Törökországban újabb hadihajó készült Ukrajna számára, de tudják-e használni?
Az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka jelenlétében avatták fel a tengeralattjáró-elhárító hajót a török kikötőben.
Az ukrán első hölgy, Olena Zelenszka részt vett Törökországban a Hetman Ivan Vihovszkij, egy újonnan épített tengeralattjáró-elhárító hadihajó ünnepélyes indításán. Ukrajna védelmi minisztere, Rustem Umerov bejelentette:
„A Hetman Ivan Vihovszkij és a korábban elkészült Hetman Ivan Mazepa korvettek, amelyeket Oroszország agressziója miatt Törökországban építettek, csúcstechnológiás fegyverekkel vannak felszerelve, és jelentős kiegészítést jelentenek flottánk számára … Ukrajna már megtörte az orosz flotta tengeri dominanciáját, több tucat hajót megsemmisítve. Aktívan bővítjük az ukrán haditengerészet képességeit a Fekete- és az Azovi-tengeren.”
Nem világos, mikor érhet el bármelyik hadihajó Ukrajnába, mivel a Montreux-i egyezmény általában megtiltja a hadviselő felek hadihajóinak a Fekete-tengerre való be- vagy kilépését a törökországi Boszporuszon keresztül — teszi hozzá az eseményről szóló beszámolójához a The Guardian.
A hetman
Ivan Vihovszkijt a hadsereg tanácsa 1657 augusztusában – Jurij Hmelnickij nagykorúságáig – vezetőnek, hetmannak nevezte ki. Célja egy olyan szuverén kormányzati forma megvalósítása volt, amelynek szellemében Bohdan Hmelnickij irányította Ukrajnát. Belátta, hogy a kozákság ennek eléréséhez még túl gyenge volt, ezért arra törekedett, hogy megfelelő ellensúlyt találjon a moszkvai hatással szemben. Ennek okán politikáját lengyel-orientáció jellemezte.
Forrás: privatbankar.hu
Török főzőműsor augusztustól a Dunán
Bemutatkozik hazánkban Refika Birgül, Törökország egyik legkreatívabb és legsokoldalúbb séfje. Az augusztus 6-tól a Dunán látható Török ízek Refika konyhájából című gasztroműsorból a hagyományos török ételek elkészítési módja mellett a török kultúrát, szokásokat és lélegzetelállító vidékeket is megismerhetnek a nézők.
Refika Birgül török gasztroújságíró és televíziós műsorvezető elhozza a közmédia nézőinek azokat a török ételeket, amelyeket sokan ismernek, ám ezúttal bemutatja e tradicionális fogások elkészítési módját is. A sorozatban azon alapvető, de talán már elfeledett technikák, értékek és ízek után nyúl, amelyek a török konyhát egyedivé és különlegessé varázsolják. Teszi ezt úgy, hogy mindeközben szem előtt tartja a fenntarthatóságot, remek tippeket ad például a maradék újrahasznosításával kapcsolatban. Refika természetessége, bája és tudása – a nézők mellett – lenyűgözi a hozzá látogató barátokat, akik között található sorozatsztár, zenész, forgatókönyvíró és történész is.
A gasztrosorozat ízelítőt ad a török szokásokból is: a nyitóepizódban például megismerhetik a török teakultúrát, az ország egyik népszerű édességét, a mustmézes kuglófot, valamint Candan Erçetin török énekesnőt, aki hagyományos trákiai fogásokat szolgál fel.
Török ízek Refika konyhájából – augusztus 6-tól hétköznap 14:05-től a Dunán.
Forrás: hirado.hu
Zeusz fejét ásták elő egy ókori romvárosban
Zeusz márványból faragott fejére bukkantak régészet Törökország egyik romvárosában – írja a Heritage Daily.
A különleges leletet az ókori görög településen, Aphrodisziaszban találták meg, amely Aphrodité istennőről kapta a nevét. Ez a város az antikvitás idején kiváló kézműveseiről és szobrászairól volt ismert, így nem meglepő, hogy területén a múltban már számos szobrot fedeztek fel a régészek. Legújabban egy szakállas férfi szobrának feje került elő, amely feltehetőleg Zeuszt ábrázolja, és egy épületet díszíthetett.
