![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Száguld a török gazdaság, de nem mindenki boldog vele
Törökországban az elemzők által vártnál minimálisan kisebb ütemben, de így is lendületesen nőtt a gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben éves összevetésben.
A török statisztikai hivatal kedden azt közölte, hogy a hazai össztermék (GDP) 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami alig marad el a szakértők véleményének átlagában szerepelt 7,5 százaléktól. A második negyedévben a bővülés jóval nagyobb, 22 százalék volt, ami a koronavírus válság miatti alacsony tavalyi bázisnak a következménye.
A török kormány nemrégiben „rekordnagyságú kétszámjegyű százalékos” mértékűre javította fel korábbi 9 százalékos becslését a várható 2021-es GDP-növekedés kapcsán. Elemzők 9,5 százalékos idei GDP-növekedést várnak, miután tavaly 1,8 százalékkal bővült a GDP. A török gazdaság azon kivételek közé tartozott, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány hatásait tavaly.
A lendületes gazdasági növekedés azonban nem feszültségek nélküli Törökországban. Az extrém laza kamatpolitika árfolyamválságot okozott, a líra mélyrepülésben van, a fogyasztói árak emelkedése az elmúlt hónapokban már megközelítette a húsz százalékot, és várhatóan tovább emelkedik. Az elszálló árak pedig – hiába a magas gazdasági növekedés – egyre komolyabb szociális problémákat okoznak.
Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban kétszámjegyű volt az éves összevetésű infláció Törökországban. A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék.
Szeptember óta a jegybank már 400 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, ami jelenleg 15 százalékon áll. A Reuters által megkérdezett gazdasági szakértők helytelenítik a török jegybank monetáris irányvonalát, mert az gyorsítja a líra gyengülését a főbb devizákkal szemben. Tayyip Erdogan török elnök azonban ellene van a magas kamatoknak, mondván Törökország számára a növekedés, a foglalkoztatás és a beruházás fontosabb szempont a kamatszintnél és a devizaárfolyamnál.
Forrás: www.portfolio.hu
Vizsgálati fogságba került a török ellenzék egyik meghatározó alakja
Metin Gürcan ellen „politikai és katonai kémkedés” gyanújával zajlik per.
Egy török bíróság hétfőn elrendelte Metin Gürcan, az ellenzéki Demokrácia és Haladás Pártja (DEVA) társalapítójának vizsgálati őrizetét az ellene „politikai és katonai kémkedés” gyanújával zajló per lezárultáig – ismertette az MTI szerint az Anadolu állami hírügynökség.
Gürcan 2020 márciusában segített Ali Babacan egykori török miniszterelnök-helyettesnek, Recep Tayyip Erdogan török államfő volt szövetségesének a politikai tömörülés létrehozásában. Gürcan, aki a török fegyveres erők volt tagja, egyben védelmi elemzőként is dolgozott.
Az Anadolu tájékoztatása szerint a katonából lett politikust a rendőrség a többi között az Ankarában állomásozó külföldi diplomatákkal fenntartott kapcsolatairól kérdezték ki. A bíróság egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.
Babacan egy hétfői interjúban kijelentette, hogy pártja a végsőkig támogatni fogja Gürcant. Hozzátette, hogy egyelőre előttük sem ismertek a nyomozás részletei. „Gürcan munkássága szabadon elérhető információkon alapult. Nincsen hozzáférése államtitkokhoz” – mondta Babacan. A múlt héten Babacan kijelentette, hogy Gürcan őrizetbe vétele pusztán arra irányuló kísérlet, hogy eltereljék a figyelmet az ország gazdasági válságáról. A török líra a múlt hét eleje óta mintegy 25 százalékot vesztett értékéből az Erdogan által támogatott agresszív kamatláb-csökkentések miatt.
Közvélemény-kutatások szerint a DEVA támogatottsága két százalék körül mozog, de Erdogan pártja, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) népszerűsége is évek óta nem látott mélyponton van főleg a gazdasági nehézségek miatt. A DEVA és más ellenzéki tömörülések is előrehozott választásokat követeltek a líra elértéktelenedése nyomán, a kormány azonban közölte, hogy az elnök- és parlamenti voksolást a rendes időpontban, 2023 júniusában fogják megtartani.
