Törökországban keddtől némileg tovább enyhítenek az új koronavírus okozta járvány elleni intézkedéseken – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában a kormány ülését követő sajtótájékoztatóján. Hétköznapokon később, 22 órakor kezdődik majd az éjszakai kijárási tilalom, továbbá az éttermek és a kávézók ismét fogadhatnak vendégeket.
A mostani intézkedéscsomag a május közepén megkezdett fokozatos enyhítés második fázisa.
Szintén változás, hogy a hétvégi kijárási korlátozás, amelynek keretében a lakosok napközben csak a közeli élelmiszerboltokat kereshetik fel, már csak a vasárnapot foglalja magában. A szombatra ezentúl azok a rendelkezések fognak vonatkozni, mint a hétköznapokra.
A hét utolsó napja kivételével reggel 7 és este 21 óra között újra fogadhatnak vendégeket az éttermek, a kávézók és a teázók, valamint megnyitják kapuikat a sportlétesítmények, illetve a vidámparkok is. Vasárnap az éttermek csak elvitelre vagy házhoz szállításra vehetnek fel rendelést.
Az elkövetkező időszakban újból szabad lesz lakodalmat tartani.
A turisták továbbra is mentesülnek a korlátozások alól.
A török vezetés először április 13-án, a ramadán, tehát az iszlám böjti hónap kezdetén szigorított a járványhelyzet kezelésén, majd április 29-től „teljes lezárást” rendelt el, hogy a járvány terjedését jelentősen visszaszorítva indulhasson neki a nyári turisztikai szezonnak. A fokozatos enyhítés május 17-én kezdődött.
Törökországban a járványügyi adatok az utóbbi másfél hónap alatt nagy mértékben javultak. Az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma április közepén még 60 ezer felett, április vége felé 40 ezer körül járt, május 20. óta pedig már 10 ezer alatt alakul, hétfőn például 6493-mal a legalacsonyabb volt január óta.
Ugyanakkor a betegség halálos áldozatainak napi száma nem mérséklődött ilyen mértékben. A napi mutató április 30-án 394-en tetőzött, most hétfőn pedig még mindig 122-n állt.
A kis-ázsiai országban jelenleg a Sinovac, valamint a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájával végzik a lakosság immunizálását. A kétdózisú oltóanyagok első adagját eddig 16 millió 586 ezer, míg a másodikat 12 millió 486 ezer ember kapta meg a 83,6 millió lakosból. Az oltási kampány tempója a február közepi gyors felfutás óta számottevően lassult.
Emellett Törökország már megállapodást kötött az orosz Szputnyik V vásárlásáról és gyártásáról is.
Júniusban jelentősen változnak a készpénz behozatalának szabályai az Európai Unió külső határain, szigorodik az ellenőrzés, és egyebek között az aranyérmék és aranyrudak értéke is beleszámít az összeghatárba – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A közlemény szerint készpénznyilatkozatot kell benyújtania a vámhatóságokhoz az Unió területére be- és kilépéskor annak, aki 10 ezer euró, vagy más valutában ezzel egyenértékű, illetve ezt meghaladó összegű készpénzt tart magánál. Az összeg több tételből is állhat, és a számításnál nem csak a bankjegyeket és pénzérméket kell figyelembe venni.
Mi számít bele?
A 10 ezer eurós értékbe beleszámítanak azok a bankjegyek és a pénzérmék is, amelyek csereeszközként már nincsenek általános forgalomban, de egy pénzügyi intézménynél vagy központi banknál még be lehet váltani őket, a csekkek és az utazási csekkek, a megnevezett kedvezményezett nélküli váltók, fizetési megbízások, valamint a legalább 90 százalékos aranytartalmú aranyérmék és a legalább 99,5 százalékos aranytartalmú aranyrudak, aranyrögök, aranyszemcsék is.
Akkor sem úszod meg, ha postán adtad föl
A vámhatóságok akkor is kérhetnek készpénznyilatkozatot a 10 ezer euró, vagy ezt meghaladó összegű készpénzről, ha azt postán, a rakomány részeként vagy futárral továbbítják – áll a közleményben. A NAV felhívja a figyelmet arra: aki bizonytalan abban, hogy kell-e készpénznyilatkozatot kitöltenie, érdeklődjön az adóhatóságnál, vagy külső uniós határátlépéskor a vámtisztviselőnél.
