![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
„Egy Oszmán-házi herceg élete Budapesten”
Ezzel a címmel jelent meg az utóbbi évek egyik legizgalmasabb történelmi
dokumentumkötete Isztambulban, a prominens török kiadó, a Yapi Kredi Yayinlari
gondozásában. Szerzője Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője.
A könyv korabeli sajtóhírekre, interjúkra, dokumentumokra és emlékiratokra támaszkodva
járja körül az Oszmán Birodalom híres császára, Abdulhamid fiának, Abdülkadir hercegnek
budapesti – meglehetősen kalandos és botrányos – éveit.
Abdülkadir herceg a Török Köztársaság kikiáltása után száműzött Oszmán-dinasztia tagjaként
3 felesége, 4 gyereke és népes kísérete társaságában érkezett Budapestre, ahol 9 éven
keresztül élt. Az egyik felesége és már Budapesten született lánya az ő távozása után is, a
második világháború végéig Magyarországon tartózkodott.
A herceg, aki származása és vagyona miatt rövid időn belül a pesti éjszakák nélkülözhetetlen
figurája lett, botrányos életével a korabeli magyar sajtó állandó szereplőjévé vált. Az évek
során elfogyott a vagyona, ferencvárosi bérkaszárnyákban élt, kölcsönökből tartotta fenn
magát, valamint az általa alapított dzsesszzenekar kávéházi fellépéseivel kereste kenyerét.
A kötet a nyugati neveltetésű, ám mélyen keleti mentalitású török arisztokrata ellenmondásos
életét meséli el, és számos tanulsággal szolgál, hogy a XX. század elejének magyar
társadalma hogyan fogadta be a török herceget, aki az Ezeregyéjszaka világából csöppent
közvetlenül Trianon után a magyar fővárosba.
A kötet bemutatója és beszélgetés Tarik Demirkan szerzővel június 2-án 16:00 órától lesz a
MagnetHázban.
A könyvbemutatón lehetőség lesz könyvvásárlásra és dedikálásra is.
A magyar–török kulturális évad koncertje
2024. május 30. 19.00-21.00
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem
Cihat Aşkın, Ábrahám Márta és a Zeneakadémia török növendékeinek koncertje
Ábrahám Márta magyar hegedűvirtuóz, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, aki fiatal zenészeket oktat a világ minden tájáról, emellett ismert Johann Sebastian Bachról és műveiről szóló átfogó tanulmányairól is. Cihat Aşkın neves török hegedűvirtuóz és professzor. A nyugati és keleti kultúrát ötvöző műveivel és művészetével Törökország egyik legjelentősebb klasszikus zenei művésze és kulturális képviselője. A 2024-es török–magyar kulturális évad keretében Ábrahám Márta és Cihat Aşkın közös koncertet adnak, amelynek műsora különböző magyar zeneszerzők, mint Bartók Béla, Hubay Jenő, valamint Adnan Saygun török zeneszerző műveiből és Cihat Aşkın által összeállított miniatűrökből áll. A koncerten tanáraival együtt lép színpadra Duru Önhon is, aki Cihat Aşkın tanítványa volt Törökországban, jelenleg pedig Ábrahám Mártánál folytatja tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rendkívüli Tehetségek Képzőjében. A koncerten Ábrahám Márta, Cihat Aşkın és Duru Önhon előadásában elhangzik a szintén a Zeneakadémián tanuló Arda Büyükgüral három hegedűre komponált szólódarabja is.
Rendező:
Törökország Budapesti Nagykövetsége, Zeneakadémia Koncertközpont
Jegyár:
Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia honlapján és a jegypénztárában, legkorábban a koncert előtt egy hónappal.
Forrás és a műsor: lisztmuseum.hu
Nemzetközi és hazai néptáncegyüttesek találkoznak a 29. Duna Karneválon
Nemzetközi és hazai néptáncegyüttesek közreműködésével rendezik meg a 29. Duna Karnevált június 7. és 14. között Budapesten, többek között a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Június 8-án rendezik meg a FolKid Gyermek Népművészeti Fesztivál gáláját, majd fellép a Cimbaliband és bemutatja tánckoncertjét a Kárpátalja Néptáncegyüttes is. Június 9-én karneváli felvonulással köszöntik a fellépők a fesztivált Budapest belvárosában. Az eseményt a fellépő együttesek gálaműsora követi, az estet pedig az európai uniós elnökség tiszteletére az európiai – holland, bolgár, spanyol, török és szerb – vendégegyüttesek közös műsora zárja. Június 10-én a Kobuci-kertben nemzetközi táncházzal várják az érdeklődőket.
Az Erzsébetligeti Színházban június 13-án tartják a XIII. Lánchíd Nemzetközi Néptáncversenyt. A Pomázi Művelődési Központban a nemzetközi fellépők mutatkoznak be.
Június 14-én a programsorozatot a Duna Karnevál gálaműsora zárja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon: a külföldi és hazai táncegyüttesek közel háromszáz művészének közös műsorát láthatja majd a közönség.
Az est első részében a karneválra meghívott külföldi együttesek mutatják be műsorukat, majd ezt követően egy művészi együttműködésben megvalósuló előadás látható Örömóda címmel, amelyet Magyarország európai uniós elnöksége alkalmából állítottak színpadra a magyar, bolgár, holland, szerb és török együttesek közösen.
Forrás: magyarnemzet.hu
Török delegációt fogadott a város
Török delegáció érkezett a Városházára szombaton délelőtt. Mustafa Sentop, a Török Nagy Nemzetgyűlés volt elnöke villámlátogatás tett Kecskeméten, ahol a Látogatóközpontot tekintette meg. A házelnök kiemelte, hogy 2024 a török-magyar kulturális év, így számos program kerül majd megrendezésre mindkét országban, melyek a kapcsolatokat erősítik majd.
