Törökországban több független médiumot a bezárás potenciális veszélye fenyeget, miután a Google algoritmusának módosítása az olvasói forgalom jelentős csökkenéséhez vezetett – áll a médiumok csütörtökön kiadott közös közleményében.
Elmondták, hogy a Google január vége óta végrehajtott algoritmus-változtatásai eltörölték a honlapjaikra érkező olvasói forgalom túlnyomó többségét, amelyet korábban a Google „Felfedezés” és „Hírek” eszközein keresztül irányítottak, és kárt okoztak a pénzügyeiknek. Független hírportálok, köztük a T24, a Medyascope, a Diken és a Birgun azt mondták, hogy a Google változtatásai a nyilvánosság hozzáférését is akadályozták a hírekhez, és hozzátették, hogy jogi lépéseket fognak tenni.
„Törökországban működő független médiaszervezetekként bejelentjük, hogy minden platformon ki fogunk állni a Google intézkedései által ellopott vállalati jogainkért, alkalmazottaink munkájáért és olvasóink támogatásáért” – közölték. Helyi és nemzetközi jogi szervekhez, nevezetesen a török versenyhatósághoz fordulnak.
A Google szóvivője elmondta, hogy a változtatások nem egyes weboldalakat céloznak, és a Google keresési lehetőségének általános javítását célozzák. „Nem manipuláljuk és soha nem is manipulálnánk a keresési eredményeket, nem módosítjuk termékeinket, és nem érvényesítjük irányelveinket azért, hogy előnyben vagy hátrányban részesítsünk egy adott nézőpontot” – mondta a szóvivő.
Törökország-Karcag Dr. Bartha Júlia keletkutató a közelmúltban Törökország egy kevésbé ismert táját, Délkelet-Anatóliát kereste fel. A Biblia híradása szerint egykor itt volt az Édenkert, Ádám és Éva bűnbeesésének helye, s ma is nagy múltú vallási közösségek élnek erre.
– Törökország délkeleti részén, bibliai tájakon is járunk, folytatja úti beszámolóját dr. Bartha Júlia. Valahol erre lehetett az Édenkert, a hagyomány szerint itt született Ábrahám, Ibrahim próféta és a bibliai Jób, vagy más néven Áyub is. De itt folyik a Közel-Kelet legnagyobb folyója, a bő vizű Tigris, török nevén Didzsle, amely az Eufrátesszel egyesülve az ókori Mezopotámia földjét táplálta. Mózes első könyve úgy említi, mint az Éden egyik folyóját, s e két folyó valóban az élet, az emberiség bölcsőjének tápláló vize. A Tigris egykor Asszíria három fővárosát is érintette, ma Mardin, egy homokkőből épült város áll itt, amely a történelmi selyemút gazdagságának köszönheti szebbnél szebb palotáit. Egykor sokan igyekeztek meghódítani, neve is erődöt jelent, s a fölötte álló erődből ma is radarok kémlelik a közeli, békétlen, polgárháború sújtotta Szíriát. Itt fut az a vasútvonal, amelyen magyar vasútépítők is dolgoztak, amikor az utolsó előtti szultán, II. Abdul Hamid megépíttette. Idegen turista nemigen jár errefelé, de azért az óváros tele van éttermekkel, különféle kézműves munkákat árusító boltocskákkal.
– Itt is találkoztak a keresztyénség emlékeivel?
