írt. Az 1481-ben kiadott latin nyelvű kötetben Yunus Emre tanításait is megemlítette. Később, 1531-ben a – törökökről pozitív képet festő – könyvet németre fordították, amely nagy példányszáma miatt elterjedt Európában. A kötetben szereplő két Yunus Emre-vers sehol máshol nem lelhető fel – tette hozzá Mustafa Sentop.
Gülşen Karanis Ekşioǧlu, Törökország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a felavatott szobor a jó erkölcs, a humánus emberi értékek szimbóluma. Kiemelte, hogy a közös történelmi múlttal rendelkező két népet közös baráti szálak fűzik egymáshoz, és „Yunus Emre filozófiája megtalálható mind a magyar néplélekben, mind a török költészetben”.
Forrás: kultura.hu
Öltönyös és kosztümös emberek lepték el az egri Török Fürdőt a Magyar Fürdőszövetség 2024-es közgyűlésén
A Magyar Fürdőszövetség tavaszi rendes közgyűlését Egerben rendezték meg május 7-én és 8-án. A kétnapos ülést Kántás Zoltán a Fürdőszövetség elnöke nyitotta meg. 235 regisztrált vendég és 25 kiállító érkezett a rendezvényre, amely ezzel új rekordot ért el. Az eseményen a Spabook alapítója, Kassay Tamás is rész vett.
Megnyitó beszédet tartott még H Horváth Orsolya az MTÜ főtanácsadója. Beszédében kiemelte, hogy a vidéki vendégéjszakák kétharmada fürdővárosokhoz kötődik, így egyértelmű, hogy a fürdők multiplikátor hatással bírnak és stabil, megbízható munkahelyként szolgálnak.
Az MTÜ fókuszában a proaktív vendégforgalom növelése kerül és kampányt indítanak a fürdők, wellness úti célok népszerűsítésére. Külön célozni fogják a belföldi turistákat, illetve a szenior, gyógyturizmusra vágyó németeket és a családosan utazó cseh, illetve lengyel vendégeket.
Az esemény során hazánk fürdővezetői és vezető szakemberei bejárták az egri fürdőt is.
Forrás: spabook.net
Ábrándnak nevezte Törökország uniós csatlakozását az osztrák külügyminiszter
Merő ábrándnak nevezte Törökország uniós csatlakozásának kilátásait, mindemellett azonban méltatta Bécs és Ankara bilaterális viszonyát Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn a török fővárosban.
„Törökország évek óta távolodik az Európai Uniótól szavakban és tettekben is. Törökország uniós csatlakozása illuzórikus” – jelentette ki Schallenberg.
Az osztrák néppárti politikus megerősítette Ausztria álláspontját, miszerint az EU és Törökország kapcsolatainak teljes jogú tagság helyett gyakorlatias együttműködésen alapuló, realisztikus szomszédsági koncepción kell nyugodniuk.
Schallenberg látogatásának egyik első állomása a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk mauzóleuma volt. A modern Törökország atyja 1924-ben kötött barátsági szerződést az Osztrák Köztársasággal. „Szerződésükben Ausztria és Törökország száz éve megpecsételték a két köztársaság, illetve azok lakóinak egymás iránti elkötelezettségét és barátságát” – írta a mauzóleum vendégkönyvébe az osztrák diplomácia vezetője.
Schallenberg törökországi látogatásának központjában biztonságpolitikai kérdések mellett az illegális bevándorlás és a Gázai övezeti fegyveres konfliktus áll – ismertette az osztrák külügyi tárca.
Forrás: ujszo.com
Az Egri csillagok rettegett török börtöne ma is látogatható
Yedikule, Sette tori. Vagyis a Héttorony. Ez a név nem A Gyűrűk Ura-sorozat egyik ismeretlen darabját, hanem az Oszmán Birodalom hírhedt börtönkomplexumát jelöli, ahol számos politikai fogoly lehelte ki a lelkét. Ám az idő még e rettegett épületet sem kímélte. Miért cseng olyan baljósan a börtön elnevezése egy magyar fül számára? Ennek jártunk utána.
Konstantinápoly déli sarkán egy régi vár áll. Falai magasak. A falakon belül hét köpcös torony, mint hét óriás szélmalom (…) A hét toronyba van berakva és betömve a szultánnak minden kincse. A középső kettőben az arany és gyöngyös ékszerek. A tenger felől állókban az ostromszerek, kézifegyverek és ezüstkincsek. A másik kettőben a régi fegyverek és a régi okiratok, könyvek. Ott a hét torony között őrzik a fejedelmi rabokat is. Mindenkit másképpen.
Így ír Gárdonyi Géza az Egri csillagokban arról a börtönről, amelyben mások mellett Török Bálint, a híres vitéz és hadvezér is raboskodott, akit Szulejmán 1541-ben, Buda elfoglalása után fogatott le. Bár neves regényírónk sokszor a romantikus fantáziát hívja segítségül, hogy egyes történelmi események lábra álljanak a papíron, a Héttoronyban valóban sok magyar töltötte büntetését, hogy végül hazájától távol leheljék ki lelküket a janicsárok őrizetében.
Forrás: divany.hu