Az Osztrák Tudományos Akadémia külső levelező tagjává választotta Fodor Pált, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatóját, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadóját, a Középkori osztály vezetőjét. Az újonnan megválasztott tagok bemutatására az Osztrák Tudományos Akadémia online ünnepi ülésén került sor, amely 2021. május 28-án, pénteken 16 órakor kezdődött.
Fodor Pál pályája elejétől kezdve sokat tett a különböző tudományos intézmények közötti kapcsolatok kialakításáért és elmélyítéséért. Az Osztrák Tudományos Akadémia az egyetemen kívüli kutatások legfőbb letéteményese, Ausztria legjelentősebb tudományos központja. Az 1847-ben alapított intézmény ma már több mint 760 tagot és 1800 alkalmazottat foglalkoztat az innovatív alapkutatások és az interdiszciplináris tudás átadása érdekében. Az akadémia 25 kutatóintézetet működtet a bölcsészet-, valamint a társadalom- és természettudományok területén, és kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.
Az Osztrák Tudományos Akadémia harmincegy újonnan megválasztott taggal bővült az idén. Kiemelkedő kutatási eredményeikért a bölcsészet-, a társadalom- és kultúratudományok, valamint a matematika- és a természettudományok legkülönbözőbb diszciplináinak tudósai kapták meg az akadémiai tagságot.
A rendezvényen Ligeti György néhány rövid darabját hallgathatták meg a résztvevők, és tudományos előadást tartott Krausz Ferenc, Németországban dolgozó fizikus, az MTA külső tagja és az Osztrák Tudományos Akadémia külső levelező tagja. A rendezvény programja letölthető.
A külső levelező tagok névsora – akik között több magyar tudós is megtalálható – az Osztrák Tudományos Akadémia honlapján itt látható. Bővebb információ pedig itt olvasható: www.oeaw.ac.at
Fellángolás?
Sokaknak a török válogatott még mindig egyet jelent a 2002-es török vb-csapattal, Senol Günes a Galatasarayra és a topligás légiósokra épülő csapatával, amely bronzérmet szerzett a tornán. A Rüstü Recber, Alpay Özalan, Okan Buruk, Tugay Kerimoglu, Hakan Sükür, Yildiray Bastürk, Hasan Sas, Muzzy Izzet, Nihat Kahveci, Ilhan Mansiz, Emre Belözoglu és Ümit Davala nevével fémjelzett gárda sikereire majdnem rátromfolt a 2008-as Eb-n a Nihat, Semih Sentürk, Arda Turan, Hamit Altintop kvartett által húzott együttes, de ők is „csak” bronzéremig jutottak.
Miközben a török klubfutball messze került a Galatasaray nemzetközi kupasikereitől, a válogatott 2002 óta egy vb-re sem jutott ki, és 2008 óta csak egyszer járt kontinenstornán, legutóbb, amikor a nagy Fatih Terimmel sem élték túl a csoportkört – a legutóbbi vb-selejtezőkön pedig csoportnegyedikek lettek.
Régi seprű, jól seper
Az NL-kudarcokat követően visszahívták Günest, aki a romokból rakta össze a nemzeti csapatot: Emre, Burak Yilmaz, Caner Erkin és Mert Günok mellé beépítette a fiatalokat, akik közül egyre többen szerepelnek a topligákban. Jól sikerült az „ötvözés”, ha a damaszkuszi mesterek szintjét még nem is érték el, de megverték az Eb-re menet a vb-címvédő franciákat, megelőzték az albánokat és az izlandiakat is. Igaz, korlátjaikat jól mutatja az újabb NL-kudarc, a magyarok által megnyert csoport utolsó helyén végeztek, ám jókor jött a pofon, mert további fiatalítással legyőzték a vb-selejtezők során a hollandokat odahaza, a norvégokat pedig idegenben.
