2025. július 22.
Türkinfo Blog Oldal 431

Uzun ince bir yoldayim

Ostrom körtemuzsikával, ágyúszóval és lánykéréssel

Fotó: Unger Tamás/Vas Népe

Sokszínű és tartalmas programokat kínált a 14. Kőszegi Ostromnapok programsorozata. Idén is megidézték a csaknem ötszáz évvel ezelőtti eseményeket. Esküt tettek a várvédők, volt fogolycsere és török ima, ágyútűz, és újra megvédték a várat. Közben vásározhattunk, hallgathattunk koncerteket és kézműves sör is volt elég.

Vannak települések, amelyek történetéről a helyi lakosság csak az emberi emlékezet határáig terjedően rendelkezik tapasztalatokkal. Kőszegen a letűnt korok emlékei ott vannak mindenütt. S ha nem figyelnénk eléggé, még mindig ott van az a bizonyos harangszó, a 11 órai, amely nap mint nap megidézi az 1532. augusztusi ostrom emlékét. Az ostromnapok szervezői immár 14. éve arra vállalkoztak, hogy szórakoztatva és megdöbbentve, olykor ágyúszóval, zajosan, máskor finom körtemuzsikával, kedvesen, vidám és felemelő pillanatokkal emlékeztessenek Jurisics Miklós és a hős várvédők cselekedeteire, a kőszegi utcák által őrzött történelemre.

Szombat délután már 25 méteres sor állt a kürtős kalácsos előtt, sokan kóstolgatták a házi nyújtott réteseket, de akár medvecsalogató sajtot is vásárolhattunk. Vagy kacsadudát, csiripolót és malacperselyt, étcsokis fügelekvárt, kaleidoszkópot. Aki ellátogatott a hagyomány őrzők táborába, szinte mindent megtudhatott a 16. század történelméről. A Gyulaffy László Bandérium hagyományőrzői kérésre részletesen bemutatták a végvári vitézek öltözetét a posztósüvegtől a pitykés dolmányon át a magas szárú csizmáig. A gyerekek kézbe foghatták a szablyát és tanulmányozhatták az elöltöltős puska működését.

Leilát, a török ágyú másolatát a tatabányai Múltunk és Jövőnk Egyesület tagjai hozták magukkal. A lövések után még sokáig meleg volt. Idén is sokan várták az ostromot. Amikor „Nyakunkon a török!” felkiáltással bevágtattak a körmendi Batthyány Lovas Bandérium tagjai, átérezhettük, mit éltek át a környék lakói a százezres török ármádia közeledtének hírére. Aztán felrikoltottak a török sípok és megszólaltak a dobok, megjött Ibrahim nagyvezír és martalócai, elfoglalta helyét Szulejmán, és felhangzott a törökök utolsó imája.

Eldördültek az ágyúk és a puskák. Előkerültek a létrák. csattogtak a kardok, hős asszonyok szálltak szembe sodrófával a falra feljutó janicsárokkal. A csata hevében egy katona megsérült, a mentők gyorsan és szakszerűen ellátták: nem lett nagyobb baj. A hétvége tartogatott vidám és kedves pillanatokat is. Például amikor a város főterén a városi köztisztasági alkalmazott ott állt méla lesben az iddogáló bandérium lovai mögött. Sokan fognak arra is emlékezni, amikor Takács Péter, az ostrom kommentátora a csata végén talpig janicsárjelmezben nyilvánosan megkérte szerelme kezét.

Forrás: www.vaol.hu

Üstökös a történelemben

Kép forrása: Lesbat001, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, via Wikimedia Commons

Idén fény derülhet a Hunyadi-család eredetére, hangzott el a Magyarságkutató Intézet által rendezett nemzetközi tudományos konferencián, amelyen Hunyadi János és Mátyás király életművének kevéssé ismert fejezetei is terítékre kerültek.

