![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Németország 32 év után újra Európa-bajnok
Hihetetlen izgalmak után, úgy, hogy tizenötször cserélt gazdát a vezetés, Németország Rigában 88-83-ra legyőzte a találkozó nagy részében jobban játszó Törökországot, és ezzel megnyerte a férfi kosárlabda Európa-bajnokságot. Így most az a ritka helyzet állt elő, hogy ugyanaz az ország birtokolja a világ- és az Európa-bajnoki címet.
Az Európa-bajnokság két veretlen csapata, az 1993-as Európa-bajnok, világbajnoki címvédő Németország és az Eb-n, vb-n még nyeretlen Törökország találkozott vasárnap este Rigában a férfi kosárlabda Eb döntőjében. A németek voltak az esélyesek, erre 13-2-es török álomkezdés vezette be a finálét két és fél perc alatt!
Igen, nem, talán – Hamburgból Isztambulba
Evet, Hayır, Belki – She Said Maybe egy új romantikus vígjáték, amely a párkapcsolati döntések hullámzását mutatja be könnyed és humoros formában. A történet középpontjában egy fiatal nő áll, aki a szerelem és a karrier között próbál egyensúlyozni, miközben körülötte mindenki más is beleszól az életébe – barátok, család, sőt még a véletlen is.
A film több látványos helyszínen játszódik:
Hamburg, Németország – innen indul a történet, hiszen Mavi itt nőtt fel és itt él a film elején.
Isztambul, Törökország – a cselekmény nagy része itt bontakozik ki, lenyűgöző palotákban, elegáns épületekben és a város jellegzetes utcáin.
Kappadókia, Törökország – a film néhány jelenete ebben a különleges, természet alkotta környezetben játszódik, híres sziklaalakzataival és romantikus hangulatával.
Az Igen, Nem, Talán nem csupán egy romantikus háromszög története, hanem az ember egyik legősibb kérdését is boncolgatja: hová tartozunk valójában. A film két várost állít szembe egymással, amelyek szimbolikus jelentést kapnak. Hamburg a rendezett, modern, kiszámítható élet színtere, amelyhez Mavi hozzászokott, míg Isztambul a hagyományok, a család és a kiszámíthatatlan fordulatok pezsgő világát jeleníti meg. A cselekmény középpontjában azok a humoros, megható és néha szürreális helyzetek állnak, amelyek Mavi útkeresését kísérik a két világ határán.
A film 2025. szeptember 19-től a Netflixen.
Erdem Éva – Türkinfo
Előzetes német nyelven, török felirattal. A kép forrása: Netflix
Kisegér volt a Görög Szörny
A férfi kosárlabda Európa-bajnokság második elődöntője még az nelsőnél is simábban alakult: Törökország végig hatalmas fölényben játszva 94-68-ra legázolta Görögországot, és vasárnap Németországgal döntőt játszhat.
A győztes csapat két legjobbja Osmani és Osman volt, a veszteseknél Jannisz Antetokounmpo, a Milwaukee Bucks szupersztárja mindössze 12 pontra volt képes.
A férfi kosárlabda Európa-bajnokság döntőjében a két veretlen csapat, a világbajnok Németország és Törökország találkozik. Az Ergin Ataman (amúgy Görögországban dolgozik, a Panathinaikosz vezetőedzőjeként) szövetségi kapitány vezérelte törökök a második rigai elődöntőben 94-68-ra verték a görögöket a két szomszédvár presztízsmeccsén.
A cikk folytatás és a meccs videója
A Budavár története – A török kor (1526–1686) című kötet bemutatója
2025. szeptember 2-án mutattuk be Papp Adrienn és Sudár Balázs Budavár története – A török kor (1526–1686) című kötetét. A frissen megjelent kiadványról a visszafoglalás évfordulóján Kasza Péter beszélgetett a szerzőkkel az Országos Széchényi Könyvtárban.
Pécsett átélhetjük, hogy milyen lehetett egy török ostrom
Szeptember 12-én és 13-án középkori hagyományőrző csoportok népesítik be újra a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) udvarát. Az ingyenes rendezvényen látványos belvárosi fáklyás felvonulás és ostromjáték is várja a résztvevőket.
A Pécs arculatát máig meghatározó reneszánsz és török kori emlékek nyomán kel életre a város múltja a Históriás udvarban, a Káptalan utca 5. (Múzeum utca) hangulatos belső terében. A 14–16. századi nyüzsgő táborok világába csöppenve a látogatók megismerkedhetnek a késő középkor és a hódoltság korának viseleteivel, fegyvereivel, mindennapi életének eszközeivel.
Az ingyenes program keretében két felvonulással, tábori forgataggal, táncházzal, kézműves foglalkozásokkal, ostromjátékkal és előadásokkal várják az érdeklődőket szeptember 12-én, pénteken este és másnap, szombaton pedig egész nap.