Felemás…
Hogy azután 3–3-at játsszanak odahaza a harmatos lettekkel, 3–1-es vezetés után… Pedig van egy remek kapusuk a frissiben kezdővé avanzsáló Ugurcan Cakir (Trabzonspor) személyében, az egész keret három legértékesebb fiatal játékosa pedig három középső védő: Ozan Kabak a Liverpoolból, Merih Demiral a Juventusból és Caglar Söyüncü a Leicester Cityből. Sőt az ötödik legtöbbre taksált játékos a jobbhátvéd, Zeki Celik, aki a Lille-ben játszik, miként a Burak Yilmaz, Yusuf Yazici csatárpáros. A legismertebb török játékos mégis a milanos karmester, Hakan Calhanoglu, aki egyre jobb formában futballozik. A szélső Cengiz Ünder a Leicester Cityben, a fiatal középső középpályás Orkun Kökcü a Feyenoordban légióskodik, de a jelen még a feneres Irfan Kahveci, Ozan Tufan kettősé, no és a West Bromwich szűrőjéé, Okay Yokuslué.
…korlátokkal
Ugyanakkor bizonyos posztokon igencsak szűkös a választék, és Cakir sem túl rutinos, balszélsőként a fél keretet kipróbálták már, a balhátvéd Caner Erkin kimondottan a csapat gyenge pontja (a kapitány éppen ezért nem viszi magával az Eb-re), az egykori csodacsatár, Enes Ünal nemhogy a Manchester Cityben, a Getafében sem lett húzóember, a jó formában lévő ék, Burak Yilmaz pedig nemsokára betölti a 36-ot (de szenzációs évet zárt klubjával, a Lille-lel, amellyel francia bajnok lett, 28 ligameccsen 16 góllal segítve az együttest).
A nagy hiányzó, a kulcsember és a titkos fegyver
Csatárból sohasem elég, főleg a híresen kiegyensúlyozatlan török ékekre igaz ez, így nagyon rosszul jött a gólerős Cenk Tosun kiesése, pedig ő a télen az Evertonból direkt az Eb miatt igazolt haza kölcsönbe, és három mérkőzésen négy kanadai ponttal kezdett. Kisebb térdsérülése után koronavírusos lett, majd elszakadt a térdszalagja… Ritkán egészséges egyszerre a három középső védő, áprilisban Demiral szenvedett izomsérülést. Nagy kár, hogy a selejtezők során párszor még bevetett Emre visszavonult, a legfontosabb láncszem most a másik karmester, Calhanoglu (aki saját bevallása szerint a törökök Mesut Özilje akar lenni), nélküle a törökök félkarú janicsárok, a középpályás mindenes a válogatottban minden második mérkőzésén szerez egy kanadai pontot. A titkos fegyver a Lille-ben hétről hétre bizonyító támadómindenes, Yazici lehet.
Taktika és erősségek
Erősen kísérleti kerettel és szokatlan, 4–1–4–1-es felállással is három hármat játszottak Németországban, a bécsi születésű védővel, a nagy jövő előtt álló Mert Müldürrel (Sassuolo) és három török-némettel, Kenan Karamannal, Nazim Sangarével és Ahmed Kutucuval a fedélzeten; merőben más kerettel, de ebben a hadrendben verték meg a hollandokat. Norvégiában a közelmúlt szabványfelállásában, 4–2–3–1-ben diadalmaskodtak, a lettek ellen 4–4–2-ben okoztak csalódást, de ez inkább a szélsőkeresés, mint a taktikai sokszínűség jele. Játszott a bal szélen Calhanoglu is, akkor meg hiányzott középről… Az egykori kapus Günes nagy erőssége, hogy nem az egyéni villogásra, hanem a szervezett csapatmunkára épít, ez továbbjutást hozhat. Ne feledjük, a lettektől beszedett három gólt azért is emeltük ki külön, mert az Eb-selejtezőkön tíz mérkőzésen összesen kaptak ennyit!
A KAPITÁNYI HÍDON
Az 1952-ben született Günes, mint említettük, kapus volt annak idején, és nem is akármilyen, tagja a sokszoros bajnok, legendás Trabzonspornak, és közel 40-szeres válogatott. 1987-ben visszavonult, egy évre rá már a Trabzonnál segédedző, majd hamarosan főnök, nem is rossz eredményekkel. Ezért kapta meg a válogatottat, a 2002-es csoda után sem került azonban Nyugatra, pontosabban sokat utazott nyugat felé, és eljutott Szöulba. A Trabzon, a Bursaspor és a Besiktas kiszolgálása után 2019-ben lett újra szövetségi kapitány, a kötelező gyakorlatot már sikerrel abszolválta. Anno azért kellett távoznia a nemzeti csapattól, mert nem jutottak ki a 2004-es Eb-re, most kárpótolhatja magát. 2002-ben az IFFHS szerint a világ harmadik legjobb edzője, ha éppen meg nem veszi egy szponzor a jogot, akkor kedvenc csapatának otthonát Senol Günes Stadionnak hívják!
