![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A pár a buldózerek elé állt, hogy megállítsa a pusztítást
Egy nagyváros kényelmes életet kínál: üzleteket szép ruhákkal, orvosi szolgáltatásokat és pénzügyi biztonságot. Birhan Erkutlu és Tuğba Günal mégis kényelmetlenül érezték magukat, az isztambuli életmódjukat ugyanis az emberek és állatok nagyfokú kizsákmányolásával társították. Egy nap úgy döntöttek, hogy feladják a városi életet, és az Alakir-völgy hegyei közé vonulnak.
Most, tizenhat évvel később, Birhan és Tuğba előbújik szerény hegyi házikójukból, ami tökéletesen beleolvad a környezetbe. Arról mesélnek, hogy az újonnan megtalált egyensúly rövid életű volt. Egy nap, öt évvel azután, hogy elhagyták Isztambult, buldózerek és láncfűrészek zavarták meg brutális módon nyugalmukat.
Vissza a városba
Kiderült, hogy egy áramszolgáltató vállalat nyolc nagy vízerőmű építését tervezi a völgyben. A pár reflexszerűen a gépek elé állt, hogy megállítsa a pusztítást. Megjelentek a rendőrök és távozásra késztették őket, miközben arra biztatták a párt, hogy derítsék ki, valóban illegális-e a tervezett építkezés, ahogy azt Birhan és Tuğba gondolta.
A természethez való visszatérésüknek köszönhetően a pár számára világossá vált, hogy az emberek Törökország-szerte hogyan próbálják megóvni a megélhetésüket azáltal, hogy leállítják a hasonlóan romboló projekteket. Az olívabogyót szüretelő vagy szarvasmarhát tartó családok is azt látják, hogy jövedelmüket és kultúrájukat folyamatosan pusztítják.
Ahhoz, hogy bebizonyítsák, hogy a gátak milyen károkat okoznának, a házaspárnak jogi és tudományos szakértelemre, valamint a társadalom támogatására is szüksége volt. Ismét gyökeresen meg kellett változtatniuk az életüket. Rendszeresen ellátogattak a városba, hogy aktív polgárokkal, szakértőkkel és emberi jogi ügyvédekkel találkozzanak.
Forrás: helsinkifigyelo.444.hu
Már nem csak a muszlim sportolónőket zavarja, ha mutogatniuk kell a testüket
Nagy port kavart a napokban a norvég női strandröplabda-válogatott ügye, akik nem akartak tenyérnyi bikinialsóban versenyezni, ezért helyette sortban játszottak. Ez a ruházat azonban szembemegy a Nemzetközi Strandröplabda Egyesület (IHF) előírásával, így a csapatra hétfőn 1500 eurós, azaz tagonként 150 eurós bírságot szabtak ki. Pedig a hivatalos szerveknél előre kérvényezték, hogy rövidnadrágban játszhassanak, de a válasz csak az volt: a szabálysértés bírsággal jár.
A csapat két tagja, Tonya Lurstaad és Julia Bird úgy fogalmazott: „Szerettünk volna kiállni a véleményünk mellett azzal, hogy a férfiak pólójához és shortjához hasonló uniformisra cseréljük az egyenruhánkat, és megváltoztatjuk az erre vonatkozó szabályt. Minden egyesület támogatott bennünket, kivéve az, amelyik a szabályokat alkotja. Nagyon hálásak vagyunk ezért. Nem látunk jó okot arra, hogy ez legyen az egyenruha, egyszerűen csak közölték velünk, hogy ez a szabály. Sok nő azért nem röplabdázik, mert nem magabiztos a testét illetően, ami nagyon szomorú” – fűzték hozzá a játékosok, akiket a férfi válogatott is támogatott a döntésükben.
A büntetés kiszabása után Pink, az amerikai popsztár felajánlotta a a norvégoknak, hogy kifizeti a csapatra kirótt büntetést. „Nagyon büszke vagyok a norvég női kézilabdacsapatra, amiért tiltakoztak a sportruhájukra vonatkozó szexista szabályok ellen” – írta a Twitteren az énekesnő vasárnap.
2021-ben egyébként egy, a fentiekkel ellentétes helyzet is kialakult, amikor a német strandröplabda két sztárja, Karla Borger és Julia Sude kérte ki magának, hogy Katarban a játékosok nem hordhatják a munkaruhának számító bikinit.
