A Minószi kultúra végét jelentő Théra-kitörés mintegy 3600 évvel ezelőtt az Égei-tengeren óriási cunamival is járt.
A mai Szantorini festői szigetét egykor elpusztította a hatalmas robbanással járó kitörés, a sziget beomlásakor kialakuló cunami pedig végigsöpört az Égei-tengeren, amelynek nyomait számos helyről ismerjük.
Néhány éve egy, a mai Törökországban lévő régészeti lelőhelyen, Çesme-Bağlararasıban zajlanak olyan feltárások, amelyben a 227 kilométerre történt kitörés nyomaira is rábukkantak. Bár a kitörésből kihulló vulkáni hamu nyomait rengeteg helyen megtalálták, a kitöréssel együtt járó cunamiét csak egészen kevés lelőhely bizonyítja. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a cunamik általában kisodornak mindent a tengerre, így kevés nyomuk marad. Nemrégiben azonban egy olyan áldozatra bukkantak a nevezett török lelőhelyen, akit teljes bizonyossággal e természeti csapáshoz lehet kötni, számolt be az ORF tudományos hírében a PNAS cikkére hivatkozva. Korábban nem sikerült biztosan a kitöréshez köthető emberi maradványokra bukkanni sehol, annak ellenére, hogy minden valószínűség szerint sok ezer áldozata lehetett a katasztrófának.
Saját fejlesztésű vakcinával száll szembe a koronavírussal Törökország – írta meg az Euronews. A Turkovacot a híradások szerint már az ország nagyobb kórházaiban is használják.
A Turkovac egyelőre azonban csak harmadik oltásként vethető be: az egészségügyi miniszter múlt heti bejelentése szerint a szakhatóság csupán a vészhelyzeti alkalmazást engedélyezte. Törökország a kilencedik olyan ország a világon, amely saját koronavírus elleni vakcinát gyárt és használt.
Hugo Boss német divatház az európai bázisához közelebbi helyszínen bővíti termelési kapacitását, hogy csökkentse a Délkelet-Ázsiától való függőségét, amely a globális ellátási láncok okozta fennakadások miatt válik szükségessé.
Daniel Grieder
Daniel Grieder vezérigazgató, aki 2025-re évi 4 milliárd euróra kívánja megduplázni az eladásokat, a Financial Timesnak elmondta, hogy az ellátási láncok zavarai „hihetetlen kihívásokat” okoznak a Hugo Boss és riválisai számára, mivel rendszeresek a késői szállítások, ráadásul ezekhez egyre magasabb költségek társulnak.
Az Egyesült Államok után Törökország vált a legnagyobb sorozatexportőrré a világon. A török sorozatok az országimázs eszközévé váltak, de külpolitikai feszültséget is okozhatnak.
Ismét egy fülledt éjszaka az afrikai szórakozóhelyen, amit egészen véletlenül Istanbulnak hívnak. Szól a Jerusalema, amire ütemesen nyomják a performanszot a helyiek és a gyorsan akklimatizálódó turisták. A zanzibáriak nagyon tudnak bulizni. Pásztázom a helyet: tömött sor a pultnál, kivetítők a magasban, amiken mindig megy műsor, hogy fokozzák a tanzániai vizuális hedonizmust. A képernyőn ismerős alakok tűnnek fel, íjak, lovasok, mintha a Honfoglalást vetítenék.
Hajnali háromkor ez egy kicsit erős.
A felirat hamarosan mindent elárul: Dirilis-Ertugrul, az egyik legkedveltebb török történelmi sorozat. Odafordulok a beszélgetőpartneremhez, aki megnyugtat: Tanzániában is nagyon szeretik a török szappanoperákat, több is fut belőlük.
A török sorozatok lassan mindenhol ott vannak.
Pedig nem erre voltak predesztinálva. Ugyan az 1960-70-es években készültek az első török sorozatok, és 1981-ben sikerült egyet eladni Franciaországba, két évtizedig nem értek el áttörést, noha a hazai piacra egyre több szappanopera készült és készül, hiszen 2019-ben a 84 milliós országban átlagosan kicsit több mint négy órát töltöttek naponta tévénézéssel az emberek – összehasonlításképp: Magyarországon ennél is többet, négy és fél órát.