Egy szakrális nagyfejedelmi dinasztia megteremtette a szuverenitást, az integritást, a közös érdeket; ez a magyar hagyomány. Az így kialakult magyar birodalom új entitást jelentett Európában a maga saját életszemléletével. Szent István apostoli királyunk óta értjük, mi történik a földön és azon túl, a Szent Korona-eszme összefogja az itt élő népeket… – mondta Kásler Miklós a Magyarságkutató Intézet által Hunyadiak és Corvinok címmel rendezett nemzetközi tudományos konferencia megnyitójaként. Az emberi erőforrások minisztere szerint történelmünk Hunyadi Mátyásig terjedő évszázadai egységes folyamatként értelmezhetők ezen rendezőelvek jegyében, amelyekből kifejlődött egy sajátos, ősi magyar demokrácia, a központosított királyi hatalom és a helyi autonómiák hatalommegosztásán alapuló közjogi egyensúly.

– Ezen az alapon állva robbant be a magyar történelembe üstökösként a Hunyadi-dinasztia, amelynek fénye máig ragyog. Hunyadi János kiváló szervező és hadvezér volt, nem csak tehetségét, saját vagyonát is a haza védelmére fordította. Fia, Mátyás idején pedig Európa egyik legjelentősebb kulturális, katonai és politikai hatalmává vált Magyarország – hangsúlyozta Kásler Miklós, és hozzátette, ezért fontos, hogy az eltorzított történelmet identitáserősítő programokkal tisztázzuk. Ennek letéteményese a magas tudományos színvonalon és szakmai etikával tevékenykedő Magyarságkutató Intézet.

– A Hunyadiak ma is aktuálisak, koruk eseményei analógiába állíthatók a mai történésekkel, mint amilyen például a nemzetek Európája és az Európai Egyesült Államok híveinek vitája – mondta Kásler Miklós, tanulságként felidézve Hunyadi János sógorának, Szilágyi Mihálynak Mátyás királlyá választását támogató gondolatát, miszerint a külföldről kölcsönzött királyok nem váltak be.

Amikor az Oszmán Birodalom megjelent Magyarország déli határainál, hazánk Szerbia, Havasaldöld és Moldva területén ütközőállamokat épített ki. Hivatásos zsoldosok és parasztkatonák – ma népfölkelőknek lehetne nevezni őket – egyaránt hadrendbe álltak. Az ütközőállamok azonban elestek, és 850 kilométer hosszú magyar–török határ jött létre – erről az Ankarai Társadalomtudományi Egyetem Történelem Tanszékének professzora beszélt. Göksel Baş elmondta, hogy Mátyás a hatékonyabb hadszervezés érdekében egyesítette a szlavón és horvát–dalmát báni intézményt, és egységes, két, szinte párhuzamos erődítményrendszerből álló határvédelmi vonalat épített ki az Al-Duna mentén, az Adriától egészen Erdélyig. Ez összesen mintegy nyolcezer helyőrséget jelentett, és a korabeli kincstári kiadások 57 százalékát emésztette fel. Ez a történelmi védmű még Mátyás halála után is nagyjából 70 évig távol tartotta az országtól az oszmánokat.

Folytatás

Forrás: demokrata.hu

Továbbra is lángokban állnak az erdők Törökország déli részén

Kép forrása: Marie Te Hapuku

Az erdőtüzek szerdán kezdődtek az Antalya üdülővárostól 75 kilométerre keletre fekvő Manavgat városánál. Csütörtökre már tucatnyi térségbeli tartományban, így az üdülőövezetben fekvő tengerparti Aydinban és Muglában is lángra kapott a növényzet.

Turisták sokaságát kellett kimenekíteni a szállodákból, több ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A lángoló növényzet miatt haszon- és vadállatok egyaránt elpusztultak, jókora termőterületek perzselődtek fel. Egyes településeken megszűnt az áramszolgáltatás.

Szombaton újabb tűzgóc keletkezett a népszerű égei-tengeri Bodrum üdülőváros környéki hegyvidéken, a tűzöltők megpróbálják megfékezni a lángokat, még mielőtt elérnék a lakott területeket. Műholdfelvételeken az látszik, hogy az Antalya és Mersin tartományokban égő növényzet füstje elérte a tőlük 150 kilométerre fekvő Ciprust.

Az Európai Unió három különleges tűzoltó repülőgépet küld Törökországba, hogy segítse az erdő- és bozóttüzek oltását – közölte Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos hétfőn.

Janez Lenarcic elmondta, az Európai Unió a katasztrófahelyzetek kezelésének támogatására létrehozott polgári védelmi mechanizmusának keretében Horvátország egy, Spanyolország kettő Canadair repülőgépet biztosít az oltási munkálatokhoz.

Az EU teljes szolidaritásáról biztosítja Törökországot a tűzvész okozta időszakban, és készen áll további segítséget nyújtani – tette hozzá az uniós biztos.

Az Európai Unió mellett Ukrajna és Irán is helikopterekkel segít az oltásban.
Hasonló tüzek terjednek Olaszország déli részén is. Az Adriai-tenger partján fekvő Pescarában több mint 30 embert kellett légzési panaszokkal ápolni, miután felgyulladt egy közeli fenyőerdő. Szicíliában is több száz tűzoltó küzd a lángokkal. A kormány az északi tartományokból átvezényelt mentőalakulatokat a déli régiókba.

Az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb erdőtüze pusztít Finnországban mintegy 300 hektáron ég az erdő, ami a szokatlanul száraz és meleg nyárral hozható összefüggésbe. Az erős szél pedig csak tovább táplálja a tüzet, a lángok az egyik fakoronáról terjednek át a másikra. Szemben az Egyesült Államok nyugati részén vagy Európa egyes déli területein pusztító erdőtüzekkel, a gyéren lakott észak-finnországi régiókban az erdőtűz nem okoz károkat az ingatlanokban, és embereket sem kellett evakuálni.

Oroszországban több, mint 838 ezer hektárnyi területen ég az erdő. A lángok ellen küzdelemben mintegy ötezer embert, valamint 745 járművet és 20 repülőgépet vetettek be. A legtöbb erdőtüzet a Karéliai Köztársaságban és Jakutföldön, valamint Irkutszk és Leningrád megyében oltották el.

Görögországban a helyenként 45 fokos hőség is nehezíti a tüzek megfékezését.

Forrás: pannonrtv.hu

A nyitott kapuktól a szögesdrótokig

Kép forrása: www.pikrepo.com

Törökországban is kiújult a vita a menekültek sorsáról. Ugyan néhány éve a szíreket még nyitott kapukkal várták, úgy tűnik, a „vendégek” tartósan berendezkedtek, és sosem térnek haza. Most az afgán áradattól tartva az iráni határon már szögesdrótos betonfallal védekeznek.

Megszavazta a törökországi Bolu városának önkormányzati tanácsa, hogy a külföldiek csak magasabb, akár tízszeres áron juthassanak vízhez, illetve szemétszállításhoz. Tanju Özcan, a baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) polgármesterének javaslata alig burkoltan a szír menekültek ellen irányul. A tervezetet a parlamentben egyébként ellenzékből politizáló CHP mellett az ugyancsak ellenzéki, jobboldali Jó Párt (IYI) is támogatta, míg a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ellenezte. A módosítást előbb még az önkormányzat költségvetési bizottsága is megvitatja, mielőtt újra szavazásra bocsátják.

– Az alkotmányban említett egyenlőség csak a Török Köztársaság állampolgáraira érvényes! – söpörte le azokat az érveket a városvezető, melyek szerint a döntés hátrányosan megkülönbözteti a külföldieket. – Nem én hívtalak titeket Boluba. Nem az állam kényszerített rá, hanem saját akaratotokból jöttetek! – fakadt ki. Hogy a nagyjából 130 ezres település polgármesterének valójában kikkel van problémája, nem is igazán próbálta véka alá rejteni: nyíltan azt javasolta a kormánynak, hogy rendezzenek népszavazást a menekültek sorsáról.