Teljes testet eltakaró dresszel tiltakoznak a német női tornászok
De a női sportolók öltözéke körüli indulatok a következő napokban sem csitultak. Az olimpián fellépő német tornászlányok ruhaválasztása ugyanis megint csak szembement a megszokottal: a csapat tagjai a hagyományos tornadressz helyett teljes testet takaró dresszben jelentek meg, hogy így tiltakozzanak a sportágat övező szexizmus ellen – írja a Deutsche Welle.
Folytatás
Forrás: hu.euronews.com
Keleti képek
A két hete már beígért extrém ritka kötet és a benne olvasható különleges keleti utazás története végre megérkezett az ELBIDA projektben. Régóta vágytam erre a könyvre, de pont az a kategória, amely esetében még az is előfordulhat egy gyűjtő életében, hogy bár vágyik rá, de soha nem tudja beszerezni. Nekem szerencsém volt és végre a gyűjteményem részeként, büszkén mutathatom be, Urházy György „Keleti képek” című művét. Urházy a magyar sajtótörténet első helyszíni tudósítójaként volt jelen 1854-ben a krími háborúban, ahonnan levél formában tájékoztatta a Pesti Napló szerkesztőségét a kinti eseményekről. Összesen 44 levelet írt, amelyek bár nem a megírás sorrendjében de megjelentek az újságban, így lényegében a kor technikai lehetőségeihez képest gyorsan és elsőkézből származó információk alapján „közvetíthették” a háború eseményeit a lap olvasóinak. Urházy György aztán hazatérését követően élményeiből és tapasztalataiból megírja „Keleti képek” című művét, amely elsősorban nem a háború politikai oldalát mutatja be, hanem sokkal inkább a szerző útiélményeit, a balkáni terület népeinek szokásait és a török hadsereget. A könyv 1854-ben jelent meg Pesten, Emich Gusztáv könyvnyomdájának gondozásában. A 214 oldalas műben illusztráció nem található. A kötet címe annyiban érdekes, hogy az ELBIDA projektben immár ez a harmadik “Keleti képek” című munka. Az első Bálint Imre számomra kedves könyve volt, aztán jött Adorján Sándor extrém ritka és kitűnő műve, most pedig harmadikként itt van Urházy György remek könyve is.
Urházy György (korábban Urházi György) újságíró, író, országgyűlési képviselő és honvédtiszt, 1823. december 15-én született Tokajon. Apja Urházy György református lelkész, míg anyja Kemény Terézia volt. Az elemi iskolát Zsibón végezte, majd gimnáziumi tanulmányait Zilahon folytatta. Ezt követően Kolozsváron tanult jogot. majd az iskola befejezése után 1847-ben sikeres ügyvédi vizsgát tett Marosvásárhelyen. Az 1848-as forradalom kitörésekor Kolozsváron, az erdélyi kormányszéknél volt fogalmazó. A forradalom szelleme azonban megérintette és ezért 1848 őszén önkéntesként jelentkezett az akkor szerveződő 15. (Mátyás) huszárezredbe. Részt vett Bem József erdélyi és bánáti hadjáratában. Többször jeleskedett a harcokban, ezért előbb hadnaggyá, majd később főhadnaggyá léptették elő. 1849. április 1-jétől parancsőrtiszti beosztást kapott Bem törzsében. A harcokban tanúsított példaértékű magatartásáért április 24-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. 1849. május 18-án beosztásának megtartása mellett alszázadossá léptették elő. A fegyverletétel után édesanyja rokonaihoz, Tokajba menekült, így végül a felelősségre vonást sikerült elkerülnie. Már iskolai tanulmányai közben is írt, 1842-ben az Erdélyi Hiradó munkatársa is lett. Később a Méhes Sámuel által szerkesztett lap Nemzeti Társalkodó című mellékletében számos verse és cikke jelent meg. 1846 év elejéig ő vezett a „Kolozsvári napló” című rovatot is. Elkötelezett híve volt Magyarország és Erdély újraegyesítésének, ezért 1848 tavaszán Teleki Domokossal közösen, „Unió” címmel zsebkönyvet szerkesztett.
