A pár a buldózerek elé állt, hogy megállítsa a pusztítást

Egy nagyváros kényelmes életet kínál: üzleteket szép ruhákkal, orvosi szolgáltatásokat és pénzügyi biztonságot. Birhan Erkutlu és Tuğba Günal mégis kényelmetlenül érezték magukat, az isztambuli életmódjukat ugyanis az emberek és állatok nagyfokú kizsákmányolásával társították. Egy nap úgy döntöttek, hogy feladják a városi életet, és az Alakir-völgy hegyei közé vonulnak.

Most, tizenhat évvel később, Birhan és Tuğba előbújik szerény hegyi házikójukból, ami tökéletesen beleolvad a környezetbe. Arról mesélnek, hogy az újonnan megtalált egyensúly rövid életű volt. Egy nap, öt évvel azután, hogy elhagyták Isztambult, buldózerek és láncfűrészek zavarták meg brutális módon nyugalmukat.
Vissza a városba

Kiderült, hogy egy áramszolgáltató vállalat nyolc nagy vízerőmű építését tervezi a völgyben. A pár reflexszerűen a gépek elé állt, hogy megállítsa a pusztítást. Megjelentek a rendőrök és távozásra késztették őket, miközben arra biztatták a párt, hogy derítsék ki, valóban illegális-e a tervezett építkezés, ahogy azt Birhan és Tuğba gondolta.

A természethez való visszatérésüknek köszönhetően a pár számára világossá vált, hogy az emberek Törökország-szerte hogyan próbálják megóvni a megélhetésüket azáltal, hogy leállítják a hasonlóan romboló projekteket. Az olívabogyót szüretelő vagy szarvasmarhát tartó családok is azt látják, hogy jövedelmüket és kultúrájukat folyamatosan pusztítják.

Ahhoz, hogy bebizonyítsák, hogy a gátak milyen károkat okoznának, a házaspárnak jogi és tudományos szakértelemre, valamint a társadalom támogatására is szüksége volt. Ismét gyökeresen meg kellett változtatniuk az életüket. Rendszeresen ellátogattak a városba, hogy aktív polgárokkal, szakértőkkel és emberi jogi ügyvédekkel találkozzanak.

Folytatás

Forrás: helsinkifigyelo.444.hu