Forrás: m.hvg.hu
ZARÁNDOK ÚT RÁKÓCZI SÍRJÁHOZ
Zarándoklatról vagy zarándokútról már többször volt szó itt az ELBIDA projektben. Általában a fogalomhoz valamiféle vallásos tartalmat társítunk, ami nem csoda, hiszen zarándoklatokat tipikusan vallásos indíttatásból egy szentnek tartott helyszínre szoktak szervezni. Vannak azonban nem tipikus zarándoklatok is, erre kiváló példa Szentesi-Tóth Kálmán ritka műve, amelyben egy olyan zarándokútról mesél, ahol az úti cél II. Rákóczi Ferenc sírja volt. A történet egészen különleges, hiszen a zarándokok között olyan neveket találunk, mint Vámbéry Ármin, Wosinszky Mór, Thaly Kálmán, Dessewffy Arisztid vagy éppen Szádeczky Lajos. A Rákóczi szabadságharc kezdetének 200. évfordulóján, 1903-ban szervezett zarándokútra két külön csapat indult el, majd Bukarestben találkoztak, ahonnan már együtt utazott tovább Konstantinápolyba a közel száz zarándok. Szentesi-Tóth Kálmán, aki Karcag polgármestereként résztvevője volt a nemzeti zarándoklatnak, hazatérését követően megírta élményeit és tapasztalatait a „Zarándok út Rákóczi sírjához” című könyvében. A könyv 1904-ben jelent meg Karcagon, Sződi Sándor Könyvkereskedésének gondozásában. A 94 oldalas műben 16 szövegközti kép található (a képek minősége különösen gyenge).
Szentesi-Tóth Kálmán 1875. május 1-jén született Karcagon. Anya Kiss Róza, míg apja Szentesi-Tóth János volt. Apja az 1848-1849-es szabadságharcban huszárszázados volt, majd földbirtokos lett és a Nagykun kerületek csendbiztosa. Rimaszombaton végezte a gimnáziumot, majd Budapestre került ahol jogi végzettséget szerzett. 1902-ben avatták doktorrá a Ferencz József Tudományegyetemen Kolozsvárott. 1902. december 15-én a függetlenség párt színeiben indult a polgármesterválasztáson, ahol sikerül szoros eredménnyel, de legyőznie az addigi polgármestert Tassy Benc Gézát. Az ekkor 28 éves Szentesi-Tóth Kálmán nagy hittel vetette magát bele a város vezetésébe. Hitte, hogy a személyes vagy politikai ellentétek ellenére is a város érdekében együtt kell működnie mindenkinek. Az első világháború előtti időszakban számos sikeres fejlesztést vitt véghez a városban. Többek között az új városháza, a villanytelep, a víztorony, a városi takarékpénztár megnyitása és a gimnázium bővítése is a nevéhez köthető. A fejlődést a háború kitörése törte meg. A háborút követően az őszirózsás forradalom időszakában a város belső békéje érdekében kérte a nyugdíjazását, de végül a körülmények miatt a döntés nem született meg. Ideiglenesen Szánthó József vezette a várost, de formailag polgármester helyettesként, így jogilag még mindig Szentesi-Tóth Kálmán volt a városvezető. 1920-ban értesítette a belügyminisztert, hogy a helyi viszonyok változása miatt visszavonja a nyugdíjkérelmét és úja vezetni kívánja a várost. Pár hónappal később, 1921 elején azonban ismét úgy döntött, hogy mégsem vág bele újra, ezt a döntését elfogadta a belügyminiszter és végül 1921. február 15-én hivatalosan is nyugdíjba ment, ezzel lezárult közel két évtizedes polgármesteri munkája. Szentesi-Tóth Kálmán polgármestersége mellett tagja volt a vármegyei törvényhatósági közgyűlésnek, főgondnoka volt a karcagi református egyháznak, igazgatósági tagja a Karcagi Népbank Rt.-nek és a Magyar Általános Takarékpénztárnak, és emellett több takarékpénztár felügyelőbizottságában is szerepet vállalt. Egyesületi elnöki és díszelnöki pozíciója mellett, szerkesztője volt a Nagy-Kunság és a Karcagi Napló újságoknak. Szeretett írni, több írása is megjelent nyomtatott formában. Aktív társadalmi-közéleti életet élt polgármesteri megbízatásának felmondását követően is. 1946. szeptember 14-én, 71 éves korában, váratlanul öngyilkos lett, megmérgezte magát. Tettének konkrét okai ismeretlenek.