Forrás: elbidaprojekt.hu
A török hatóságok őrizetbe vettek egy embert, akit erdőtüzet okozó gyújtogatással gyanúsítanak
A török hatóságok őrizetbe vettek egy embert, akit erdőtüzet okozó gyújtogatással gyanúsítanak – jelentette be Recep Tayyip Erdogan elnök szombaton. A törökországi erdőtüzek halálos áldozatainak száma közben hatra emelkedett. Erdogan szerint az őrizetbe vett illetőt a Milas városánál keletkezett erdőtűzzel hozzák összefüggésbe.
Az erdőtüzek szerdán kezdődtek az Antalya üdülővárostól 75 kilométerre keletre fekvő Manavgat városánál. Csütörtökre már tucatnyi térségbeli tartományban, így az üdülőövezetben fekvő tengerparti Aydinban és Muglában is lángra kapott a növényzet, turisták sokaságát kellett kimenekíteni a szállodákból, több ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A lángoló növényzet miatt haszon- és vadállatok egyaránt elpusztultak, jókora termőterületek perzselődtek fel. Egyes településeken megszűnt az áramszolgáltatás – idézi fel az MTI.
Szombaton újabb tűzgóc keletkezett a népszerű égei-tengeri Bodrum üdülőváros környéki hegyvidéken, a tűzöltők megpróbálják megfékezni a lángokat, még mielőtt elérnék a lakott területeket. Műholdfelvételeken látszik, hogy az Antalya és Mersin tartományokban égő növényzet füstje elérte a tőlük 150 kilométerre fekvő Ciprust.
Úgy lángol a törökországi Bodrum, hogy luxusszállodákat kellett kiüríteni, apokaliptikus videók
Az AP arról ír, hogy ötcsillagos szállodákat ürítettek ki a törökországi Bodrumban erdőtűz miatt. A szállodák lakói a partra menekültek, miután a tűz már az épületeket veszélyeztette. A mentéshez magánhajókat is igénybe vettek.
Szerda óta tombolnak az országban az erdőtüzek, már hatan meghaltak. Öten Manavgatban, ami 350 kilométerre fekszik Bodrumtól, egy ember pedig Marmarisban. Utóbbi így nézett ki:
A Magyar Kulturális Intézet is részvétét fejezte ki az törökországi erdőtüzek miatt
Több napja égnek az erdők Törökország déli részén. Július 28-30. között nem kevesebb mint 98 helyen lobbantak fel a lángok. A hatóságok 88 helyen már eloltották a tüzet. 4 személy életét vesztette, több falu 80-90%-ban leégett. Az állatállományban felmérhetetlen kár keletkezett.
Adana, Osmaniye, Antalya, Mersin és Muğla megyékben az oltások tovább folytatódnak.
Az események miatt a Macar Kültür Merkezi İstanbul (Magyar Kulturális Intézet, Isztambul) is részvétét fejezte ki.
Forrás: az intézet Facebook-oldala
Erdem Éva – Türkinfo
Hosszú a várakozás a röszkei autópálya-átkelőnél
A szabadságukról Nyugat-Európából hazatérő és a nyaralásból visszainduló vendégmunkások miatt torlódás alakult ki a röszkei autópálya-határátkelőhelyeken péntek délelőtt – közölte a rendőrség honlapján.
A személygépkocsival Szerbiába tartóknak a röszkei autópálya-határátkelőhelyen négy, a Magyarországra érkezőknek öt-hat órát kell várakozniuk.
Az autópálya-határátkelőhely belépő oldalán az autóbusszal érkezőknek háromórás a várakozás.
Intenzív a forgalom a röszkei és az ásotthalmi közúti átkelőnél is, ahol mindkét irányban egyórás a sor.
A gyorsabb határátlépés érdekében érdemes a kisebb átkelőket választani. Szerbia felé igénybe vehető a kübekházi és a tiszaszigeti közúti határátkelőhely, mindkettő 7-től 19 óráig üzemel.
A csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen Románia felé két órát kell várakozni a kilépésre.
A Romániába utazók használhatják az egész nap működő nagylaki és kiszombori közúti átkelőt, vasárnaponként 7 és 15 óra között a magyar és román állampolgárok pedig választhatják a Csanádpalota-Nagylak közúti határátkelőhelyet is
Az utazók a határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időkről bővebben a rendőrség határinfó oldalán (www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo), illetve a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak, vagy a Szerbiai Motoros Szövetség honlapján, illetve az ezzel kapcsolatos informácikat nyújtó Facebook-csoportok oldalain. (MTI)