A hazai igények kielégítése komoly versenyhelyzetet teremtett, ami elősegítette a szektor fejlődését és professzionalizációját. A 2000-es évek elején ráadásul történt egy generációváltás a rendezők között, miközben a politikai helyzet is szabadabbá vált – igen, Recep Tayyip Erdogan pártjának 2002-es hatalomra kerülését sokan úgy értékelték, még az Egyesült Államokban és az EU-ban is, hogy javítani fog a sajtószabadság és emberi jogok terén, és ez a 2000-es évek elején-közepén meg is történt, ami kedvezett olyan témák felvállalásának, melyekkel korábban inkább nem kísérleteztek.
Nyakunkon az újév, az emberek világszerte készülnek rá, minden országnak megvannak a maga hagyományai, szokásai, nincs ez másképp Törökországban sem.
Forrás: ODA TV Facebook oldal
Mivel az ország lakosságának kevesebb, mint 2%-a csak keresztény vallású, ezért ők nem ünneplik a karácsonyt, náluk inkább a szilveszter és az újév az igazi ünnep. Törökországban a szilvesztert 1925 óta tartják, ekkor tért át az ország az iszlám naptárról a Gergely naptár használatára. Az első szilvesztert 1925. december 31-én tartották. 1935-ben vált nemzeti ünneppé és ekkor kapcsolták hozzá a nemzeti lottó (Milli Piyango) sorsolását is.
Az év ezen szakában a szupermarketek és bevásárlóközpontok rengeteg dekorációt árulnak, általában minden üzletben van egy „Yılbaşı Ürünleri” (vagyis egy szilveszteri részleg).
Maga a szilveszteri ünnepség december 31-én van, ilyenkor a törökök a barátokkal és a családdal ünnepelnek. Otthon az emberek általában kisebb partikat adnak zenével és játékokkal, az idősebbek pedig TV show-kat néznek. Az étel sosem hiányozhat ezekről az összejövetelekről sem. Továbbá az ajándékozás is megjelenik a családoknál. Sok édességgel, cukorkával és szilveszteri tortával (pasta) is találkozhatunk, ami e különleges alkalom miatt hagyományosan gesztenyével (kestane) van töltve.
A nemzeti lottó az év vége felé egyre népszerűbb. Minden hónap 9-én, 19-én és 29-én húzzák. A lottó utcai árusoktól, éttermekben és újságosoknál lehet megvenni. A sorsolást élőben közvetíti a török televízió, a TRT 1.
Azok, akik szerencsésen szeretnék kezdeni az új évet, lottót vásárolnak egy jól ismert kioszkban az Eminönü téren, Isztambul központjában. Ez a „Nimet asszony kioszkja”.
Forrás: haberturk.com
Nimet asszony 1928-ban, öt évvel a török köztársaság létrejötte után kezdett el lottó árulni, de igazán ismertté 1931-ben vált, amikor eladta azt a szelvényt, amely 100 ezer török lírát (kb. 6,8 millió forint) ért. Azóta a legtöbben ezen az árusítóhelyen veszik meg szelvényeiket, az itt eladott lottók közül már sok nyertes volt. A 2016-os év jackpotjának szelvénye is innen származott, ezáltal még híresebb lett Nimet asszony kioszkja, melyet 1978-as halála óta családja üzemeltet tovább.
Réthly Antal magyar meteorológusra emlékeztek néhány nappal ezelőtt az Ankara Egyetemen. Emléksarkot rendeztek be a tudós által használt eszközökkel, és emléktáblát állítottak számára.
Az ünnepségen Mátis Viktor, Magyarország ankarai nagykövete, Prof. Dr. Necdet Ünüvar, az Ankara Egyetem rektora, Prof. Dr. Ender Yarsan, az állatorvosi fakultás dékánja, továbbá a török Meteorológiai Intézet munkatársai, az egyetem állatorvosi és hungarológiai karának tanárai voltak jelen.
Forrás: haberler.com
Réthly Antal 70 éven át dolgozott tudósként. Munkája napjainkra is hatással van, nemcsak a meteorológia, hanem a geofizika, a földrajztudományok, a szeizmológia, a vízügyi és erdészeti, valamint a barlangkutatás területén is.