Forrás: elbidaprojekt.hu
Törökország kulturális örökségei – A beledi szőttes
Törökországban számos gyönyörű, hagyományos eljárással készült textíliával találkozunk, ezek egyik csoportját alkotják azok a szőttesek, amelyekből Türkiye Dokuma Atlası Sergisi néven 2021 júniusában nagyszabású kiállítás nyílt Ankarában. A kiállítás, amelyen 151 féle szövetet mutattak be, valamint a hagyományos szövési technikák megőrzését célul kitűző azonos nevű projekt védnöke az államelnök felesége, Emine Erdoğan volt. A kiállításon is helyet kapó szőttesek közül talán a Tirében készülő, Karaoğlan dimisi néven is ismert beledi — vagy veledi, ahogy Konyában hívják — a leghíresebb. A beledi, amit a jacquard (zsakard) szövetek atyjának is neveznek, különlegessége abban rejlik, hogy amellett, hogy kétrétegű, kétoldalú is, azaz a szövet mindkét oldalán kirajzolódik a mintázata.
Tire szőttese
Tire, az Oszmán Birodalom egykor eperfáiról és selyemkészítőiről híres városa a szövés egyik központja is volt. Az 1500-as években itt fejlesztettek ki egy speciális szövőszéket, amelynek köszönhetően megszületett a beledi szövés, az egyik legrégebbi török pamutszövés. Az ezzel a szövéstechnikával készült anyagok díszítették az oszmán szerájokat és az európai palotákat. Tartóssága miatt belediből varrták a janicsárok ingét, a belőle készült ruhák, ágytakarók, párnahéjak évszázadokon át elmaradhatatlan kellékei voltak a fiatal lányok kelengyéjének. Burszában, ahol idővel szintén megtanulták a beledi készítését, a helyi céhek zászlóit szőtték belőle. Függönyként, asztalterítőként pedig sokáig népszerű lakástextíliának számított. A 20. század elején Tirében még 60 kézi szövőszék működött, az 1950-es években is 45-50 darabra tették a számukat a környéken. A gépi szövetek azonban mára sajnos szinte teljesen kiszorították a hagyományos kézi szőtteseket, és elterjedésük majdnem a beledi szőttes eltűnéséhez vezetett. Az ezredfordulón már mindössze egyetlen mester, Saim Bayrı dolgozott Tirében. Saim Usta szerencsére a családtagjainak és tanítványának, Ethem Tıpırdıknak is továbbadta tudását, akik amellett, hogy igyekeznek a következő generációnak is megtanítani a beledi szövés művészetét, az Izmiri Egyetemmel és a Tirei Kereskedelmi Kamarával karöltve a megújulás lehetőségeit is keresik.
Veledi, beledi
A különös név eredetére vonatkozóan fennmaradt egy történet. A legenda szerint a mester, aki feltalálta a beledi előállítását lehetővé tevő speciális szövőszéket, nem tudta működésbe hozni a szerkezetet. Hiába dobta a vetélőt, az nem jutott át a keretre feszített láncfonalak között a szövet másik oldalára. Magához hívta hát a fiát, és megkérte, hogy javítsa meg a szövőszéket. A fiú csak azzal a feltétellel vállalta, hogy segít az apjának, ha az új szövőszéken készülő szövet neve mindkettőjükre emlékeztet majd. Miután az apa ezt megígérte, a fiú két kis pálcát illesztett a szövőszékhez, és az működni kezdett. Attól a naptól kezdve a szövetet, amely az új szövőszéken készült, a veledi vagyis a „fia” néven emlegették, és ez a név változott idővel beledire.
Csíkok mindenhol
A kétrétegű beledi szövet, amely speciális, 16 vagy 13 pedálos szövőszékeken készül, felettébb erős, ellenálló anyag. Elkészítése nagyon időigényes. Már a szövőszék, illetve a láncfonalak előkészítése is hosszadalmas folyamat, hiszen a láncfonalakat előbb ki kell mosni és be kell viaszozni. Ezzel a szövéssel, amely során a szövőszék 24 nyüstkeretének mozgását 13 pedállal kell összehangolni, 1 nap alatt mindössze 1 méternyi 60 centiméter széles beledi készül el.
A beledi szövetek alapanyaga a selyem és a pamut, illetve a gyapjú. A szőttes alapszíne általában sötét, többnyire fekete, de lehet sötétkék, zöld vagy akár piros is, a mintázat pedig leggyakrabban fehér, csontszínű, sárga vagy aranyszínű, esetleg fekete és zöld. A beledi szőttes jellemzően keresztbe csíkos, a többnyire geometrikus minták a csíkokon belül jelennek meg. A motívumok közül a mandulás, a dobozos, a tükrös, a csillagos, a pillangó, a kosár, és a hat ujj a legismertebbek. Léteznek olyan beledik is, amelyeknek csak az egyik oldala mintás, az ilyen szőttesek másik oldala egységesen fehér. A beledi szöveteknek két típusát különböztetik meg; az orta nevűben kevesebb selymet használnak, mint az ún. ala-ban, amely kedvelt függönyszövet.
