2025. július 28.
Türkinfo Blog Oldal 461

Így tartották tisztán az ókori világ leghosszabb vízvezetékeit

Kép forrása: isztambul.info

A Valens vízvezeték 368-ban készült el, Valens római császár uralkodásának idején, akiről elnevezték. Az ötödik századra Konstantinápoly állampolgárai ezen a csatornán keresztül jutottak vízhez, amelyet később több oszmán szultán is helyreállított. Ez volt a középkori város legfontosabb vízvezeték rendszere. Most a tudósok azonosítottak egy „okos trükköt”, amelyet a korabeliek alkalmaztak az infrastruktúra ezen hatalmas darabjának tisztán tartására.

alens császár vízvezetékhídja (török nevén Bozdoğan Kemeri), más néven akvadukt vagy aquaduct még is Isztambul egyik kiemelt látványossága. A vezeték eredetileg a mai Kağıthane területéről szállította az ivóvizet egészet a palotáig, ahol ma a Kék Mecset áll. A Valens azonban csak teljes, mintegy 500 kilométeres rendszer egy részét jelentette,amely legtávolabbi pontja Trákia területén található.

A csatornát édesvízforrások is táplálták, amelyek akár 120 kilométerre helyezkedtek el a várostól. A rendszer emellett magában foglalta a nagy falazócsatornákat, 90 hidat és számos alagutat, amelyek némelyike elérte az 5 kilométeres hosszúságot.

A kalcium-karbonát-lerakódások összegyűjtésével és tanulmányozásával egy kutatócsoport most értékelni tudta a vízkő felépülését a vízvezetékben.

A Geoarchaeology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az összegyűjtött minták arra utaltak, hogy kevesebb mint 30 évnyi vízkő keletkezett annak ellenére, hogy a csatornák több mint hét évszázadon át működtek, legalábbis az 1100-as évekig biztosan.

Ez azt jelenti, hogy a teljes vízvezetéket karbantartották és megtisztították a lerakódásoktól a Bizánci Birodalom idején, de még röviddel azelőtt is, hogy leállították volna működését
– mondta Gül Sürmelihindi, a németországi Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem (JGU) paleoklimatológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Különösen a csatorna egyik szakasza utal erre: a vízvezeték középső részének egy 50 kilométeres szakasza, amely két csatornából állt: egyik a másik felett. A kétcsatornás megközelítés lehetővé tette a korabeli „mérnökök” számára, hogy megtisztítsák a vízvezetéket anélkül, hogy hetekig vagy akár hónapokig teljesen leállítanák a Konstantinápolyba vezető vízhozamot. Utóbbi nyilvánvalóan komoly ellátási problémákat okozott volna. A tanulmány rámutatott, hogy a vízkő is eltömíthette a lassan folyó vízi utakat, ezért a kutatók szerint az alapos tisztítás rendszeres esemény lehet.

Nagyon valószínű, hogy ezt a kétcsatornás rendszert úgy hozták létre, hogy lehetővé tegye a tisztítási és karbantartási műveleteket
– mutatott rá Cees Passchier, a JGU geológusa. –Költséges, de praktikus megoldásnak tűnik.

A teljes vízvezeték-hálózatot több évszázad alatt, szakaszokban építették. A most publikált eredmények újabb példát szolgáltatnak a Római Birodalom idején végzett, fejlett építkezésekre, amelyek talán még a modern mérnökök számára is kihívást jelentenének.

Forrás: www.origo.hu

Ozanlar ve Evler

Erdogan az izraeli állam megleckéztetését sürgeti

Kép forrása: zsido.com

A Hamász palesztin iszlamista szervezet és Izrael közötti konfliktus csillapítását szorgalmazta szerdán a török elnökkel tartott telefonbeszélgetésben Vlagyimir Putyin orosz államfő, míg Recep Tayyip Erdogan a zsidó állam megleckéztetését is sürgette.

Putyin és Erdogan egyaránt mély aggodalmát fejezte ki a folytatódó harcok, a halottak és a sebesültek számának növekedése miatt – közölte az orosz elnöki hivatal.