TÖRÖKORSZÁG
Eb-szereplések: 5 (1996, 2000, 2008, 2016, 2021)
A legjobb eredmény: bronzérem, 2008
Selejtezős mérleg: 10 mérkőzés, 7 győzelem, 1 vereség, 18–3-as gólkülönbség
A legtöbb gól a selejtezőkön: Cenk Tosun (5)
Egymás elleni mérleg a csoporttársakkal:
Svájc: 15 mérkőzés, 8 győzelem, 4 vereség, 21–20
Olaszország: 10 m., 0 gy., 7 v., 5–18
Wales: 6 m., 2 gy., 3 v., 7–10
A keret legértékesebb játékosa: Caglar Söyüncü, 40 millió euró
A FIFA-világranglistán a 29.
amely sorozatot lezáró kölni négyes döntő utolsó összecsapásán, vasárnap 86-81-re legyőzte a Hanga Ádámot is foglalkoztató Barcelonát.
A kezdés a katalánoké, a folytatás a törököké volt, majd a nyílt második félidő végén izgalmas hajrában az Anadolu Efes bizonyult jobbnak. A meccs legeredményesebb játékosaként – az Euroliga honlapjának beszámolója szerint – a győztes török csapatban Vasilije Micic 25 pontot szerezett, míg a katalánoknál Cory Higgins 23 ponttal bizonyult a legponterősebb kosarasnak.
Hangának az elődöntőhöz hasonlóan ezúttal is csupán epizódszerep jutott, a magyar légiós a fináléban másodperceket tölthetett a pályán.
Az Anadolu Efes – a Fenerbahce után – második török csapatként nyerte meg a sportág legrangosabb európai kupasorozatát, amelyben legutóbb döntős volt, 2000-ben és 2001-ben pedig bronzérmesként zárt.
A bronzérmet ezúttal a Milano szerezte meg, amely tízpontos különbséggel, 83-73-ra múlta felül a CSZKA Moszkvát.
Anadolu Efes (török)-Barcelona (spanyol) 86-81 (15-22, 24-14, 26-22, 21-23)
A török választási bizottság pert indított Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester ellen, amiért az ellenzéki kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa a 2019-es helyhatósági választások során állítólag nyilvánosan sértegette a testület tagjait – közölte az Anadolu állami hírügynökség pénteken.
Értesülések szerint a török ügyészség négy évig terjedő börtönt kiszabását követeli Imamoglu ellen.
A politikus a megelőző nyomozati eljárás során tagadta az ellene felhozott vádakat. Mint mondta, nem egy bizonyos személy ellen szólalt fel, hanem „kemény politikai bírálatot fogalmazott meg”.
A kormányközeli Sabah című lap szerint Imamoglu egy sajtókonferencián ostobának nevezte azokat, akik elrendelték a 2019. március 31-ei isztambuli főpolgármester-választás eredményeinek érvénytelenítését, amit egyébként megnyert a kormánypárt jelöltjével, Binali Yildirimmel szemben. A szavazást az év június 23-án megismételték, mert a korábbi eredményt a kormánypárt a számlálóbizottságokban és a számlálólapokon tapasztalható szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta, majd az illetékes hatóság helyt adva a fellebbezésnek érvénytelenítette a főpolgármester-választást, Imamoglu megbízólevelét pedig visszavették. A lépés nemzetközi bírálatot is kiváltott.
A megismételt szavazáson a CHP színeiben induló Imamoglut ezúttal nagyarányú fölénnyel választották főpolgármesterré. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette kormánypárt, az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 15 év után először veszítette el akkor a legnépesebb város vezetését.
A CHP a legnagyobb ellenzéki párt a török parlamentben, Imamoglura pedig Erdogan egyik lehetséges kihívójaként tekintenek a 2023-as elnökválasztáson.