A fáklyás történelmi menet Pécs belvárosában pénteken 21 órakor indul, a nappali vonulás szombaton 14 órakor lesz. Utána az ostromjátékra a szervezők minden lelkes gyermeket várnak: kis hősöket, akik Athinai Simon oldalán együtt védhetik meg a várost a törökökkel szemben.
Részletes információ a Janus Pannonius Múzeum weblapján itt olvasható.
Az 1009-ben Szent István által alapított pécsi püspökségi székesegyházat és az akkori lakóházakat is kőfalak védték már, a további komolyabb erődítési munkák az Anjouk idején történtek. A pécsi vár legismertebb középkori, gótikus stílusú része a Barbakán, egy előretolt kapuerőd, ami a 15. században épült. Később Mátyás király és a 16. század elején Szathmáry György püspök idejében is folytatódtak az építkezések.
A mohácsi csata után felégették a várost, majd 1543-tól egészen 1686-ig a törökök kezén volt, a mohácsi szandzsák egyik központjaként. Az ismert török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban a várost egy négyszög alakú, erős kővárként írta le, 87 bástyával.
Forrás: kronika.hu
Januárban gyújtják be a török üveggyár kemencéjét
Jövő januárban indulhat el a gyártás a török üveggyárban. Hangzott el a csütörtöki tanácskozáson, melyen a Sisecam vezetői és Kaposvár polgármestere vett részt. A város legnagyobb, ipartörténeti beruházása jelenleg 75 százalékos készültségen áll.
Hegesztenek, fúrnak, csavaroznak. Javában zajlik még az építkezés a török üveggyárban. A szakemberek jól haladnak a munkával, a gyár háromnegyede már elkészült. Az építkezést a több mint 100 évvel ezelőtt épült kaposvári cukorgyárhoz hasonlította Kaposvár polgármestere. Szita Károly kiemelte, a jelenlegi azonban a valaha volt legnagyobb ipari beruházás a városban. „A mögöttem látható építkezés, amit láthatunk ez ipartörténeti városunkban. Hiszen város ipartörténetének legnagyobb gyára épül itt a Dombóvári úton 40 hektáron. A világ egyik vezető üveggyárának a jóvoltából.” – hangsúlyozta Szita Károly.
A Sisecam kettő kemencében készíti majd az üvegeket. Az elsőt a jövő év elején gyújthatják be, és első körben háromszáz állandó alkalmazottat vesznek fel. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy jelenleg 75 százalékon áll az építkezés. Ha minden jól megy, akkor a gyártás jövő januárban indulhat majd meg a török üveggyárban. Egy kemencében naponta átlagosan másfél millió darab üveg készül majd.
Forrás: kapos.hu
Politikai káosz közepette dől a pénz Törökországba: 10 milliárd dollár érkezett egyetlen héten
Törökország a belpolitikai feszültségek ellenére is sikeresen von be friss forrásokat a nemzetközi piacokról. A befektetőket egyelőre inkább az ország javuló pénzügyi mutatói és erősödő devizatartalékai érdeklik, mint a belső politikai kockázatok.
Törökország kedden 2 milliárd dollár értékben adott el tízéves államkötvényeket 7 százalékos hozammal, amelyre több mint háromszoros túljegyzés érkezett mintegy 200 befektetőtől, elsősorban az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Európából.
A múlt héten a Törökország Vagyonalap 1 milliárd dolláros kötvénykibocsátást hajtott végre, amelyre közel 10 milliárd dollárnyi ajánlat érkezett.
A két tranzakció együttesen jelzi, hogy a befektetői kereslet erős maradt a török papírok iránt. Pedig a kamatszint vonzósága mellett a magas infláció és a bizonytalan politikai helyzet miatt egyre kevésbé tűnt vonzónak a befektetőknek, mint arról korábban írtunk.
A kötvényeladásokra a politikai feszültségek közepette került sor: hétfőn Isztambulban tüntetések törtek ki, miután bírósági döntés alapján kormányhű biztos vette át az ellenzéki Köztársasági Néppárt helyi központjának irányítását. A helyi állami bankok a múlt héten becslések szerint 5 milliárd dollárt költöttek a líra árfolyamának stabilizálására.
A piaci szereplők egyelőre nem reagáltak élesen a politikai fejleményekre, a török devizakötvények átlaghozama kedden 6,29 százalékon állt, közel az egyéves mélyponthoz.
Globális szinten is erős az érdeklődés a feltörekvő piaci adósságpapírok iránt: az idei dolláralapú kibocsátások volumene 17 százalékkal 409 milliárd dollárra emelkedett, ami 2021 óta a legmagasabb szint. Törökország ebben a mezőnyben a harmadik legnagyobb kibocsátó, Szaúd-Arábia és Mexikó után.
Forrás: www.portfolio.hu