Sudár Balázs: „Az európai kultúrában van egyfajta »kezdetfétis«”
Történész, turkológus, emellett aktívan zenél és a hagyományőrző mozgalomban is részt vesz, a Magyar Történelmi Íjász Társaság alapító tagja. Kutatási területe a korai magyar történelem időszaka és a 16–17. századi török hódoltság története. 2012-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (ma HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) tudományos munkatársa. 2014 és 2019 között az MTA Őstörténeti Témacsoportját vezette. 2019 óta egyúttal a Budapesti Történeti Múzeum muzeológusa. Sudár Balázzsal egyebek mellett a honfoglalás koráról, mítoszokról, szimbólumokról beszélgettünk.
Egyáltalán nem úgy él, mint egy sokak által ideáltipikusnak gondolt „klasszikus” történész. A kutatómunka mellett lovagol, íjászkodik és régizenét játszik. Sőt, van öt gyermeke. Hogy fér meg ez a sok minden az életében?
Valójában nekem mindezek között nincsenek ellentmondások, és még csak különálló dolgoknak sem tartom őket. Ezek ugyanannak az életnek a különböző oldalai, a történészi munka pedig csak egyfajta megnyilvánulása ennek az életnek. A történelem kutatása egy megértési folyamat, amelyhez lényegében az élet minden területének a tapasztalatait fel lehet használni. A gyereknevelés is nagyon sok mindenre megtanítja az embert, de a lovaglásból is sokat lehet tanulni – persze nem feltétlenül kellenek ezek a tapasztalatok minden tanulmányhoz. Szóval én ezt egy rendszernek látom, aminek az elemei nemcsak hogy megférnek egymás mellett, hanem támogatják is egymást. Mindig az adott egyén habitusától függ, hogy hogyan szeret dolgozni. Én így szeretek. Persze azért ezek az életterületek ritkán vannak egyszerre hangsúlyosan jelen, inkább periodikusak: valami felerősödik, valami hátrább kerül. Mikor minek épp mekkora súlya van az ember életében.
Két vetülete is van egy ilyen életformának. Egyfelől a tudósi pálya, ami objektivitást igényel, amikor az érzelmeket háttérbe kell szorítani. De a zene, a lovaglás hat az érzelmekre, sőt nemegyszer spirituális, transzcendens élményt jelent. Hogy tudja ezt a két érzületet összefésülni? Nem hajlamos a romantikára?
Forrás: ujszo.com
Teljes csalódás, teljes szégyen – a Galata-edző fejét követelik a BL-kiesés után
A Sparta Praha, az RB Salzburg és a Young Boys jutott tovább kedden este a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének utolsó fordulójából a főtáblára.
A keddi visszavágókon a prágaiak a Malmőt az idegenbeli első meccshez hasonlóan hazai pályán is 2-0-ra verték, míg a Salzburgnak az 1-1-es hazai döntetlen is biztos továbbjutást ért a Dinamo Kijev ellen, melyet egy hete 2-0-ra győzött le.
A legizgalmasabb összecsapásnak a Galatasray-Young Boys mérkőzés ígérkezett, melyre a svájciak 3-2-es előnnyel készülhettek. A török együttes hazai pályán nem volt esélytelen, ám hiába volt ott a pályán a marokkói Zijes, az olasz Icardi vagy a belga Mertens és Batshuayi, képtelen volt bevenni a svájciak kapuját, a hajrában ráadásul a vendégek voltak eredményesek.
A mérkőzést követően a török sajtó már arról írt, hogy Okan Buruk edzőnek mennie kell.
„Teljes csalódás, teljes szégyen” – fogalmazott az Aslinda.com, mely szerint „el kell búcsúznunk azoktól a játékosoktól és vezetőktől, akik nem érdemlik meg a Galatasarayt.”
Akadt portál, amely azt ecsetelte, hogy kérdés, a klubvezetés vagy az edző felelős-e a kiesésért.
Míg a korábbi játékvezető, az utóbbi időben szakkommentátorként dolgozó Ahmet Cakar úgy fogalmazott:
A Galatasaray az edzője miatt esett ki a Bajnokok Ligájából. Személyes véleményem az, hogy az Okan Buruk-korszak ezen az estén véget ért.