– Igen, Mardinban örmény, szír ortodox, katolikus és káld püspöki székhely is volt, de amerikai protestáns és francia kapucinus misszió is működött itt. A 20. század elején nagyon súlyos atrocitások érték az itteni keresztényeket, s ma ugyan béke van, de a mélyben ott feszül a félelemmel szövetkezett fájdalom. A maroknyi gyülekezetek főleg külföldre szakadt honfitársaik adományaiból tartják fenn magukat. Valaha sok ezer monostor állt itt, melyek a hagyomány szerint negyvenezer szerzetesnek adtak otthont. Ma már csak egy, a Sáfrány színű monostor látható, amely nevét az építésekor a malterba kevert, arannyal vetekedő értékű sáfránytól kapta. Ma csak két szerzetes él itt, s a kolostor régi freskóiból csak az alapító püspök, Ananiás képe maradt fent, amint ezüstszínű pásztorbotját markolva őrködik az üdvösségen. További utunkon is évezredes keresztyén emlékek, kolostorok, templomok sorával találkoztunk, például a Tur Abdin fennsíkon található Mor Gabriel kolostorral, melyet a hagyomány szerint Krisztus után 397-ben alapítottak, s a szír egyház legrégebbi kolostora a világon. A tizennegyedik században négyszáznegyven szerzetest öltek meg itt a megszálló mongolok, s megrázó emlékként 1991-ben a kolostor alatti barlangokban bukkantak rá a Tamerlán mongoljai által 1401-ben megölt szerzetesek földi maradványaira is. De az Oszmán Birodalom végnapjaiban dúltak itt a kurdok is, akiktől négy év után sikerült a szír egyháznak visszaszerezni az épületet. A kolostor ötven szerzetessel ma is működik. Szintén a viharos múltról beszél a 4. század végén épült Negyven Mártír temploma is, amely azokra a 3. században Kappadokiában keresztyén hitre tért emberekre emlékeztet, akiket a rómaiak fojtottak egy jeges tóba. Időnként perzsák, arabok, kurdok törtek át a hágókon, kifosztották a kolostorokat, majd újra csend ült a tájra és az élet folyt tovább a megszokott rendben. Némely vélekedés szerint Tur Abdin kolostortemplomai szögletes alaprajzukkal, lépcsős falaikkal az ókori babilóniai hatást őrizve a legrégebbi keleti építészet utolsó képviselői. De Dél-Kelet Anatóliában találhatunk 12 000 éves kultikus helyet is. Gülgöze kétezer éves erődtemploma pedig arról híres, hogy az 1915-ös keresztyénüldözés idején itt 22 000 menekült húzta meg itt magát, akiket hatvan napig ostromoltak eredmény nélkül. De vannak itt olyan szent helyek is, melyeket mindhárom egyistenhívő vallás is magáénak tekint. De az itt élő keresztyénségnek egész hosszú története során a puszta fennmaradásáért kellett küzdenie.
– Ezek szerint az a csoda, hogy egyáltalán fennmaradhattak.
– Igen, a vallások és kultúrák egymás mellett élése itt szinte mindig feszültség forrása volt, de ugyanakkor örök érvényű alkotások is születtek ezen a tájon. Például a ma romokban álló Harrán, az ősi mezopotámiai város kulturális központként a muszlimok uralma alatt is megtartotta a fontosságát. Itt épült a 8. században Törökország talán legrégebbi nagymecsete, a világ első egyetemével. Matematikát, filozófiát oktattak itt és görögről arabra fordítva őrizték meg számunkra a fontosnak ítélt ókori műveket. A műveltség bölcsője és a kultúrák keveredésének színtere is ez a város, ahol még a 9. században is jelentős pogány kultuszhelyek voltak. 1720-ban alapították a Harráni Akadémiát amely a birodalom szellemi központjává tette a várost, ám a virágzásnak egy hatalmas tűzvész vetett véget, már nem épült újjá régi pompájában. Hosszan sorolhatnák még a keresztyén emlékeket is, ami szétfeszítené egy újságcikk kereteit, így befejezésül egy sajátos, ezen a földrengéses vidéken nagyon fontos építészeti emlékre, illetve egy fontos magyar vonatkozásra szeretném felhívni a figyelmet. Tur Abdin legszebb temploma máig túlélte a földmozgásokat, aminek titkára nemrég derült fény. Amikor régészek kutatták az alapját, megdöbbenve tapasztalták, hogy a falak olyan kerekre faragott köveken állnak, melyeken mint egy csapágygolyókon mozdul el az egész építmény, ami annak is bizonyítéka, hogy már régen is tudtak földrengés-biztosan építkezni.
– Mi ennek a tájnak a magyar vonatkozása?
– Gróf Teleki Pál tudományos munkássága. Törökországban negyvenhét etnikai és vallási csoport él, s különösen érdekes Délkelet-Anatólia etnikai színezete. Közülük a nagyon zárt jezidi vallási csoport például teljesen különbözik a környező népektől, és emiatt kifejezetten üldözték is őket. Teleki Pál azért járt közöttük, mert tagja volt annak az 1924-ben megalakult Moszul Bizottságnak, amely Irak, Szíria, Törökország esetében szabta meg a határokat. Telekit a kisebbségek helyzetének nemzetközi hírű ismerőjeként vették be a Bizottságba, s néhány évvel Trianon után, amikor az ő összes tudományos érvét lesöpörték az asztalról, különös jelentősége van annak, hogy legfőbb tekintélyként tekintettek rá ennek a tájnak a népességi és határkérdéseiben, Számomra ennek a ténynek az ismerete is jelentőséget ad mostani utamnak.
A PKK bebörtönzött vezetője fegyverletételre és a szervezet feloszlatására szólította fel a híveit, ami véget vethet a mintegy 40 éve tartó török–kurd konfliktusnak. Erdoğan történelmi lehetőségként értékelte a bejelentést, miközben politikai és biztonsági szempontok között egyensúlyoz.
Február 27-én Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezetője felhívást intézett szervezetéhez, hogy tegye le a fegyvert, oszlassa fel magát és integrálódjon Törökországba, ami véget vethet egy évtizedeken át tartó, több mint 40 ezer emberéletet követelő konfliktusnak. A jelek biztatók, de a békefolyamat jövője továbbra is bizonytalan, különösen a korábbi próbálkozások és a kurd politika összetettsége miatt.
A bejelentés nem csupán azért vízválasztó, mert a PKK beszüntetné a fegyveres harcát, hanem azért is, mert újradefiniálná Törökország és a kurd lakosság közötti kapcsolatot.
Öcalan nyilatkozatát kurdbarát török törvényhozók nyilvánosan felolvasták, hangsúlyozva, hogy a PKK-nak már nem akkora a történelmi, szociológiai vagy ideológiai jelentősége, mint korábban. Maga bejelentés nem pusztán szimbolikus volt, hanem egy olyan erőfeszítést is mutat, amelynek célja, hogy a szervezetet a török állampolgárok és a nemzetközi közösség szemében is elavultnak tekintsék.
A PKK Végrehajtó Bizottságának gyors válasza, amely március 1-jén tűzszünetet hirdetett, azt sugallta, hogy igazodnak Öcalan utasításához, ami változást jelent a csoport prioritásaiban. Korábban a PKK katonai vezetése a Kandil-hegységben nem feltétlenül követte a pártvezető parancsait, de ezúttal a tűzszünet melletti gyors elkötelezettségük a belső kohézió változását mutatja. Egyes frakcióknak még mindig lehetnek fenntartásaik, de a vezetés hivatalos álláspontja azt sugallja, hogy hajlandók megvizsgálni az erőszakmentes megoldás lehetőségét.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök „történelmi lehetőségnek” nevezte Öcalan nyilatkozatát, ami azt jelzi, hogy hajlandó a békés megoldásra, feltéve, hogy a PKK lefegyverzi és feloszlatja magát. A tűzszünet jóváhagyása kettős stratégiát követ: a katonai nyomást és a szelektív elkötelezettséget kombinálja, ami meggyengítette a párt operatív kapacitását, miközben nyitva hagyta az ajtót a politikai megoldások előtt. Azzal, hogy a tűzszünetet inkább lehetőségként, mint engedményként fogalmazták meg, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) célja, hogy fenntartsa nacionalista szavazóbázisának támogatását, miközben fenntartja a diplomáciai csatornákat a kurd politikai frakciókkal.
HETI TV: Külpolitikai Kitekintő: Törökország átalakulása és geopolitikai szerepe
A Külpolitikai Kitekintő legutóbbi adásában Gyarmati István vendégei Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője és Csepregi Zsolt, Izrael-szakértő voltak. A beszélgetés központi témája Törökország változó szerepe volt a geopolitikai térképen, különös tekintettel a közel-keleti és európai viszonyokra, valamint az izraeli-török kapcsolatokra.
Törökország külpolitikai fordulata
Törökország hosszú idő óta az egyik legaktívabb regionális hatalom, amely folyamatosan alkalmazkodik a nemzetközi helyzet változásaihoz. Tarik Demirkan szerint Ankara külpolitikai stratégiája előrelátó és következetes, ezért nem meglepő, hogy most is átrendezi prioritásait.
Az egyik legnagyobb fordulat a kurd kérdés újratárgyalása, amelyet a török politikai vezetés egyfajta nemzeti egység megteremtésének részeként kezel. A kurd kisebbségek politikai szerepvállalásának bővítése jelentős változás, hiszen korábban a török vezetés évtizedeken keresztül elutasította ezt a lehetőséget.
A másik meghatározó esemény Szíria belső átalakulása, ahol Ankara támogatásával egy új politikai erő került hatalomra, ami Assad rezsimjének bukását eredményezte. Ez a folyamat egyértelműen megerősítette Törökország pozícióját a közel-keleti térségben.
Törökország és az ukrajnai háború
Egy másik látványos fordulat, hogy Törökország csatlakozott az Ukrajna támogatását célzó katonai szövetséghez. Gyarmati István kiemelte, hogy ez Európa számára is új korszakot nyithat, hiszen a török haderő nemcsak népes, hanem valódi harci tapasztalatokkal is rendelkezik.
Demirkan szerint Törökország hivatalosan semleges álláspontot képvisel, de a tettei alapján egyértelmű, hogy inkább Ukrajna oldalán áll. „Erdogan mindig hangsúlyozza, hogy békepárti, de nem ismeri el az orosz területi követeléseket” – mondta.
Izrael és Törökország: Egy új fenyegetés?
Csepregi Zsolt arról beszélt, hogy az izraeli biztonsági stratégiában Törökország egyre nagyobb figyelmet kap. Korábban Irán volt az elsődleges fenyegetés, de most egy török befolyási övezet kialakulása Szíriában komoly kihívást jelent.
„Az izraeli biztonsági szolgálatok szerint Izraelnek fel kell készülnie egy esetleges török fenyegetésre” – fogalmazott Csepregi, hozzátéve, hogy a titkos védelmi jelentések szerint már meg is kezdték a védekező stratégiák kidolgozását.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy Törökország és Irán viszonya is egyre feszültebbé válik, mivel mindkét ország regionális nagyhatalomként próbál pozíciót szerezni.
Törökország és az Európai Unió: Valós esély a közeledésre?
A török-EU kapcsolatok régóta feszültek, és Ankara uniós csatlakozási tárgyalásai gyakorlatilag megrekedtek. Gyarmati István felvetette, hogy Törökország európai katonai szerepvállalása segíthetne az EU-val való közeledésben.
Demirkan szerint nem valószínű, hogy ez elősegítené Törökország csatlakozását az EU-hoz, mivel a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak. Ugyanakkor gazdasági és vízumkönnyítési megállapodások születhetnek.
A kurd kérdés rendezése: Siker vagy újabb konfliktus?
A beszélgetés végén Tarik Demirkan óvatos optimizmust fogalmazott meg a kurd kérdés rendezésével kapcsolatban. „Törökország történetének legvéresebb konfliktusa a kurd kérdés, és eddig minden próbálkozás kudarcot vallott. Most azonban úgy tűnik, hogy a konfliktus megoldásának lehetősége először reálisan felmerül” – mondta.
A kurd politikai pártok egyre inkább támogatják a megbékélést, és egy politikai megoldás lehetősége is felmerült. Ez azonban egy rendkívül érzékeny terület, amelyet bármikor kisiklaszthat egy provokáció.
Konklúzió: Törökország új hatalmi centrum?
A beszélgetés végén a szakértők egyetértettek abban, hogy Törökország geopolitikai jelentősége soha nem volt ennyire meghatározó. Az ország új regionális szereplővé vált, amelynek döntései közvetlen hatással vannak a közel-keleti, európai és globális politikára.
A műsorvezető, Gyarmati István szerint a következő hónapokban érdemes figyelni, hogy a török külpolitikai változások stabilitást vagy újabb konfliktusokat hoznak-e a térségben.
Vannak dolgok, amiket igazán csak ott ért meg az ember.
Törökország-Karcag Dr. Bartha Júlia keletkutató a közelmúltban Törökország egy kevésbé ismert táját, Délkelet-Anatóliát kereste fel. A Biblia híradása szerint egykor itt volt az Édenkert, Ádám és Éva bűnbeesésének helye, ma pedig világ legrégebbi keresztyén kolostoraival, templomaival, és jelenleg a puszta létükért küzdő ősi vallási közösségeivel találkozhat a ritkán erre vetődő utazó.
– Ön keletkutatóként eddig főleg a törökországi muszlim világ emlékeit tanulmányozta. Mi volt mostani utazásának a célja?
– Törökország turisták által ritkábban látogatott távoli területe a keresztyénség történetének egyik leggazdagabb emlékhelye. A Bibliában is említett Tigris folyótól a szír határig Tur Abdin fennsíkon, magyarul a Szolgák Hegyén van a világ keresztyénségének egyik legrégebbi emlékhelye, a szír szerzetesség kétezer éves központja. Az itteni szír keresztények nem azonosak azokkal a ma főleg iszlám bevándorlóként ismert szírekkel. Ők az asszírok és más ókori mezopotámiai népek utódai, akik közel háromezer éve élnek ezen a területen és kétezer éve keresztények. Ma is Jézus anyanyelvének, az aráminak a helyi változatát beszélik, ez a templomi liturgiájuk nyelve is és nap, mint nap meg kell küzdeniük a létezésükért. Nem véletlen, hogy templomaik egyben erődök is. Aki ide látogat, valóban közel kerülhet az európai kereszténység gyökeréhez. Ezt a területet 2024 novemberében, negyedmagammal jártam be, s természetesen útba ejtettünk muszlim kegyhelyeket is, hogy lássuk, hogyan élnek itt egymás mellett a vallások és kultúrák Törökország délkeleti részén. Ez a terület egyébként etnikailag is színes területe a keleti világnak. Első állomásunkon, Darendében például egy egy iszlám emléket látogattunk meg, amely egy középkori tudós, az Oszmán birodalom születésekor élt Hamid-i Veli sírja a köré épült dzsámival. Ez az épületegyüttes azért is érdekes, mert közvetlenül a sziklába vájt falaiban fakad egy édes vizű lassú folyású patak. Itt igazán megpihenhet az elmélyülésre vágyó zarándok, mert a nagy a csendben csak a patak csorgása hallik, így bizonyára az imádság is eljut a Teremtőhöz.
– Az iszlám mellett milyen más kultúrákkal találkoztak ezen a területen?
– Következő állomásunk, Aslantepe, a régészeti feltárások alapján körülbelül a Kr.e. 7000-5000 es évek óta lakott hely, az elődjét még a hettiták építették, azóta számos erre járt nép töltötte meg élettel: asszírok, akhádok, rómaiak és bizánciak is birtokolták, majd az omájjádok, abbászidák, szeldzsukok, mamelukok és az oszmánok gyakorolták hatalmukat az itt lakók felett. Minden nép régészeti hagyatékát őrzi itt a föld. Malatya városában ellenben a jelen egyik szomorú képe fogadott bennünket. A lapok gyakran adnak hírt gyakori törökországi földrengésekről, s a 2023. február harmadikai hatalmas földmozgás szinte teljesen lerombolta a várost. Kétszázezer ember maradt a romok alatt, s a helyiek szomorúan idézik fel, hogy utána napokig hallották a sikolyokat a romok alól. Ma itt hiányzik a keleti nagyvárosok lármája, belészorult a hang, s megrekedt az élet. Ez is a táj egyik arca.
– Az előbb felsorolt ókori népek közül melyek hagyatékával sikerült most találkozniuk?
– Malatyától kis kitérővel jutottunk el a klasszikus ókorba, az antik istenek találkozó helyére. A Nemrut-hegyen Héraklész, Zeusz, Ahura Mazdá, Mithrász és Apollón szobra, Antiochus Teos király kilenc méter magas, két oroszlántól és egy sastól őrzött emlékműve fogadott bennünket. Következő állomásunk a a történelmi Selyemút déli elágazásánál, a fűszerkereskedelem útvonalának egyik állomása Diyarbakir volt, s itt hajtottunk át a nevezetes Eufrátesz folyón, ami komoly aggodalmat jelent a délre eső Szíriának, mert Törökország ahogy csak tudja, megfogja a vizeket. Aki a vizet uralja, mindent ural, kivált a klímaváltozás idején. A város erős védműveivel soha nem bírtak a hódítók. Keleten a birodalmak nem hosszú életűek, Hettita, arámi, hellén, római, türk, mongol, arab, s ki tudja még hány jelent meg e falaknál, majd tűnt el a történelem süllyesztőjében. Most kevés örmény mellett zömében a félelmetes harcosok hírében álló kurdok lakják. Magas termetű, megnyerő vonású emberek, akik büszkék kurd származásukra, bár soha sem rendelkeztek saját állammal. Erről a problémáról is lehet időnként a világsajtóban olvasni.
– Melyik volt az első keresztyén emlékük az út során?
– Az itteni Szűz Mária Szír Keresztyén templom felkeresése volt utunk fő célja, mely egyike a megmaradt igen becses műemlékeknek. Belülről jól védhető erődszerű építmény, néhány részlete arról árulkodik, hogy régebbi pogány templomból alakíthatták át. Diyarbakirt a kereszténység korán, az I. században érte el, s ez a templom a 3. században épült. Sok csapás, tűzvész, földrengés érte, volt idegen kézen is. Ma is működik és körbefutó falain népies hatású, már-már a naiv művészetre utaló ikonokat is látni. Az iszlám felvétele előtt az egész város keresztyén volt, örmények és szírek lakták. Ma már alig van itt ortodox keresztyén, mindössze négy család, alig húsz ember akad. A szír keresztyének 80 %-a Svédországban él, de sokan Európa más nyugati országában is megtelepedtek. Diyarbakir 17. században épült Mar Petyun (Szent Antal) kaldeus temploma is a város egyik különlegessége. Ők az ókori kaldeusok leszármazottai, s valaha itt volt a káldeus patriarcha székhelye is, de ma már a gyülekezet hozzávetőleg tíz csak családból áll, akikhez havonta egyszer jön az asszir egyháztól pap. Áll még itt egy Szír evangélikus templom is, amit a diyarbakiri gyülekezet építtetett, s 2003 óta engedélyezett benne a vallásgyakorlás. Két prédikátoruk van, az egyik az iszlám teológia elvégzése után tért át a katolikus vallásra – mondta a helyi gyülekezeti alkalmazott fiatal nő. Nehezen hiszem el a történetet, mert az iszlámból nem lehet kilépni. Valószínűleg szír keresztyén családban született és a világvallások megismerése céljából tanult muszlim teológiát. A templomuk szerény, de rendezett, adományokból tartják fent magukat. Megható belegondolni, hogy ilyen helyzetben milyen erős támaszt jelent a hit. Az egyház a keret, s a templom erődítmény is, ami vészhelyzetben menedékhelyet jelenthet. A kettő igazán erős alap, amire az életet lehet bízni. Ezt láttam a szemükben, a viselkedésükben, bárkivel volt alkalmunk beszélni. Vannak dolgok, amit igazán csak ott ért meg az ember.
A Védelmi Minisztérium 857 millió euró értékű szerződést kötött tavaly az Otokarral.
Romániában nyitott kirendeltséget az Otokar török járműgyártó, írja az economedia.ro. Az Otokar Land Systems SRL létrehozását az indokolta, hogy a bukaresti Védelmi Minisztérium tavaly nagy összegű szerződést kötött a vállalattal.
A szerződés értelmében Románia 1059 darab Cobra II márkájú, négykerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járművet vásárol az Otosantól. A beszerzés értéke 857 millió euró.
A tavalyi év végén Ibrahim Aykut Özüner, az Otokar vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy 2025-ben a romániai lesz a cég legnagyobb külföldi megrendelése. „Egy év alatt 278 járművet fogunk összeszerelni és oda szállítani” – mondta az üzletember. A többi könnyű csapatszállítót Romániában fogja legyártani a vállalat. „A cég helyi tevékenységet fog folytatni, hozzáadott értéket nyújt majd Romániában” – nyilatkozta Aykut Özüner.
Az Otokar nem csak harci járművek gyártásával foglalkozik. Több erdélyi városban is közlekednek a vállalat autóbuszai.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