A szakértők úgy vélik, az emlékmű a Krisztus utáni 2. vagy 3. században készülhetett, vagyis körülbelül 1900-1800 éves, és egyetlen márványtömbből faragták ki, amelyet a város közelében nyertek ki. Aphrodisziasz a Krisztus utáni 7. században pusztult el egy földrengésben, tehát a szoborfej mintegy 1400 éve hánykolódhatott elveszetten, mire most megtalálták.
Forrás: 24.hu
Törökországban betiltották az Instagramot
Bármiféle hivatalos indoklás nélkül elérhetetlenné tette az Instagramot Törökország, de azért az elmúlt napok kommunikációja alapján lehet sejteni, mi lehetett a gond.
Törökország blokkolta a hozzáférést az Instagramhoz – közölte az ország technológiai szabályozó szerve nyomán a Reuters hírügynökség. Hogy milyen időtartamra, vagy milyen indokkal történt a tiltás, azt nem részletezték.
A Reuters ugyanakkor felidézi: a lépés Fahrettin Altun török kommunikációs tisztviselő szerdai megjegyzései után történt, melyekben azért bírálta az Instagramot, mert elmondása szerint a platform blokkolta a napokban kivégzett Hamász-vezető Iszmail Hanijének címzett részvétnyilvánító bejegyzéseket. Hanijével Teheránban végeztek egy bombával – az akcióért Izrael egyelőre nem vállalta a felelősséget.
„Ez cenzúra, ilyen egyszerű” – vélekedett Fahrettin Altun az X-en, hozzáfűzve, hogy az Instagram nem hivatkozott megsértett irányelvekre. A Reuters megkereste az Instagram tulajdonosát, a Metát is az ügyben, de egyelőre nem kapott választ.
Forrás: hvg.hu
Megdőlt a török átigazolási rekord – Youssef En-Nesyri a Fenerbahce játékosa lett!
Annak ellenére, hogy a török élvonal tele van jó nevű, nagyrészt már a pályájuk zenitje után odaigazoló sztárokkal, a Süper Lig sosem volt híres arról, hogy óriási összegeket költöttek volna el a csapatai játékosokra. Mário Jardel 2000-es átigazolása tartotta sokáig a rekordot, mostantól azonban ez a cím már Youssef En-Nesyrié. A marokkói csatár ráadásul 27 évesen, ereje teljében tette át a székhelyét Sevillából Isztambulba, és könnyen lehet, hogy az ő igazolása egy új tendencia kezdetét is jelenti.
A XXI. század labdarúgásában egyre nagyobb szerepe van a pénznek, ezt nem is kell hosszasan magyarázni, az elképesztő átigazolási díjak, illetve az egekbe emelkedő fizetések ezt a tendenciát remekül szemléltetik. Természetesen a topligák kiemelkednek ezen a téren is, az élen a gazdasági értelemben egyértelműen legerősebb ligával, a Premier League-gel, amely az előző években még tovább tudta növelni effajta előnyét a rivális bajnokságokkal szemben. Azonban ahogy a mondás is tartja, ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács, és bizony ahol így költik a pénzt az új játékosokra, ott lesznek távozók is. Az előző két évtized során a török első osztályú bajnokság pedig ebben a tekintetben sokat lépett előre, hiszen elkezdte magához vonzani a topligás csapatokból kihulló játékosokat. Eleinte még csak a gyengébben szereplő csapatok középszerű játékosai érkeztek nagyobb létszámban és persze egy-egy kiöregedőben lévő sztár, azonban a trend mára megváltozott. A megannyi rutinos, nagynevű labdarúgó mellett már egy-egy prime korban lévő, azaz a fizikai teljesítőképessége csúcsán lévő, kellő játéktapasztalattal bíró labdarúgó is átteszi a székhelyét a Süper Ligbe.
Az első fecske Mário Jardel volt, aki az FC Portót hagyta ott az ezredfordulót követő nyáron. Ugyan ő nem topligából érkezett, ám négyszeres portugál gólkirályként, megannyi trófeával a háta mögött 27 évesen sorba álltak érte a csapatok, még annak ellenére is, hogy köztudottan balhés játékosnak számított. A gólérzékenységét azonban mindenki elismerte, a World Soccer magazin Európa legjobb góllövőjének is megválasztotta. Ennek ellenére Jardel a Galatasaray-t választotta (17 millió euró ellenében igazolt oda) és sokkolta ezzel a világot, illetve a törököket is, hiszen korábban Elvir Baljic 9,5 millió eurós átigazolási díja volt a hazai rekord.