A két vezető önmérsékletre szólította fel a feleket

Az orosz elnöki hivatal megemlítette, hogy Vlagyimir Putyin jó viszonyt ápol egyaránt Benjámin Netanjahu izraeli ügyvezető miniszterelnökkel, a palesztin vezetőkkel és a török elnökkel is.

A török elnöki hivatal viszont Erdogan offenzívabb álláspontját ismertette, aki a telefonbeszélgetés során „hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek határozott és elrettentő leckét kell adnia Izraelnek, és elítélte a jeruzsálemi Al-Aksza mecset és a palesztinok elleni agressziót”.

Törökország még csapatokat is küldene a térségbe

A török elnök, aki a palesztin ügy védelmezője, hangsúlyozta, hogy meg kellene fontolni egy nemzetközi véderőnek a konfliktusos térségbe vezénylését a polgári lakosság védelmére.A Közel-Keleten kiújult feszültség és erőszak következtében az elmúlt két napban több mint negyvenen haltak meg a Gázai övezetben és Izraelben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán közölte, hogy
a feszültségek beszüntetése érdekében sürgősen össze kell hívni a közel-keleti konfliktus ügyében közvetítő nemzetközi kvartettet.

António Guterres ENSZ-főtitkár, aki Moszkvában Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatót, hangsúlyozta, hogy az ENSZ teljes mértékben elkötelezett a világszervezet, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország alkotta négyes munkájának felújítása iránt.

Izraelnek le kell állnia a kilakoltatásokkal az oroszok szerint is

Előzőleg Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes szólította fel Izraelt, hogy haladéktalanul állítsa le a telepépítést a palesztin területeken – jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Versinyin a jeruzsálemi szent helyek status quójának megőrzését sürgette.

A közlemény szerint egy (meg nem nevezett) magas rangú Hamász-vezető azt közölte az orosz külügyminiszter-helyettessel, hogy a szervezet kölcsönösségi alapon kész leállítani az Izrael elleni támadásokat. Az orosz külügyi tárca szerint az illetékes azt mondta Versinyinnek: a nemzetközi közösségnek nyomást kellene gyakorolnia Izraelre, hogy hagyjon fel az erő alkalmazásával a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél.

Forrás: mandiner.hu

A VÉGKIFEJLET BIZONYTALAN: Törökország és az EU: se veled, se nélküled

Kép forrása: www.pikrepo.com

Uniós körökben fokozott figyelemmel készültek 2005. október 3-ára, amikor hosszas egyeztetések, alkudozások, háttérmegbeszélések után hivatalosan is megindultak a csatlakozási tárgyalások két tagjelölttel, Horvátországgal és Törökországgal. A történelmi pillanatot nagy lelkesedéssel fogadták Zágrábban és Ankarában is. Azóta eltelt lassan tizenhat év, s a két jelöltből azóta csak egy nyert bebocsátást az Unióba, az is nyolc év tárgyalás után.
Ciprus, mint politikai tényező

Az eltelt bő másfél évtized folyamán rengeteget változott Törökország és az Európai Unió kapcsolata. Amikor 2002-ben a jelenlegi kormánypárt hatalomra került, nemcsak az Európai Unió bizonyos tagállamaiból, hanem a terrorellenes háborúját vívó Egyesült Államokból is lelkesedéssel tekintettek a török belpolitikai folyamatokra, s üdvözölték az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) reformjait, amelyek a jogállamiságot erősítették, a hadsereg EU által kritizált gyámkodását pedig gyengítették. A belső változások mellett ezekben az években néhány külpolitikai kérdés rendezésében is új távlatok nyíltak meg. A török vezetés teljes mellszélességgel beállt a Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkár által jegyzett terv mögé, amely a több évtizede megosztott Ciprus két részének újraegyesítését irányozta elő. A terv végül a görög ciprióták elutasítása miatt megbukott a 2004-es népszavazáson, így a sziget azelőtt vált uniós tagállammá, hogy rendezték volna a kérdést.

