Puskás még mindig a legerősebb „márkánk”, de mire kíváncsiak a mai törökök belőlünk? Mi tetszik nekik a magyar kultúrából és mik az érzékeny területek? Mitől annyira sikeresek a szappanoperáik? Hol érdemes klasszikus koncertet szervezni? „Ez egy modern, 85 milliós ország, főként, ha a nagyvárosait nézzük. A törökök precíz, szorgalmas és tehetséges népnek látnak minket” – mondja dr. Fodor Gábor, az isztambuli magyar kulturális központként működő Liszt Intézet igazgatója, akivel a kétoldalú kapcsolatok egy ritkábban vizsgált, de változatos területét járjuk körül.

Mi érdekes belőlünk, magyarokból a törökök számára?

Már a kiindulópont is kedvező:

alapvetően kedves és baráti a törökök hozzáállása a magyarokhoz.
Ez a szimpátia azonnal érezhető, ha pedig a nyelvükön is beszélünk, akkor még erősebbé válik. Ugyanakkor ez a tudás némileg felszínes, az átlagember nem sokat tud rólunk. Az iskolában azt tanulják, hogy mi is Közép-Ázsiából származunk, mint ők, csak mi kicsit északabbra telepedtünk le. A kollégáimmal azon dolgozunk, hogy ezt a tudást kicsit kibővítsük azokban, akikben van fogékonyság irántunk.

Kik a legnépszerűbb magyarok?

Puskás Ferenc továbbra is a legerősebb „márkánk”. A másik is egy futballista, Szalai Attila, aki most a Fenerbahçe játékosa – róla több tízmillióan tudnak. Roppant érdekes azonban az is, hogy még mindig népszerű egy otthon kevéssé ismert cigányzenész, Halil Darvas, aki az ötvenes évektől zenélt híres éttermekben, államfőknek Törökországban, a rádió folyamatosan játszotta a dalait, és még a mostani fiatalok is ismerik. A mai produkciók közül a filmmel van a legkönnyebb dolgunk, mert a hazai filmnek nagyon jó híre van Törökországban. Szabó István és Tarr Béla viszonylag ismert, és a hatvanas évek klasszikus magyar filmjeivel sem lőhetünk nagyon mellé. Népszerű a magyar zene is, hiszen Törökországban rengetegen énekelnek, a többség több száz dalt tud kívülről.

Kik képezik a magyar intézet célcsoportját Törökországon belül?

Nem mindenkiben tudatosul, hogy ez egy 85 milliós ország, amelynek túlnyomó része Ázsiában van. Egy vékony, iskolázott réteg az, amely érdeklődik az európai kultúra iránt, de egy ekkora országban ez a kis réteg is több millió embert jelent, sőt: ők azok, akik a legtöbb európai országnál is „európaibb” szokásokat követnek:

életük része lehet a londoni iskola, a németországi nyaralás és a budapesti hétvége,
amikor éppen lehet utazni. Tehát a kultúra terén is tudni kell, hogy hol mit érdemes megszervezni. Egy Liszt-zeneművel vagy klasszikus magyar irodalmi alkotással például nem annyira a középső és a keleti országrészekbe megyünk, hanem inkább a nagyvárosokba, Isztambulba, Ankarába és Izmirbe, ahol összesen 28-30 millióan laknak. A kultúrdiplomácia egyik értelme: segíteni a külgazdaságot vagy éppen a turizmust. Erről sem feledkezünk meg.

Hogyan lesz valakiből magyar kulturális intézet-igazgató Isztambulban?

Forrás: mandiner.hu