Az évek teltek és a topligákban kisebb-nagyobb hullámvölgybe kerülő sztárocskák érkeztek Törökországba, ahol az adózási kedvezmények és a tengerparti élet szépsége is vonzó volt. Arról nem is beszélve, hogy a topligás középmezőny csapataival ellentétben itt még a nemzetközi porondon is megmutathatták magukat. Így került a ligába Rigobert Song, Nicolas Anelka, Kléberson, Mateja Kezman, Stephen Appiah, Hakan Yakin, Lincoln, vagy épp Aílton.
Forrás: bunteto.com
Dupla epizóddal búcsúzik a Napsugár a Dunán
Végkifejletéhez ér Elif története, a nagy sikerű török sorozat, a Napsugár befejező két részét augusztus 5-én 18:50-től láthatják a Dunán.
A Magyarországon először február 15-én a Dunán bemutatott Napsugár című sorozat hatalmas népszerűségnek örvend a nézők körében, azonban hamarosan a számos fordulatot tartogató befejező epizódjához érkezik. A dupla zárórész augusztus 5-én 18:50-től látható a Dunán. A sorozat egyik érdekessége, hogy a nézők kedvence a címszereplő Günes (magyarul Napsugár) beszéd nélkül, csupán arckifejezéseivel játssza a szerepet, miután túlélte azt a balesetet, amelyben édesapját elveszítette. Az utolsó epizódokból az is kiderül, hogy megszólal-e még valaha a kislány, Günes. Az őt alakító gyerekszínész, Azra Aksu a sorozatban nyújtott alakításáért Arany Pillangó díjat kapott.
A török sorozatok rajongóinak nem kell sokáig várniuk, hiszen augusztus 12-től újabb, világsikerű szériát mutat be a Duna. Az Egy csodálatos asszony epizódjaiban ráadásul ismét találkozhatnak a Napsugár női főszereplőjével. Az Elifet játszó Sera Kaya az Egy csodálatos asszonyban éppen az ellenkező oldalát mutatja meg: Sirint alakítja, aki rendkívül gonosz. Féltékenyen szemléli féltestvére, Bahar boldogságát. Nővére családi idillje azonban tragédiába fordul, amikor férje eltűnik a tengeren. Az egyedülálló, kétgyerekes édesanya megható történetét bemutató, számos szakmai díjat és jelölést begyűjtő széria mindhárom évadát műsorára tűzi a Duna. A török sorozatot a világ több mint 50 országában vetítették már nagy sikerrel, augusztus 12-től a Napsugár korábbi idősávjában, 18:50-től várja a Duna nézőit.
Forrás: hirado.hu
Az elmúlt időszak legnagyobb fogolycseréje történt Oroszország és a Nyugat között
Törökországban zajlott le egy jelentős fogolycsere a Nyugat és Oroszország között, írja a Guardian. A Bloomberg szerint az egyik érintett Evan Gershkovich, a Wall Street Journal újságírója, aki kiszabadult a börtönből a fogolycsere miatt.
Gershkovich mellett Paul Whelan tengerészgyalogost és orosz politikai foglyokat is szabadon engednek, amiért cserébe számos nyugaton bebörtönzött kémet és gyilkosokat engednek szabadon.
Gershkovichot 2023 márciusában tartóztatták le Jekatyerinburgban, és múlt hónapban 16 év börtönre ítélték kémkedésért. Ártatlannak vallotta magát, a WSJ és az amerikai állam pedig közölte, hogy valótlanok a vádak.
Sokak szerint Gershkovich letartóztatása inkább arra utalt, hogy Oroszország túszejtésre használja a nyugatiakkal szemben az igazságügyi rendszerét.
A fogolycserében a török hírszerzés segített közvetíteni, és a foglyokat az ankarai reptéren cserélték ki. A török elnök közleménye szerint tíz embert helyeztek el Oroszországban, 13 embert Németországban és hármat az Egyesült Államokban. Közülük tízen Amerikából, Németországból, Lengyelországból, Szlovéniából, Norvégiából, Oroszországból és Belaruszból származnak.
Forrás: 24.hu