Saim mester tanítványainak köszönhetően manapság is készülnek Tirében beledi szőttesek, amelyekből különféle ruhákat, papucsokat, kendőket, terítőket, díszpárnahuzatokat és újabban nyakkendőket varrnak. Remélhetőleg az állami és a helyi támogatásoknak köszönhetően a beledi a jövőben is színesíti majd a kézi szőttesek palettáját. Mindenesetre Ethem Tıpırdık egyik álma, jelesül, hogy beledi szövőműhelyt létesítenek Tirében, már megvalósult, hiszen a helyi városi múzeum otthont adott a kezdeményezésnek. És talán a másik álma is valóra válhat, azaz, hogy a jövőben akár kereskedelmi mennyiségben is előállítják ezeket a szép szöveteket. A közelmúltban a Tirei Kereskedelmi Kamara kezdeményezésére a beledi „coğrafi işareti” védjegyet kapott, így helyi különlegességnek minősült, és ezzel hivatalosan is megóvandó értékké vált.
Felhasznált források:
https://www.youtube.com/watch?v=dqhvrV0ByD8
https://www.youtube.com/watch?v=tHgzbfYoVn4
https://www.izmirdergisi.com/tr/el-sanatlari/151-dervis-sabrinin-urunu-beledi-dokumasi
https://tekstilbilgi.net/izmir-ili-el-dokumalari.html
https://rehber.kim/kultur/sanat/2021/03/beledi-dokumasi-izmir/
https://www.yeniasir.com.tr/yasam/2012/04/23/beledi-dokuma-koruma-altinda
https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/izmir/kulturatlasi/beled-dokumasi
Nagy Marietta – Türkinfo
Óriási szélvihar Törökországban: több halálos áldozat
Hétfő délutánra a szél annyira megerősödött Isztambul, Bursa, Kocaeli és Izmir térségében, hogy a 130 km/h-s sebességet is meghaladta.
Az isztambuli Esenyurt és Sultangazi kerületekben két nő vesztette életét a lerepülő tetők miatt. A 9 sérültön túl halálos áldozatokról is tudunk: Elif Şanver gyermekei életét megmentette, ám sajátját nem tudta.
Bursában is 75 km/h óra sebesség felett fúj a szél már harmadik napja. Jelentős anyagi károkat okozott, fákat csavart ki.
Zonguldakban a szél egy falat döntött le, és Serkan Duran (21) életét vesztette alatta. Több kerületből folyamatosan érkeznek a jelentések összetört autókról, elrepülő tetőről.
Két gyermek is az áldozatok van. Esenyurtban egy balesetben négyen, köztük egy kisbaba is megsérült.
Çatalca településen ledőlt az óratorony. Ugyanitt két kamion felborult menet közben.
Természetesen a vihar a közlekedést is akadályozza. Számtalan repülőjáratot tereltek el, mert Isztambulban nem tudtak leszállni. Köztük a Török Légitársaság Budapestből induló járatát is, mely Ankaráig repült Isztambul helyett. A kompjáratokat több városban teljesen leállították.
Kérjük olvasóinkat, hogy indulás előtt tájékozódjanak!
Forrás: Hürriyet
Erdem Éva – Türkinfo
A berlini klub egy török-német vezetőedzővel folytatja
Megint egy magyarral kevesebb a topligákban – kirúgták Dárdai Pált
A csapat nagyon rossz formában van, a legutóbbi négy forduló lehetséges 12 pontjából csak 2-t gyűjtött be, igaz, főleg felsőházi csapatokkal játszottak. A magyar edzőt a török-német Tayfun Korkut váltja a kispadon.
Dárdai már második etapját töltötte a berlini klub kispadján. Először 2015-től 2019-ig volt a Hertha vezetőedzője, majd idén januárban vette át újra az első csapat irányítását, a csapatot sikerült megmentenie az előző szezonban a kieséstől, de idén nem sikerült szintet lépni.
A csapathoz 2019 nyarán érkezett meg befektetőként Lars Windhorst, a Tennor befektetési cég tulajdonosa, aki komolyan tőkét tett a klubba (érkezésekor 125 millió eurót, azóta még egyszer ennyire kötelezte el magát). Az igazolásokon látszik is, hogy a berlini klub komolyabb költségvetéssel futott neki a szezonnak, az eredményekben azonban egyelőre nem.
A magyar edző 2016. júliusában, az akkori Európa-bajnokság idején volt a Forbes Magyarország címlapján.
Forrás: forbes.hu