A “The Club” („Kulüp”) című széria egy törökörszági szefárdi család történetét meséli el az 1950-es évek beli Isztambulban.

A Netflix amerikai előfizetői egy számukra távoli, jelenleg mintegy 15.000 lelket számláló zsidó közösséggel ismerkedhetnek a hatrészes sorozatban, aminek vetítése november 5-én kezdődött.

A Klub jóval tovább megy annál, hogy a zsidó élet hagyományos formáit (szombat esti ima) és kellékeit (mezüze, stb.) mutassa be. Megjelenik a többségi társadalom felől megnyilvánuló asszimilációs nyomás, és nem csupán a zsidók, de más etnikai kisebbségek küzdelme létük elfogadtatásáért. Ennek megfelelően a film nyelve török, de mellette megjelenik a ladino, a szefárd zsidók nyelve – de a görög és arab is hallható szinte minden epizódban.

Mindazonáltal a sorozatot az egész török társadalom figyelemmel kíséri. A cselekmény talán túl bonyolult, és helyenként nyomasztó, a szereplők – az örmény Agop, a görög Yanni, Tasula és Niko, és persze a szefárd zsidó Matilda, Davit, Raşel és Mordo bemutatása és hiteles ábrázolása a sorozat igazi érdeme.

A Klub többnyire Isztambul Galata (népszerű nevén Kula) negyedében játszódik, ami a törökországi zsidókban nosztalgikus érzéseket kelt. Manapság – a hasonnevű toronynak köszönhetően – népszerű turistaközpont, de a múltban népes és összetartó zsidó közösségnek adott otthont, és a kanyargós utcákon legalább olyan gyakran lehetett ladino beszédet hallani, mint görögöt vagy törököt.

A tévésorozat főszereplője Matilda, szefárd zsidó asszony, akit a film elején engednek ki a börtönből, ahova azért került, mert tizenévesként embert ölt. Az indíték és az áldozat nem ismert, és amikor azokra fény derül, újabb rejtélyek merülnek föl. Matilda a Club Istambulban kap munkát, de konfliktusokba keveredik főnökével, a török Çelebivel, mivel nem hajlandó sabatkor dolgozni. Az asszony folytonosan kioktatásban részesül tőle és másoktól.

Zeynep Günay Tan, a sorozat rendezője nem ismeretlen az izraeli nézők előtt. Egyik legutóbbi munkája, az „Isztambuli menyasszony” nagy sikert aratott Izraelben, ahol a török szappanoperák hagyományosan népszerűek.

Az arab tavasz óta a törökök vették át a korábban egyiptomiak által uralt közel-keleti piacot a szórakoztató filmek területén. Ám a török filmekben és tévében a zsidók ábrázolása nem gyakori, pedig náluk – Egyiptomtól eltérően – még ma is viszonylag jelentős számú zsidó népesség él.

Gabi Behiri isztambuli születésű zsidó írta a Twitteren a múlt héten: „Mostanáig csak olyan zsidókat láthattunk a török tévében, mint a textilkereskedő Nedim, a zálogház-tulajdonos Solomon, a Moszad-ügynök Moshe, az üzletember Mison. A nézőkben az uniformizált zsidókép élt, a jól ismert antiszemita sztereotípiákkal, uzsorásokkal és adósság-behajtókkal.”

Folytatás

Forrás: www.szombat.org