Ennek következményeire nem is kellett sokáig várni. Nem sokkal azután, hogy 2006-ban lezárták az első és mindmáig egyetlen csatlakozási fejezetet (Tudomány és kutatás) az Európai Bizottság bejelentette, hogy Ciprus miatt blokkolja több fejezet megnyitását, amit később újabbakkal toldott meg. Az ENSZ égisze alatt ugyan tovább folytak az egyesítési tárgyalások (ezek legutóbb április végén rekedtek meg), de vajmi kevés esély volt a megegyezésre akkor, amikor a görögök által lakott Ciprust a török állam nem ismeri el.

És jött Merkel

Folytatás

Forrás: balk.hu

Törökországot fenyegetik a gigantikus sáskarajok, melyek a Közel-Keletről indultak

Kép forrása: www.pikrepo.com

A Közel-Kelet jelenleg is nyögi a sáskák jelentette terheket. A kiterjedt sáskajárás érinti többek közt Szaúd-Arábiát, Irakot, Jordániát, Izraelt, Libanont és Szíriát is. A szakértőket pedig meglepi és óvatosságra inti az iraki és a szíriai rajok mérete.

Jellemzően ekkora tömegben már nem érnek el ilyen messzire az apró evőgépek, de a körülmények most sajnos ideálisak, amiben a klímaváltozásnak is benne van a keze. A szakértők pedig attól tartanak, hogy a sáskák elérhetik Törökországot is.

Ez ritkán fordul elő, és akkor is lehet ellene védekezni, most azonban sokkal nagyobb rajról van szó, mint amikkel jellemzően találkozhatunk. A Török kormány szerint a veszély nem reális, bár előfordulhat.

Mindenesetre a Szíriával határos tartományokban a készültséget megemelték, és a helyi hatóságokat is arra szólították fel, hogy tegyenek meg minden óvintézkedést a rovarok ellen. Egy sáskajárás – még ha alapvetően nem is olyan nagy, komoly gazdasági károkat képes okozni. A mostani rajok méretét tekintve pedig ezek a károk kifejezetten magasak, és erősen érintik azokat az országokat, ahol a rovarok pusztítanak.

Forrás és további képek: koponyeg.hu

Indiában, Kínában és Törökországban van a legtöbb méhkaptár

Kép forrása: www.pikrepo.com

A Föld országai közül Indiában található a legtöbb méhkaptár, őket Kína és Törökország követi ezen a listán a dobogón. Magyarországon 844 ezer méhkaptár van a FAO adatai szerint.

Indiában 12,25 millió a méhkaptárak száma, ezzel ebben a tekintetben is világelső az ázsiai szubkontinens. Az ezüstérmet a méhkaptár-világranglistán Kína szerezte meg 9,09 milliós adattal. A bronzérem pedig Törökországé, ehhez 8,1 millió méhkaptárra volt szükség – derült ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 2019-es évre vonatkozó adataiból, amelyek alapján a Maps of Countries Instagram-oldal készített infografikát.

A negyedik helyen Irán áll 7,5 millió darabbal. Etiópia áll az ötödik helyen 6,2 milliós adattal, utánuk pedig Oroszország következik 3,09 millió méhkaptárral. Argentína a hetedik csaknem hárommillió, 2,985 millió kaptárral, majd Tanzánia következik, ahol 2,984 millió darabos a méhkaptárak száma. Az Egyesült Államok 2,8 millió méhkaptára a kilencedik helyre volt elég a világranglistán. A TOP10 mezőnyét egy szintén észak-amerikai ország, Mexikó zárja 2,1 milliós adattal.

Magyarországon 2018-ban 844 ezer volt a méhkaptárak száma a FAO adatai szerint. Ez 28 ezer darabos növekedés a 2017-es adathoz képest és az 1966 óta rendelkezése álló adatsorban a legmagasabb, rekordérték. A folyamatos növekedés egyébként a 2013-as 678 ezer darabos értékről tart. A 2012-es értékről volt egy 51 ezer darabos csökkenés a rákövetkező évben, de ezt az egy éves visszaesését leszámítva 2009 óta bővül a hazai méhkaptárak száma. 2009-ben 421 ezer volt a magyarországi adat, amelyre a 2005-ös 658 ezres lokális csúcsról ment le a méhkaptárak száma. Odáig egyébként egy egyenletes és folyamatos bővülés vezetett az 1992-es félmillióról. Érdekes, hogy egy évvel előtte 346 ezerrel ért hat évtizedes mélypontra a méhkaptárak száma. Erre az értékre egyébként az 1986-os és 1987-es 690 ezer körüli számról csökkent az adat. 1966-ben 371 ezer méhkaptárt számoltak össze Magyarországon, 1979-ig a 350 ezer és 480 ezer közti sávban mozgott az adat majd az 1983-1985-ös időszakot leszámítva folyamatosan emelkedett a nyolcvanas évek második felének 690 ezres számáig a statisztika.