Forrás és további eredmények: rangado.24.hu
Csökken a török külkereskedelmi deficit
Törökország külkereskedelmi hiánya számottevően mérséklődött 2023 júliusában. A hivatalos adatok szerint a hiány 41,8%-kal, 7,30 milliárd dollárra csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A török statisztikai intézet által közzétett adatok alapján júliusban az export 13,8%-kal 22,51 milliárd dollárra nőtt éves szinten, míg az import 7,8%-kal 29,81 milliárd dollárra csökkent.
A török statisztikai intézet által közzétett adatok alapján júliusban az export 13,8%-kal 22,51 milliárd dollárra nőtt éves szinten, míg az import 7,8%-kal 29,81 milliárd dollárra csökkent.
Az importforrások tekintetében Kína vezeti a listát 4,16 milliárd dolláros behozatallal, míg Oroszország 3,77 milliárd dollár értékben exportált Törökországba júliusban.
Az exportcélországok közül Németország áll az élen, ahova 1,75 milliárd dollár értékben szállítottak török termékeket. Az Egyesült Királyság 1,60 milliárd dolláros, az Egyesült Államok pedig 1,44 milliárd dolláros török exportot fogadott.
A statisztikák azt mutatják, hogy az év első hét hónapjában a külkereskedelmi hiány 32,4%-kal 49,94 milliárd dollárra csökkent.
Forrás: www.portfolio.hu
Két utazás oda, ahová sokan vágyunk, de valamiért még nem indultunk el
Az utóbbi hetekben izgatottan követtem két utazási oldalt. Mindketten hazatértek már, de nemrégiben járták be Törökország keleti részét. Sok volt a közös pont is az úton, de jártak olyan helyen is, ahol a másik nem.
Egyikük oldalának neve: Travellina. Vele nem csak Törökországban „jártam” már, évek óta követem az Instán, olvasom a blogját. Most olyat mutatott, ami valóban nagyon érdekelt: hogyan indul neki a „vad keletnek” egyedül egy nő? Mit tapasztal? Mit lát, mire kíváncsi még?
Összefoglaló posztjában ezt olvashatjuk: „3800 km, 18 nap, 24 remek hely, 6 világörökség és rengeteg találkozás, élmény. Íme, a vártnál sokkal élvezetesebb és jóval könnyebb utazás naplója 50+ fotóval!”
Nagyon sok tippet kapunk tőle, hogy mit látogassunk meg, hogyan szervezzük meg utazásunkat. Gazientepből indult, Trabzonban és környékén folytatta, a tökéletesen zöld hegyoldalakat járta, onnan átugrott Karsba és a közeli Ani emlékhelyre, az ősi örmény városba. Hajózott a Van-tavon, bejárta Midyat utcáit, körbejárta a Nemrut-hegyet, szintén hajóra szállt az Eufráteszen Halfetinél. Mindent megkóstolt, mindent kipróbált, beszélgetett törökökkel, turistákkal.
Bár Travellina jelszava ezen az utazáson az volt: „Törökország nem csak Isztambul és Kappadókia”, a másik utazó (pontosabban: ők egy család) pont ezeken a helyeken kezdte a túrát. Innen indultak, de ők is eljutottak Erzurumig, Karsig, Artvinig. Különleges, nagyon emberi beszámolókat olvashatunk útjukról a MiraDonna.hu Facebook oldalukon.
Nézzenek be hozzájuk, és tervezzék meg következő útjukat a mesés és kalandos helyszínekre!
Erdem Éva – Türkinfo
Törökország olcsóbban: ezt érdemes tudni a magyar turisták toplistás célpontjáról
Sok millió turista látogat el minden évben Törökországba, sokan charterjáratokkal a tengerparti nyaralóhelyekre, miközben egyre többen vannak, akik szívesebben fedezik fel e látnivalókban, történelmi és kulturális attrakciókban bővelkedő országot önállóan, a saját tempójukban és menetrendjük szerint. Az egyéni utazóknak gyűjtötték össze azokat a tippeket és trükköket, amelyeket alkalmazva költséghatékonyan és alaposabban lehet átélni és megismerni Törökország legszebb oldalát.
Idén a Török–Magyar Kulturális Évad és a 100 éves diplomáciai évforduló alkalmából a korábbinál erőteljesebben reflektorfénybe kerültek a törökországi nevezetességek, a helyi turisztikai attrakciók, miközben a praktikus információkra is egyre nagyobb az igény.
Törökországot aligha kell a magyar utazók körében népszerűsíteni, tavaly először már több honfitársunk utazott oda nyaralni utazási irodán keresztül, mint Görögországba.
Az egyéni utazóknak a helyi turisztikai specialisták fontos és hasznos tippeket és trükköket gyűjtöttek össze, ezeket szedte sorba a Hotelpremio Group csapata a TGA-val közösen.
Több száz helyre egyetlen kártyával
A legjobb módja Törökország történelmi és kulturális örökségének felfedezésének ellátogatni a helyi múzeumokba.
Ehhez a Museum Pass egy költséghatékony kártya, amely több mint 350 múzeumhoz és régészeti helyszínhez biztosít hozzáférést az országban.
A speciális kártya birtokában nem kell minden helyszínen külön jegyet vásárolni és sorban állni sem.
A különböző típusú Museum Passok online vagy a múzeumok pénztáraiban vásárolhatók meg, az első belépéskor aktiválódnak. Minden múzeumban egyszer használhatók fel, régiónként eltérő árúak és érvényességi idejűek.
Forrás: www.vg.hu
Frissítő, mégis kiadós török lencsesaláta: bulgur varázsolja tartalmassá
Ez a tartalmas, lencsés bulgursaláta igazi izgalmas különlegesség: laktató, és tele van fehérjével. Valamilyen enyhén csípős chilit használj hozzá, például Aleppo pelyhet vagy Cayenne-borsot. A közel-keleti fogásokból nem hiányozhat a friss koriander sem, így ebből se spórold ki.
Török lencsesaláta bulgurral
Hozzávalók 8 adaghoz
25 dkg koktélparadicsom
10 szem szárított paradicsom
4 bögre víz
3 szál újhagyma
2 evőkanál gránátalmaszirup
2 teáskanál Aleppo chili vagy Cayenne-bors
1.25 dl extra szűz olívaolaj
1 doboz lencsekonzerv
1 bögre bulgur
1 kis doboz sűrített paradicsom (7-8 g)
1 csokor koriander
só
frissen őrölt bors
Recept idők
Elkészítési idő: 20 perc
Előkészítési idő: 15 perc
Elkészítés:
Egy tálban keverd el a sűrített paradicsomot a vízzel. Szórd meg chilivel, sóval és borssal, add hozzá a lecsepegtetett lencsekonzervet, és kezdd el főzni. Öt perc múlva jöhet hozzá a bulgur, és főzd tíz percig. Ezután húzd le a tűzről, és lefedve hagyd, hogy az összes nedvességet magába szívja. Közben a paradicsomot és a szárított paradicsomot darabold fel, az újhagymát vágd karikákra. Amikor megduzzadt, puha, és már nincs alatta folyadék, keverd bele az olajat, a gránátalmaszirupot, a paradicsomokat és a hagymát, és szórd meg a tetejét aprított korianderrel. Langyosan vagy hidegen is tálalhatod.
A bulgur köretként is megállja a helyét.
Forrás: femina.hu
Még nagyobb hozamban bíznak a törökök
A kedvező időjárás miatt nagyobb hozamra számíthatnak a törökországi szegfűtermesztők, akik aztán Európa-szerte értékesítik virágaikat.
A törökországi Isparta régió magas fennsíkján nagy mennyiségben termesztenek rózsát, levendulát, cseresznyét, paradicsomot és szegfűt. Az értékesítésből származó bevétel országos szinten sem elhanyagolható.
Nagy mennyiségű árut exportálnak Oroszországba, Németországba és Angliába.
Idén összesen 200 hektáron termesztenek üvegházban szegfűt, amiből 300 millió szál értékesíthető virágra számítanak.
Jelenleg mind Európában, mind a hazai piacon nagy a szegfű kereslete. Az októberben és novemberben elültetett szegfű betakarítása júniusban kezdődött. Jellemzően reggel 6-tól szedik a virágokat, majd a raktárban végzik a feldolgozást, csomagolást. Nappali pihenés után ismét folytatják a betakarítást.
Egy 8,5 hektáros üvegházban termesztő gazda elmondása szerint idén nagyobb hozamban bízhatnak. Ez nem csupán a kedvező időjárásnak köszönhető, hanem annak is, hogy ebben az évben több szedőt alkalmaznak, akiknek ráadásul jó a munkamorálja.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu