Menetelnek a török seregek Németországban
Több évtizede él a családjával Magyarországon a török újságíró, Mehmet Basaran, aki korábban a Türkie hírügynökség területi főnöke volt. Most is dolgozik a médiában, emellett játékosokat közvetített török klubokhoz. Természetesen valósággal falja a labdarúgó-Eb meccseit. És roppant boldog, hogy a török válogatott bejutott a legjobb nyolc közé.
– Volt nagy ünneplés az osztrákok legyőzése után?
– Gondolhatja. Mi, törökök, igen mélyen tudunk gyászolni meg ünnepelni is. A keddi győzelem már-már felér egy nemzeti ünneppel.
– Énekelték, hogy „Európa, Európa halld a lépteket, jönnek már, menetelnek a török seregek”?
– Énekeltünk mi mindent, bár ezt a menetelést többnyire meccsek közben lehet hallani. A lelátó egyik oldala elkezdi, énekel egy sort, a másik a pedig következőt. Felelgetnek egymásnak a szurkolók.
Így, hogy továbbmentünk a nyolcaddöntőből, nagyon. Sajnálom, hogy a magyarok nem jutottak tovább a csoportjukból. Én bíztam Rossi csapatában. De ezzel együtt úgy látom, nem szabad az olasz szövetségi kapitányt elengedni, eddig jó munkát végzett, bár most kétségeim voltak azt illetően, hogy mindig a megfelelő tizenegy embert küldte-e a pályára.
– Meglehet, a kiesésünk mondatja velem, de mintha nem lenne annyira színes, szórakoztató a futball, mint korábban. Ön hogy látja?
– Igen, van benne valami. A csapatok nem előrefele mennek, támadás helyett inkább összevissza passzolgatnak, és saját kapusuknak játszanak sokszor vissza, természetesen ezzel lassítva a játékot. Ha valamelyik csapat gólt szerez, onnantól, nem tudom miért, de további támadások helyett inkább védekezésbe megy át a játék. Csalja az időt.
– Ez lesz a jövő?
– Remélem, nem. Annyi bizonyos, hogy most is és a jövőben is nagyon-nagyon fontos az utánpótlás nevelése, az onnan érkező játékosok szerepeltetése. A világ legjobb utánpótlása Portugáliának és Brazíliának van, de az utóbbi időben Németország, Hollandia és Belgium is nagyon jó munkát végzett ezen a téren, és számos focistája játszik világszerte a kiemelt ligákban. Törökországban még tódulnak a gyerekek a pályákra, ám Magyarországon, az akadémiai képzés ellenére is komolyabban kellene foglalkozni az utánpótlás-neveléssel. Bár az is lehet, hogy én látom rosszul.
Folytatás
Forrás: www.magyarhirlap.hu
Kiállítás – Refik Anadol: Rumi Dreams
Refik Anadol a New York-i MOMA, a Las Vegas-i Spehre és a Grammy Gála után a debreceni MODEM-ben!
Refik Anadol a kortárs művészet, a mesterséges intelligencia (MI) által generált immerzív installációk sztáralkotója, először állít ki önállóan hazánkban. 2023-ban a Las Vegas-i Sphere-t a világ legnagyobb MI által generált műalkotásává változtatta, ezzel párhuzamosan a művész kavargó, hipnotizáló fényshowját a New York-i MOMA közönsége egy évig csodálhatta, majd év végén Anadol a Grammy Gálát tette felejthetetlenné látványos színpadvilágával.
Idén augusztusban pedig Debrecenbe látogat az elismert török multimédiaművész Rumi Dreams című videómunkája. Refik Anadol a 2010-es évek eleje óta Los Angelesben élő török digitális/újmédia-alkotó, az MI művészeti alkalmazásainak számos nemzetközi díjjal elismert úttörője, a kortárs vizuális művészetek meghatározó alakja. Nagyszabású alkotásait repülőterektől koncerttermekig, közterektől világhírű kortárs múzeumokig, az észak-karolinai Charlotte-tól, a Velencei Biennálén, Isztambulon és Szöulon keresztül, Melbourne-ig a földkerekség számos pontján mutatták be. Az isztambuli születésű, Amerikában élő alkotó Rumi Dreams (Rúmi álmodik) című nagyszabású, 32 m2-es LED-falat igénylő videómunkáját mutatja be a MODEM, mely a 13. században élt Mevlana Jallaludin Rumi, perzsa költő, filozófus, tudós és szúfi misztikus emlékére készült. A kiállítás célja, hogy szemléltesse, hogyan lehet a digitális és a hagyományos művészetet egymással vegyítve magával ragadó élményt teremteni. A Rumi Dreams egyben illeszkedik a MODEM azon projektjeinek sorába, amikor Debrecen város kulturális identitásának egyik legfontosabb elemével, az irodalommal lép szövetségre, újabb és újabb lehetőséget kínálva a különféle művészeti ágak interakciói számára.
A török-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulója alkalmából meghirdetett Török-Magyar Kulturális Évad 2024. és az 58. Debreceni Virágkarnevál részeként Refik Anadol, a világhírű török médiaművész MODEM-be érkező kiállítása az egyik kiemelt esemény lesz.
A MODEM-ben megvalósuló tárlat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Konya Fővárosi Önkormányzata, a budapesti Török Nagykövetség és a debreceni MODEM együttműködésében jön létre.
Forrás: 168.hu
Törökországban már „csak” 71 százalék az infláció
A török statisztikai hivatal (TÜIK) szerdán ismertette, hogy az éves fogyasztói áremelkedés mértéke júniusban 71,60 százalékra lassult a májusi 75,45 százalékról, ami 2022 novembere óta a legmagasabb volt. Elemzők kevésbé mérséklődő inflációra, 72,60 százalékra számítottak júniusra.
Az infláció lassulásához részben az élelmiszerek és alkoholmentes italok drágulásának mérséklődése járult hozzá a májusi 75,45 százalékról 71,60 százalékra, de például az áremelkedés 92,94 százalékról 90,67 százalékra csökkent a szállodák, kávézók és éttermek esetében, a ruházati cikkek és lábbelik éves áremelkedése pedig a májusi 50,85 százalékról 47,84 százalékra lassult.
Az éves maginfláció 70,51 százalék volt júniusban, alacsonyabb a májusi 74,98 százaléknál.
Havi szinten a fogyasztói áremelkedés 1,64 százalék volt, 2023 májusa óta a legkisebb a májusi 3,37 százalék után. Szakértők véleményének átlagában 2,22 százalék szerepelt júniusra.
Mehmet Simsek török pénzügyminiszter június elején azt mondta, hogy a legrosszabb időszakon túl vannak, júniustól enyhül az infláció, az év végére 38 százalékra mérséklődik az éves fogyasztói áremelkedés.
A török jegybank márciusban váratlanul 500 bázisponttal, 50 százalékra emelte az irányadónak számító, hétnapos repokamatot az infláció elleni küzdelem részeként, áprilisban, májusban és júniusban pedig a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott a kamatszinten.
Forrás: piacesprofit.hu
Történelmi gól és utolsó perces földöntúli védés: Törökország legyőzte Ausztriát a nyolcaddöntőben
A török labdarúgó-válogatott 2-1-re legyőzte Ausztria csapatát a németországi Európa-bajnokság kedd esti nyolcaddöntőjében. A lipcsei mérkőzésen – melynek mindhárom találata szöglet után született – a törökök már az első percben vezetéshez jutott Merih Demiral történelmi találatával: az 57 másodperc után esett gól ugyanis minden idők leggyorsabbja az Eb-k kieséses szakaszában.
A török válogatott szombaton a hollandokkal találkozik a negyeddöntőben.
Török szempontból álomszerűen kezdődött a mérkőzés, miután már az első percben előnybe kerültek. Ezt követően viszont óriási nyomás nehezedett a kapujukra, az osztrákok öt-hat percen át óriási elánnal támadták a labdát és igyekeztek a kapujukhoz szegezni riválisukat, egyenlíteni azonban nem tudtak.
Tíz perc után némileg megnyugodott a mérkőzés, az osztrákok csak a félidő egyes szakaszaiban tudtak nagyobb labdabirtoklási fölényt, nyomást kialakítani, de a Demiral irányította török védelem jól zárt. Közben a török csapat többször kiszabadult a nyomás alól, a pozíciós játéka viszont lassú volt, így nem tudott igazán veszélyes lenni.
A szünetben kettőt cserélt Ausztria, majd nekiugrott ellenfelének, melynek eredményeként az első tíz percben három komoly helyzetet is kidolgozott, de képtelen volt kapuba találni. Ezt követően kiszabadult a török válogatott és nem sokkal később Demiral újabb góljával megduplázta előnyét.
Ekkor úgy tűnt, eldőlhet a mérkőzés, az osztrákok azonban nem adták fel és a szakadó esőben folyamatosan támadtak és egy szöglet után gyorsan szépítettek. Az osztrák gól idején már szakadt az eső, ami még nehezebbé tette a futballisták dolgát. A hajrára fordulva Ausztria már nyomasztó fölényben játszott, a látványosan elfáradó török játékosok pedig utolsó energiáikat a védekezésbe fektették, labdaszerzések után már csak egy-két játékos vállalta a kontrákat.
Forrás: www.eurosport.hu
Egy törökországi ásatás napvilágra hozza egy római rabszolga történetét
Kis-Ázsia délnyugati részén, a törökországi aphrodisiasi ásatások révén bepillantást kapunk a római rabszolgák, köztük egy Zoilos nevű, felszabadított férfi életébe. – írja a Biblical Archeology Society honlapján.
Az ásatások a városszerte talált feliratai által azonosították Zoilost; a régészek egy ideig azt feltételezték, hogy egy helyi arisztokrata család része volt. De ez megváltozott, amikor felfedezték ezt a feliratot: „Gaius Julius Zoilos, az isteni Julius fia Cézár felszabadított rabszolgája.
Zoilos valószínűleg Aphrodisias bennszülött lakosa volt, akit háborúban elraboltak, vagy elkaptak és eladták rabszolgának Julius Cézárnak. Amikor Cézár meghalt, Zoilos Augustusra lett hagyva, aki végül felszabadította őt. Zoilos bizonyára intelligens és leleményes volt, valahogy nagy mennyiségű vagyont halmozott fel, amit később szülővárosa hasznára fordított. Amikor Zoilos K.e. 20-bas években meghalt, Aphrodisias népe egy nagy emlékművet állítottak a tiszteletére.
De Zoilos és története szokatlan. Minden Zoilosra több ezer római rabszolga jut, akik sosem szabadultak meg helyzetükből.
A legtöbb esetben sem nem tudjuk a ezeknek a római rabszolgáknak a nevét, sem nem emlékezünk rájuk. A Római Birodalomban valaki vagy rabszolga volt, vagy szabad. A rabszolgaság nem faji, vagy etnikum alapú volt. Bárkiből lehetett rabszolga.
Forrás: www.origo.hu