1925. október és 1927. november között a török kormány meghívására megszervezte a török meteorológiai szolgálatot. Az ő irányítása mellett építettek egy meteorológiai állomást Ankarában.
Ebben az épületben most a Prof. Dr. Ferruh Dinçer Veteriner Hekimliği Tarihi Müzesi, egy az állatorvoslás történetét bemutató múzeum üzemel. Réthly Antal emlékére a múzeum tornyában alakítottak ki most emléksarkot, illetve avattak fel a bejáratánál egy emléktáblát.
Forrás: haberler.com
Mátis Viktor nagykövet beszédében kiemelte, hogy milyen jelentősége van az épületnek, a toronynak a magyarok számára, továbbá szólt arról, hogy mennyire fontos, hogy az Ankara Egyetemen működhet a hungarológiai kar. Ígéretet tett, hogy hamarosan újabb tárgyakkal gazdagítja a követség is az emléksarkot.
Az ünnepségen résztvevők méltatták a tudós munkájának jelentőségét. Elmondták, hogy Réthly milyen nehéz körülmények között végezte munkáját. Törökország-szerte 4 főállomás épült, 13 másodfokú, 18 harmadfokú, továbbá 100 csapadékmérőt helyeztek el az irányítása alatt. Így létrejött a teljes török meteorológia hálózat.
Réthly emlékét az ankarai Meteorológiai Múzeum is őrzi (Meteoroloji Müzesi, Kalaba Mah, 4, Kütükçü Alibey Cd., 06120 Keçiören/Ankara), ahová előzetes bejelentkezés után látogathatunk el.
Törökország kész közvetítőként fellépni a boszniai válságban, és mindent megtesz a stabilitás biztosítása érdekében – jelentette ki a török védelmi miniszter. A Nyugattal együtt Ankara is aggódik Milorad Dodik boszniai szerb vezető szeparatista lépései miatt.
Hulusi Akar a héten Szarajevóban tett látogatásának részeként találkozott boszniai kollégájával, a boszniai elnökséggel és más tisztviselőkkel – írja az Euractiv. „Bosznia-Hercegovinát mi egésznek tekintjük. Eddig is mindent megtettünk az egységéért és a stabilitásáért, és ezután is így fogunk tenni” – jelentette ki Akar a CNN Turk televíziónak a megbeszélések után.
Ha kívánják, Törökország közvetítőként működhet Bosznia-Hercegovinában
mondta Akar, de nem részletezte, miből is állna ez a közvetítői szerep.
A nyugati államokhoz hasonlóan a Boszniában nagy befolyással bíró Törökországban is aggodalmat kelt a boszniai szerb elszakadási törekvés. Törvényhozóik néhány hete megszavazták annak az eljárásnak a megindítását, melynek célja kivonulásuk az ország szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is.
A legjobb 32 között őrült meccsen jutott tovább Varga Kevin csapata, a Kasimpasa. A magyar válogatott támadó egy félidőt kapott, csapata nyolcgólos meccsen vívta ki a továbbjutást a hosszabbításban. Ennél csak egy kiélezettebb meccs volt a Török Kupa keddi játéknapján, a Denizlispor a 99. percben egyenlített a Galatasaray ellen, és végül tizenegyespárbaj után a továbbjutást is kivívta.
Törökország még a magyarnál is lényegesen magasabb, húsz százalék feletti éves inflációval küzd. Az állam unortodox megoldásokat vet be ellene, például hatósági árellenőrzéseket a boltokban. Magyarországon is próbálkoztak hasonlóval nemrég, kevés sikerrel.
Törökországban hivatalosan is húsz százalék feletti az éves infláció, amit erősít többek között az állam devizaadóssága, a magas importarány vagy a kormány elköteleződése a gyenge líra iránt. Jövő évre harminc százalék feletti infláció is elképzelhető az országban.
Erdoğan elnök szerint ebben a helyzetben a kamatcsökkentés a jó megoldás, dacára annak, hogy hasonló helyzetben jellemzően az ellenkezőjében bíznak a központi bankok. A papíron független török jegybank mindenesetre szeptember óta öt százalékponttal csökkentette az alapkamatot, jelenleg 14 százalékon áll.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