Forrás és videó: hiros.hu
Ki volt az a Çelebi, akinek nevével ma a ferihegyi reptéren is találkozhatsz?
Sokat tanulhatunk a régi világ dolgairól, ha krónikásokat olvasunk, akik nagy eseményekről, híres emberekről emlékeznek meg. Hasznos és érdekes dolgok ezek. De milyen volt az egyszerű emberek élete és világa, milyenek voltak a hétköznapok a középkorban? Ezeket főként utazók leírásaiból tudjuk meg. Evliya Çelebinek, a 17. század egyik legnagyobb hatású utazójának számos magyar vonatkozású írása van. De ismerjük meg előbb, ki is volt ez az Evliya Çelebi!
A törökök Evliya Çelebit (ejtsd: Evlija Cselebi) a világtörténelem legnagyobb utazójának tartják, aki mintegy 50 évig járta a világot és jegyezte fel a látottakat. Útleírásai 10 kötetnyit tesznek ki, de Shakaname címmel egy könyvet is írt. Ennek eredetije 4000 oldalra rúg, ma a Topkapı Palota Múzeumában van kiállítva. Saját bevallása szerint utazásainak évtizedei alatt bejárta az arab és perzsa vidékeket, az Oszmán Birodalmon kívül járt Svédországban, Lengyelországban és Csehországban is, 7 éghajlat alatt, 18 szultánságban, utazásai során pedig 147 nyelvből gyűjtött szavakat.
Egy török utazó neveltetése
1611. március 25-én született Isztambulban, apja Derviş Mehmed Zıllî Efendi ékszerész volt, aki a szultán udvartartása számára készítette alkotásait, Çelebi innen szerezte azokat az értékes kapcsolatokat, melyeknek köszönhetően az Oszmán Birodalom bármelyik pontjára eljuthatott. Anyja, Abaza Melek Ahmed pasa nagyvezír rokona volt. Tanulmányait apja kapcsolatainak hála részben a Şeyhülislam Hamid Efendi Medreszében végezte, ahol a kor híres zenetudósaitól és kalligrafikusaitól tanulhatott.
IV. Mehmet szultán parancsára 2 évig a Topkapı Palotában tanult zenét és kalligráfiát. Emellett megtanult perzsául és arabul is, amivel abban a korban a birodalom egész területén érvényesülni lehetett. Ezenfelül a biztonság kedvéért megtanult görögül is apja szomszédjától, a szintén ékszerész Simyontól, de latin nyelvleckéket is vett. Ezekkel a nyelvekkel felvértezve a birodalom európai felében is könnyedén elboldogult. A legendák szerint egy nyelvbotlással indult világutazói karrierje. Imádság közben „Şefaat ya Allah!” (Adj nekem bocsánatot, Allah) helyett véletlenül azt mondta: „Seyahat ya Allah!” ( Adj utakat nekem, Allah)
Forrás: divany.hu
Közös cél a kontinens békéje, biztonsága és jóléte
Mehmet Kemal Bozay török külügyminiszter-helyettes hazája uniós csatlakozási folyamatáról beszélt május 13-án, a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és Törökország budapesti nagykövetsége szervezésében.
Gyurcsík Iván, az NKE regionális együttműködésért felelős rektori tanácsadója köszöntőjében kiemelte, a magyarok már a XIX. században rokonszenvvel fordultak a korabeli törökök felé. A két világháború közötti időszakban pedig számos magyar mérnök, tudós és állami tisztviselő járult hozzá Ankara fejlődéséhez. Az elmúlt évben megemlékezhettünk a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulójáról, idén pedig a török–magyar kulturális évadot ünnepelhetjük.
Deli Gergely, az NKE rektora arról szólt, egyetemünk a közigazgatás hazai tudásközpontjaként arra törekszik, hogy a hallgatók ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is szerezzenek, azaz betekintést nyerhessenek a világ eseményeibe. Ezért is fontos az egyetem számára a nemzetközi partnerségek fejlesztése, amelynek része a Nagyköveti Fórum, de ugyanígy a Ludovika Scholars és Fellowship program, a Stipendium Hungaricum ösztöndíj, valamint az Erasmus és Erasmus+ mobilitási program is. A rektor hozzátette, az egyetem tucatnyi török egyetemmel és kutatóintézettel ápol kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, így rendszeresen fogadhat professzorokat, kutatókat és diákokat Törökországból. E kétoldalú együttműködést érdemes tovább mélyíteni – zárta beszédét Deli Gergely.
A köszöntőket követően Mehmet Kemal Bozay, Törökország külügyminiszter-helyettese és EU-ügyekért felelős igazgatója Törökország uniós csatlakozási folyamata és az EU Tanácsának magyar elnöksége címmel adott elő. Mint fogalmazott, kontinensünk gyökeresen átalakult, korunk kihívásai pedig átnyúlnak a határokon, így a megoldásokat is csak közösen, a konnektivitás elve mentén tudjuk megtalálni. Törökország a NATO egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagjaként védi Európa határait, és köti össze a kontinenst más földrészekkel, azaz szerves része Európának. Kiemelte, a törökök abban bíznak, hogy a magyar elnökség képes lesz úrrá lenni a kihívásokon, illetve azokat lehetőséggé tudja változtatni az EU bővítése érdekében. A korszellem azt jelzi, hogy lényeges fordulópontnál állunk. Európa néhány alkalommal már elvétette e ponton a lépést, de a törökök abban bíznak, hogy az EU bővítése kapcsán ezúttal nem követ el tévedést.
Forrás: ejkk.uni-nke.hu