Habár a CHP elhatárolódott a tagjától, a politikus szavai jól illenek az utóbbi időben terjedő ellenzéki narratívába. Kemal Kılıçdaroğlu, a CHP elnöke éppen július közepén tett ígéretet arra, hogy hatalomra jutásuk esetén egyik első dolguk lesz hazaküldeni a „szíriai vendégeket”. Ígérete szerint ehhez újra felvennék a diplomáciai kapcsolatokat a damaszkuszi vezetéssel, a költségeket pedig az Európai Unióval fizettetné ki. De osztja a bevándorláspolitikáról vallott nézeteiket az ország második legnagyobb ellenzéki ereje, az IYI is.

– Azt mondom Ausztria úgynevezett miniszterelnökének, hogy fizetünk nekik hárommilliárd eurót, és vihetik az összes menekültet! – üzente az alakulat vezetője, Meral Akşener ­Sebastian Kurznak, miután az osztrák kancellár arra tett javaslatot, hogy Törökország befogadhatná az afgán menekülteket. A török politikus az összeggel nyilvánvalóan arra a hárommilliárd euróra utalt, amelyet az Európai Unió az úgynevezett migrációs alku értelmében Ankarának fizetett a szíriai bevándorlók helyben tartásáért. Az osztrák vezető – aki korábban külügyminiszter volt – ráadásul azért is kínos helyzetbe hozta magát, mert Afganisztánt Törökország szomszédjaként nevezte meg, miközben a két országnak nincs közös határa, az afgánok főként Irán felől érik el a törököket. – Amíg mi vagyunk hatalmon, Isten egyetlen teremtményét sem vetjük gyilkosok karmai közé! – reagált az ellenzéki felvetésekre Recep Tayyip Erdoğan elnök (képünkön).

A téma azután került egyáltalán napirendre, hogy Törökországban az utóbbi években egyre erősödik a bevándorlásellenesség, amiből már a 2023-ra tervezett választások előtt megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni. A Kadir Has Egyetem idei felmérése szerint a megkérdezettek 46 százaléka nem örül a szírek jelenlétének – ez még kedvezőbb is a tavalyi adatokhoz képest –, és 66 százalék úgy véli, hogy a migránsok soha nem fognak hazatérni.

A pálfordulás oka egyrészt gazdasági: Törökországban az infláció meghaladja a 17 százalékot, a török líra értéke a dollárhoz viszonyítva az elmúlt években harmadára csökkent, a munkanélküliség 13 százalék fölötti. Közben az országban élő összes menekült számát 5,5 millióra becsülik, közülük a legnagyobb csoportot a szírek alkotják. A török számítások szerint 2015 óta legalább negyvenmilliárd dollárjukba kerültek a menekültek. Habár az AKP szerint haszonnal is járnak, hiszen a szírek nélkül a török ipar összeomlana, az elégedetlenkedők inkább úgy vélik, az olcsó szír munkaerő csak a törökök elől szipkázza el a munkalehetőségeket. Egyes becslések szerint a szírek 91,6 százaléka feketén vállal munkát, főként a textiliparban, az építkezéseken, a kereskedelemben. Ők jellemzően többet dolgoznak és kevesebbért, mivel jobban féltik az állásukat. Kiütköznek viszont a társadalmi különbségek: miközben a szír ­férfiak majd háromnegyede dolgozik, a felnőtt nőknek csak 11 százaléka. A bevándorlásellenesség erősödésének másik oka a félelem egy afgán menekülthullámtól, amely újabb terhet róna az országra. A közösségi médiában mostanában több olyan felvétel jelent meg, amelyen afgánok tömegei kelnek át a határon Irán felől.

Ami a hivatalos statisztikákat illeti, a félelem nem teljesen alaptalan: az első fél évben nagyjából harmincezer afgán érkezett Törökországba, amely egyébként arányosan nem sokkal több a tavalyi adatoknál és eltörpül a 2019-es kétszázezerhez képest. Átjutni nem olyan könnyű, a hegyvidéki terepen főként gyalogszerrel lehet közlekedni, az embercsempészek drágák, három-öt ezer dollárt is elkérnek az útért. Biztos, ami biztos, a törökök szögesdróttal megerősített betonfalat építenek, és katonai egységekkel erősítették meg az Iránnal közös, 295 kilométernyi határt.

Forrás: magyarnemzet.hu

Díszvendégeink a türk nyelvű országok

Kép forrása: www.mestersegekunnepe.hu

A 800 magyar mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket. Idén a türk nyelvű országokból érkeznek résztvevők a fesztiválra.

Törökország, Kirgizisztán elismert mesterei jönnek el és mutatják meg tudásukat és értékeiket. Az ő kézműves remekeiken kívül, azeri szőnyegkészítők, kazah hagyományos viseletkészítők és nemezesek, üzbég batikművészek és tatárföldi bőrművesek legszebb mestermunkáit is megcsodálhatják a látogatók a rendezvény három napja alatt.

Időpont: 2021. augusztus 20-22

Forrás: www.mestersegekunnepe.hu

Bolu Merkez 2021

Nagyot csökkent a török all inclusive nyaralások ára

Kép forrása: www.pikrepo.com

Ha augusztusban szeretne last minute nyaralásra utazni, ak­kor most a legolcsóbb választás Törökország, a török tengerpart népszerű és jó minő­séget kínáló szállodái – természetesen all inclusive ellátással.

Ha augusztusban szeretne last minute nyaralásra utazni, ak­kor most a legolcsóbb választás Törökország, a török tengerpart népszerű és jó minő­séget kínáló szállodái – természetesen all inclusive ellátással.

Pár héttel ezelőtt néz­tük meg, mennyibe kerülnek a last minute utazások, ám ha most összevetjük az akkori és a mostani táblázatot, érdekes folyamatok rajzolódnak ki. Kiderül, hogy a néhány héttel ezelőtti árakhoz képest már nem az egyiptomi nyaralások a legol­csóbbak, hanem a törökországiak. Sőt, már 500 euró alatt is tudunk foglalni last minute nyaralást, 5 csillagos hotelben, all inclusive el­látással, úgy, hogy ez már végső ár, azaz ehhez már semmilyen adó és illeték nem társul. Néhány hete az utazási irodák, ugyanezekbe a ho­telekbe, még 200-300 euróval drá­gábban kínáltak tengerparti nyara­lást, vagyis az árcsökkenés jelentős.

Az előző összehasonlításhoz képest Egyiptom viszont jelentősen meg­drágult, akkor még 364 euró volt a legolcsóbb all inclusive csomag, most ugyanezért legalább 480 eurót kell fizetnünk. Nemcsak Egyiptom, de a görögországi és spanyolorszá­gi nyaralások is többe kerülnek, a nyári szezon második felében mindenhol nőttek az árak – amiből arra lehet következtetni, hogy csökken a szabad helyek száma, mind töb­ben szeretnék kihasználni az utazási lehetőséget, az idei kedvező árakat. Az utazási irodák pedig a legtöbb esetben csak pár nappal az indulás előtt csökkentik (akár jelentősen is) az árakat, így érdemes folyamato­san böngészni az ajánlatokat, hiszen így azonnal feltűnnek a legjelentő­sebb akciók.

Ahogy az előző összehasonlítá­sunkban is, úgy most is csak az olyan szállodák és ajánlatok között kerestünk, olyan helyszíneket vá­logattunk, amely jó minőségű ho­telben kínál szállást (az 5-ös skálán legalább 4-es értékelés), az indulási repülőterek közé pedig Pozsony, Bécs, Budapest és Prága került. Az utazási időpont pedig augusztus 7., vagyis az indulás legkorábban most szombaton lenne, vagy a jövő héten, és a hazatérés legkésőbb au­gusztus végéig. Az utazások hossza pedig 8 nap, 7 éjszaka.

Forrás: ujszo.com

16,474FansLike
639FollowersFollow