Forrás: agroforum.hu

Bitliste Bes Minare

Aki szétzúzta a török Trianont

Kép forrása: twitter.com

Ötszáz oldalas, átfogó, magyar nyelvű nagymonográfia jelent meg Kemál Atatürk életéről

Nemrégiben jelent meg magyarul a Napkút Kiadó gondozásában İlber Ortaylı török történész Gázi Musztafa Kemál Atatürk életéről szóló nagyszabású műve. A magyar nyelvű kiadás támogatója és terjesztője a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány. Az ötszáz oldalas nagymonográfiát magyar nyelvre átültető Pál Laura műfordítóval beszélgettünk a kötetről.

– Miért pont most került sor a jeles török államférfiról szóló kötet magyar nyelvű kiadására?

– A magyar közgondolkodás fokozatosan kezdi meghaladni azt a szemléletet, hogy Törökországot elsősorban a középkori történelmi eseményeken keresztül ítélje meg. Ehhez hozzájárult az is, hogy egyre hangsúlyosabban kapnak hangot a közös történelem pozitív fejezetei, például a Rákóczi-emigráció törökországi története vagy Kossuth kütahyai, Thököly izmiti tartózkodásának emlékei. A magyar társadalomnak ez a lassan megérlelt szemléletváltása számos kiváló magyar turkológus nem csekély erőfeszítéséhez és kultúrdiplomáciai tevékenységéhez köthető. A Trianon-emlékév pedig ideális alkalomnak tűnt arra, hogy a „török Trianont” legyőző államférfi életéről nálunk is megjelenjen egy átfogó történelmi mű.

– Mindez elegendő inspirációt adott a magyar közgondolkodásnak, hogy a Török Köztársaság megalapítójának élete iránt érdeklődést mutasson?

– Igen, mert már a 18–19. századi magyar menekültek ügyének feldolgozása is ebbe az irányba mutatott. Mára nagyrészt beépült a hazai történelmi gondolkodásba, hogy az ország függetlenségéért küzdő magyar szabadságharcosok a forradalmak elbukása után török földön leltek menedéket. Mindennek folyományaként a 20. századi török történelem eseményei iránt is megnőtt az érdeklődés a magyar közgondolkodásban. Míg a széthullott Oszmán Birodalom romjain az első világháborút követően a török hadsereg sikeresen felvette a harcot az idegen megszállókkal, addig Magyarország kénytelen volt elszenvedni a drámai területcsonkítást.

– Száz év távlatából mennyiben reális az akkori magyar viszonyok összevetése a sikeres török ellenállással, illetve ez utóbbi szolgálhatott volna-e példaként hazánk számára? Magyar Levente külügyminiszter-helyettes által jegyzett előszó is kitér e kérdésre.

– Magyarországon máig tart a vita arról, mi lett volna, ha…, továbbá, hogy egyáltalán volt-e reális lehetősége annak, hogy a magyarok török mintára próbálják megszervezni az ellenállást. Mindenesetre a könyvet elolvasva a magyar olvasó számára is világossá válhat, miként szolgálhatott volna példaként Atatürk függetlenségi mozgalma. Musztafa Kemál kétségkívül szervezési zseni volt és kiváló stratéga, egy olyan magasan képzett katona, aki roppant rövid idő alatt képes volt újjászervezni a hadsereget, és a folyton változó körülményekre is rendkívül gyorsan reagált. Mindez elengedhetetlenül fontos volt a hazaszeretet mellett.

– Az összehasonlítás lehetősége adott, mégis mivel magyarázható, hogy a most megjelent Atatürk-monográfiában a szerző csak futólag említi meg Trianont?

Folytatás

Forrás: www.magyarhirlap.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow