Eddig tartott a török labdarúgó-válogatott veretlensége és csoportelsősége a világbajnoki selejtezők G csoportjában, a csapat három győzelem és két döntetlen után súlyos, 6-1-es vereséget szenvedett Hollandiában.
Pedig Senol Günes szövetségi kapitány még a mérkőzés előtt is azt nyilatkozta, magabiztosan készülnek és van A, B, sőt C terve is a mérkőzésre.
Nos, azokat gyorsan el is dobhatta, Davy Klaassen ugyanis már az első percben vezetést szerzett a hazaiaknak, Memphis Depay pedig még kettőt berámolt a szünet előtt. 3-0 után már egyértelmű volt a helyzet, Depay az 54. percben mesterhármast ért el, a hajrában pedig két cserejátékos, Guus Til és Donyell Malen is betalált, a végeredményt Cengiz Ünder a 92. percben állította be.
A csoport másik mérkőzésen Erling Haaland triplájának köszönhetően Norvégia ötöt vágott Gibraltárnak (5-1), így ugyancsak megelőzte a harmadik helyre visszacsúszott törököket.
Az A csoportban Portugália simán nyert Azerbajdzsánban (3-0), de Szerbia csak ikszelt Írországban (1-1), így lépéshátrányba került Cristiano Ronaldóék mögött.
A Szulejmán méltó utóda lehet a széria, amelyet szeptemberben kezdenek el vetíteni.
Magyarországon is nagy sikert aratott a talán legnagyobb török uralkodó, Szulejmán szultán életéről készült tévésorozat. Alighanem ennek kedvező fogadtatásán felbuzdulva kerestek egy újabb megfilmesíthető sorsot – és döntöttek végül egy híres kalóz mellett.
Hajreddin Barbarossa az 1500-as években tevékenykedett, és néhány évtized alatt az egyik legfélelmetesebb földközi-tengeri kalóz vált belőle. Aztán felemelték, és az Oszmán Birodalom főadmirálisaként aratott további sikereket.
Korábban a török hadsereg leggyengébb pontjának a flotta számított, Hajreddin Barbarossa vezetésével azonban a vízen is a keresztény hatalmak fölé tudtak nőni. „Az iszlám legjava” jelentésű Hajreddin nevet éppen a már említett Nagy Szulejmán adományozta neki.
Az oszmánok tengeri ereje Barbarossa halála után hirtelen meggyengült, amit az 1571-es lepantói vereségük jelzett a legjobban. Az admirális tehát valóban olyan történelmi személy volt, aki külön korszakot képviselt az Oszmán Birodalom gazdag históriájában, és ezáltal az élete méltó a megfilmesítésre.
A róla szóló sorozatot alighanem már az egész világon tűkön ülve várják, hiszen a törökök által „dizinek” nevezett filmek az USA-tól a Balkánon át Kínáig az egész bolygót meghódították.
A Barbarossáról szóló, törökül Barbaroslar címet viselő sorozatot szeptemberben kezdik el vetíteni odahaza, vagyis egyelőre nem tudni, mikor érkezik meg Magyarországra. A címszerepet az alig 33 éves Ulaş Tuna Astepe fogja játszani, aki előtte a Sen Anlat Karadeniz (Meséld el, Fekete-tenger) című diziben játszott.
A legtöbb részt Isztambulban forgatták, de sok jelenet készült Algériában is. A munkának már 2021 márciusában nekiláttak, és egyelőre úgy néz ki, hogy a sorozat csupán 5-6 epizódból fog állni, hiszen egy ilyen látványos alkotás költségei az egekben vannak.
Míg a 19. század végéig az egriek a szőlőt vegyes ültetvényeken termelték, és mindenki olyan bort készített, amilyet akart, ma már részletes és rendkívül szigorú előírások védik a legismertebb magyar vörösbort. Az egri bikavér 2017 óta hivatalosan is hungarikum. A XXIV. Egri Bikavér Ünnepet augusztus végén rendezték meg az egri Érsekkertben.
A hagyomány szerint 1552-ben Dobó István egri várkapitány a török ostrom alatt asszonyokkal hozatott vörösbort a várfalon harcolóknak, akiknek a szakállát és öltözetét vérpirosra festette a hegy leve. Miután a törökök közt futótűzként terjedt, hogy a magyarok bikavért isznak, és ezért bikaerősek, abbahagyták az ostromot.
„Általában kellemetes ízű”
A történet szépséghibája, hogy a török hódoltságig kizárólag fehérbort készítettek hazánkban.
A vörösborkészítést a törökök elől menekülő rácok honosították meg Magyarországon.
A bikavér elnevezést pedig 1825-ben Erdélyi János vetette először papírra, aki „bikavér színű bort termő helyoldalról” írt. Az egri borvidéken akkortájt a szőlőt vegyes ültetvényeken termelték, és bizony egybeszüretelték. Ám az így készült bor is elnyerte az utazók tetszését. Robert Townson angol természettudós, aki 1793-ban jutott el a városba, ezt írta Utazások Magyarországon című kötetében:
Az egri bor teljes joggal örvend nagy hírnek. Igazán jó, hasonlatos a burgundihoz, talán valamivel gyengébb.
Vályi András földrajztudós 1796-ban lejegyezte, hogy a „hegyeken nevezetes termékenységű s számos szőlők vagynak”, és hogy „e vidéken legjobb veres bort teremnek”. Míg Görög Demeter mezőgazdász 1829-ben ezt vetette papírra:
Az egri veres bor általában kellemetes ízű, könnyű, egészséges, a gyomrot éppen nem terheli, s különös jó tulajdonságai olyanok, hogy azokat akármelyik külországi veres borban nehéz együtt feltalálni.
Fényes Elek földrajzi író, polihisztor 1847-ben szintén elismerően állapította meg: „Eger népessége főként szőlő-művelésből él. Az egri veres bor mind kellemes ízére, mind tartósságára nézve a budaival vetekszik.”
A bikavér elnevezés a XIX. század végéig nem fajtát jelölt, hanem „erős veres bort”, amelyet gyakran „fekete borként” is emlegettek. Aztán a filoxéravész 1875-ben elérte az egri dűlőket is, és jóformán a teljes szőlőterületet elpusztította.
Fellépés a hamisítókkal szemben
A szőlőfajtákkal együtt változott a jogi környezet is. Az 1553. évi XII. törvénycikk alapján a földesúr – monopóliumával élve – a majorsági bor árusítására kötelezhette jobbágyát. Ennek gyakorlásánál azonban
mielőtt a jobbágy, a kire a bornak kimérését bizzák, a bort magához vinné, annak a helységnek a birája, a melyben az a jobbágy lakik, a ki a bort mérni fogja, a bort előre kóstolja meg és ha a bort rossznak s épp azért annak a jobbágy utján való kimérését nagyon veszélyesnek ítélné, a jobbágy azt elvinni ne tartozzék. Ha pedig erővel kényszeritnék reá: szabadságában álljon, a hová tetszik, urának fekvő javairól elköltözni.
Az 1723. évi CXVIII. törvénycikk pedig már kimondottan tiltotta a kiváló minőségű borok hamisítását:
Igazságos, (nehogy némelyek magán csalárdsága miatt a közönség szenvedjen), hogy azokat, a kik a kiváló borokat bármi módon meghamisítják, vagy azokat silányabb szőlőkből helyettesitik s ezek neve alatt elárusítják, s igy a vevőket megcsalják s a közkereskedést megakadályozzák, az illető megyék hatóságai azonnal s tettleg összes boraiknak elvesztésével büntessék.
A XIX.-XX. század fordulóján is jobbára büntető jellegű törvényeket hoztak, hogy megfékezzék a mesterséges borok készítését és forgalomba hozatalát. Az 1893. évi XXIII. törvénycikk ezért kimondta:
tilos a bort oly vidék megjelölésével forgalomba hozni, a melyen az nem termett, illetőleg a mely vidék jellegének meg nem felel.
Az 1908. évi XLVII. törvénycikk szintén „a borhamisitásnak és hamisitott bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról” rendelkezett. Az első tényleges bortörvények a Horthy-rendszerben születtek: az 1924. évi IX. törvénycikk, majd az 1936. évi V. törvénycikk a borhamisítás szankcionálása mellett már a bor előállítását, kezelését és forgalmazását is szabályozta.
A Nehir – A szerelem arcai szeptember első hetében érkezik az Izaura TV-re, ahogy augusztus végén megírtuk. Azonban egy másik vadonatúj török sorozat is indul majd a TV2 Csoport egyik csatornáján az ősz első hónapjában. A magyar vetítés alig lesz lemaradva az eredetihez képest, ugyanis a széria 2020-ban került képernyőre Törökországban. Az Elárulva (Sadakatsiz) szeptember 15-én, szerdán 20:15-kor indul a SuperTV2-n. A széria hétköznaponként ugyanebben az időpontban jelentkezik új részekkel. Ráadásul 19:10-től minden hétköznap látható lesz az előző epizód ismétlése is.
A történet középpontjában Asya áll, aki boldog házasságban él férjével, Volkannal. Közösen nevelik gyermeküket, Alit. Úgy tűnik, hogy tökéletes családban élnek, azonban nem minden az, aminek látszik. Asya egy nap gyanakodni kezd, hogy a férjének szeretője van. A nő addig nem nyugszik, ameddig ki nem deríti az igazságot. Már a legjobb barátaiban sem bízik meg.
Dario Costa, a Red Bull műrepülő pilótája lett az első olyan ember, aki egy repüléssel két alagúton is végigrepült.
Az isztambuli Çatalca alagutakon száguldott át gépével. A két alagútban összesen 2260 métert tett meg, 44 másodperc alatt. Sírt örömében, miután kiért a nagyon hosszú másodikból. Az alagutak között jelentős keresztirányú szél volt, bennük pedig légörvények nehezítették a dolgát. Az alábbi videón látható a hajmeresztő mutatvány.
A Red Bull marketingstratégiájának fontos eleme, hogy az emberek extrém sportteljesítmények támogatójaként azonosítsák a vállalatot. Ilyen különleges mutatvány volt néhány évvel ezelőtt például a Red Bull Stratos is, amikor Felix Baumgartner a sztratoszféra határáról ugrott le, áttörte a hangsebességet, majd kinyitotta ejtőernyőjét, és sikeresen landolt.
Egy 116 éves nő túlélte a Covid-19-et. A nő három hétig volt az eskişehiri városi kórház intenzív osztályán, ahol sikerült stabilizálni az állapotát. Mostanra átkerült a hagyományos ellátást nyújtó osztályra, ott ápolják.
Fia szerint anyja feltehetően annak köszönheti életét, hogy az oltás első dózisát már megkapta. Családja szerint könnyebben átesett volna a betegségen, ha már a kínai Sinovac vakcinából a második oltást is beadták volna neki.
A nő még az Oszmán Birodalomban született, amely 1923-ig állt fenn. Abban az időben még nem volt rendes anyakönyvezés, kora így nem igazolható egyértelműen. Az azonban biztos, hogy jelenleg ő az egyik legidősebb ember a világon, aki túlélte a koronavírus által okozott Covid-19 betegséget.
Amíg nem voltak oltások, a koronavírus egyértelműen a 60 év felettiek körében szedte a legtöbb áldozatát. A Covid-19 betegség újabb hullámainál, a megjelenő újabb vírustörzseknél azonban egyre inkább az a tapasztalat, hogy a betegség kimenetele kiszámíthatatlan: akár fiatal emberekben is súlyos következményekkel járhat. Az oltás azért fontos, mert megvéd a Covid-19 betegség súlyos tüneteitől, amelyek halált is okozhatnak.
Rég nem látott aszály sújtja a Mediterráneum keleti részét. Az Eufrátesz vízszintje drámaian lecsökkent Szíriában és Irakban, ami több millió emberre jelent fenyegetést. Egyes vélemények szerint a folyam visszahúzódásához Törökországnak is köze van. A klímaváltozás hatására a mostanihoz hasonló szárazságok egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek lesznek, és úgy tűnik, az aszályok korában a víz könnyen a konfliktusok mozgatórugójává válhat.
Újabb humanitárius katasztrófa van kibontakozóban Szíria északkeleti részén, ahol az utóbbi hónapokban látványosan lecsökkent az ország leghosszabb folyójának vízszintje. Az Eufrátesz apadása a helyi mezőgazdaságot, az ivóvízkészleteket, az energia-utánpótlást, ezáltal tömegek megélhetését fenyegeti. A jelenség milliókat veszélyeztet.
Ha a mostani vízkrízist önmagában nem is a globális felmelegedés idézte elő, az átalakuló éghajlat sokat fokozhat az aszályok hevességén.
Bár a polgárháború sújtotta országban a vízhiány komolyabb következményekkel járhat, mint egy stabil államban, egyre valószínűbb, hogy a hasonló események közvetett vagy közvetlen módon a kedvezőbb helyzetben lévő régiókat sem kímélik majd. A szárazságok egyre nagyobb intenzitással és gyakorisággal fognak lecsapni, ily módon pedig a víz a nemzetközi és a belső konfliktusok forrásává válhat.
Az amerikaiak kivonulása és a tálibok hatalomátvétele miatt Afganisztán komoly migrációs potenciálú országgá vált, ahonnan óvatos becslések szerint is legalább fél millió ember menekül el a következő hónapokban. Noha a menekültek jellemzően a szomszédos országokban szokták meghúzni magukat – jelen esetben főleg Pakisztánban és Iránban –, egy részük azonban biztosan Európa felé veszi az irányt. Erről az utóbbi hónapokban a török-iráni határon az illegális határátlépések számának dinamikus növekedése már érzékletes képet nyújtott.
Jönnek az afgán menekültek
Így érthető, ha az Európai Unióból olyan hangok hallatszanak, amelyek Törökország pénzügyi támogatását javasolják, erre példa az a kijelentés, amit Andrej Babiš cseh miniszterelnök a napokban a Bledi Stratégiai Fórumra (BDF) indulva tett.
Szeptember 2-án, a holland külügyminiszterrel, Sigrid Kaaggal folytatott találkozót követő sajtótájékoztatón a török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu viszont jelezte, hogy az a korábban, a szíriaiak esetében alkalmazott politika, miszerint némi pénzért cserébe az afgánokat is Anatóliában tartanák, elfogadhatatlan.
Tartóst megoldást kell találni – hangsúlyozta Çavuşoğlu.
A török külügyminiszter szavai mögött az a már régóta ismételgetett török meglátás húzódik meg, hogy pusztán pénzzel nem lehet megvenni Törökország jóindulatát: politikai gesztusokra is szükség van. A 2016-os menekültügyi nyilatkozatban az EU ígéretet tett a vízumliberalizációra (abban az esetben, ha a törökök végrehajtják a szükséges reformokat), a csatlakozás előmozdítására (mindössze egy fejezetet sikerült megnyitni azóta), illetve az 1995-ben kötött EU-Törökország vámunió modernizációjára. Ezekből gyakorlatilag semmi sem valósult meg.
Az egyedüli eredményt a pénzügyi támogatáson keresztül sikerült elérni: a szíriaiak helyzetének javítására létrehozott Menekültügyi Eszköz a maga 3+3 milliárd eurós összegével valóban segített a szíriaiak megtartásában a havi pénzügyi támogatás, iskola- és kórházfejlesztések, egészségügyi ellátás révén, viszont igen messze áll attól, hogy a megközelítőleg négymilliós szíriai közösség problémáit kezelni tudja.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