Erdogan ügyvédei Canan Kaftancioglu, a CHP Isztambul tartományi elnöke ellen is keresetet nyújtottak be becsületsértés miatt. A török elnök félmillió török líra (16,6 millió forint) kártérítést követel, mert az ellenzéki politikus egy januári sajtótájékoztatóján Erdogant „elnöki széket foglaló személynek nevezte” a tekintélyes Bogazici (Boszporusz) Egyetem diáktüntetései kapcsán. A diákok az ellen tiltakoztak, hogy Erdogan január elején a konzervatív, iszlamista kormánypárttal kapcsolatban álló rektort nevezett ki a felsőoktatási intézmény élére. A demonstrálók azt követelik, hogy az egyetem maga választhassa meg vezetőjét.
A törökországi Kayseri egyeteme által meghirdetett fotópályázat zsűrijébe kapott meghívást dr. Tolnay Imre, a győri Széchenyi István Egyetem Építészeti Épületszerkezettani Tanszékének professzora, aki úgy véli: a nemzetközi együttműködések gazdagíthatják az oktatókat és a hallgatókat.
– A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy növelje globális láthatóságát, amelyet a külföldi egyetemekkel kialakított és egyre szorosabbra fűzött együttműködések is segítenek. Hogyan jött létre kapcsolat ön és a törökországi Kayseriben lévő Erciyes Egyetem között?
-Évek óta vannak vendéghallgatóink több külhoni partnerintézményből, így a törökországi Kayseri Erciyes Egyeteméről is, ahonnan 2019 őszén járt nálunk és tartott előadást építészképzésünkön Filiz Sönmez, az ottani építészképzés docense. Előadásának témája érdekes környezetpszichológiai témával, a lakóterek otthonosságával és ezek szerepváltozásainak kérdésével foglalkozott az emlékezet, a különböző generációk szóbeli elbeszéléseiből merítő kutatásai alapján. Érdekesség, hogy az utóbbi időben ezzel némileg érintkező területtel, a tér atmoszférájával, a különböző, részben funkciójukat vesztett üres terekkel foglalkoztam én is a fotográfiában, a képzőművészetben, különböző térinstallációim által és már korábbi, 2013-as habilitációs előadásomban is. A török professzor asszony 2020 tavaszára meghívott az ő egyetemükön tervezett nemzetközi hétre előadni, és felmerült, hogy egy fotókiállítást is szerveznek ilyen tematikájú fotóimból. A rendezvényt az éppen akkor kialakult koronavírus-járvány miatt lemondták, így sajnos nem juthattam el Kayseribe, amelynek környékén különleges ősi sziklaépítmények, páratlan atmoszférájú föld alatti terek találhatók.
– A török egyetem azzal „kárpótolta” az elmaradt program miatt, hogy egy fotópályázat zsűritagjának kérte fel. Ez hogyan alakult így?
– Mint tudjuk és tapasztalhattuk, tavaly ősszel és idén a koronavírus-járvány újabb hullámai jöttek, így az egyetemi együttműködések is az online térbe kényszerültek. A kayseri Erciyes Egyetem építészeti fotópályázatot szervezett az Oszmán Birodalom építészeti emlékeire fókuszálva, ennek az online zsűrijébe hívtak meg, megtisztelő módon egyedüli külföldiként. Az egyetemisták által készített fotók témája a régi és a mai építészeti környezet, valamint az ember viszonya volt, amely képek bár a miénktől sok tekintetben eltérő kultúrában születtek, de természetesen számos egyetemes értéket hordoznak és közvetítenek.
– Miről beszélt a pályázat online eredményhirdetésén?
– Arról, hogy megtisztelő és érdekes volt részt venni e gazdag építészeti kultúrának az emlékeit fotografáló pályázat remek képeket produkáló megméretésén. Elmondtam, hogy a kultúra, benne az építészet és a vizuális művészetek egy minden értelemben építő, egymást összehozó, maradandó értékeket teremtő, szelíd ténykedés, és hogy a mi nyelvünk szerencsésen használ egy saját szót a fotóra, a „fény-kép”-et, mely jól hordozza a környezetünk értékeit láttató fényből alkotott képek szerepét.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
