A sportot mindig is használták a diplomácia eszközeként – Orbán Viktor magyar miniszterelnök az atlétikai világbajnokság ürügyén hívott meg 15 balkáni és ázsiai vezetőt az augusztus 20-i nemzeti ünnepre.

Többek között a szerb, a török, az azeri, a kirgiz, az üzbég, a türkmén elnök és a katari emír is részt vett a budapesti ünnepi eseményeken.

Recep Tayyip Erdogan török államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója nem volt sajtónyilvános, így arról a külügyminiszter osztott meg információkat. Szijjártó Péter arról tájékoztatott, hogy a napirenden szerepelt a két ország közötti energetikai együttműködés és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye is.

https://hu.euronews.com/embed/2350464

Szakértő: Magyarország híd a Nyugat felé, Törökország híd a Kelet felé

Tarik Demirkan Törökország-szakértőt kérdeztük arról, vajon miről egyeztetett Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap. A Türkinfo főszerkesztőjének az a véleménye, hogy Magyarország és Törökország  egymásra találásának oka nem elsősorban a gazdasági érdekekben keresendő. Demirkan úgy véli, Magyarország szerepe elenyésző a török kereskedelem szempontjából, Törökországnak sem jelent óriási piacot Magyarország, de hazánk révén szeretne lehetőségekhez jutni az Európai Unión belül, hiszen a török export 40 százaléka az EU-ba irányul – a török gazdaság számára kritikus lesz a következő két év, ezért fontos lenne  a kapcsolatait javítani a Nyugattal – szögezte le. 

A Tarik Demirkannal készített korábbi beszélgetésünket a török választásokkal kapcsolatban itt meghallgathatja!

Demirkan szerint a Közép-Ázsia és Kelet felé való nyitás alapérdeke a magyar gazdaságnak, Törökország pedig fordított értelemben hidat képez ehhez a régióhoz Magyarország számára. „Orbán Viktor deklarált célja a diverzifikáció, az, hogy több országból, több régióból kapjunk energiát, a másik pedig a migrációnak nevezett népmozgás megakadályozása, amelyben Törökországot kulcsországnak tekinti.” 

Kiemelt stratégiai partnerséggé emelték a két ország kapcsolatát

Augusztus 20-án abban is megállapodtak Budapesten, hogy a török elnök ismét Budapestre látogat december 18-án, amikor megtartják a felső szintű stratégiai tanács ülését, amelynek során aláírják a megállapodást a kiemelt stratégiai partnerség megteremtésérő és a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról – közölte Szijjártó péter vasárnap. 

„Ez világosan mutatja az elkötelezettséget a két ország között az együttműködés fokozására, másrészt azt, hogy mindkét ország kifejezetten sokat profitál ebből a kétoldalú együttműködésből” – jelentette ki.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy sajnos az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely aktuálissá és indokolttá teszi az ilyen típusú megállapodásokat.

„Törökország rendkívül fontos, sőt, nélkülözhetetlen szerepet játszik Magyarország energiaellátásának biztonságában, hiszen a Magyarországra irányuló földgázszállítások egy jelentős része Törökországon, a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkezik” – mutatott rá.

Majd kifejtette, hogy Törökország tranzitszerepe tovább fog erősödni a magyar-azeri földgázszállítási szerződés életbe lépésével, valamint azzal, ha megindul a türkmenisztáni export is Európa irányába.

Illetve aláhúzta, hogy az energetikai együttműködés azáltal is új dimenzióba lép, hogy Törökországból is elindulhat a földgázszállítás, miután sikerült véglegesíteni a megegyezést az MVM és a Botas között 275 millió köbméternyi gáz jövő évi vásárlásáról.

„Ez a 275 millió köbméternyi földgáz majd hozzájárul az ország energiaellátásának biztonságához, és megteremti a fizikai földgázszállítási kapcsolatot Törökország és Magyarország között” – fogalmazott.

„Erről is tovább fogunk lépni, hiszen most döntés született arról, hogy a török földgáz magyarországi bértárolásáról is megkezdjük a tárgyalásokat” – tette hozzá.

A miniszter végül beszámolt arról is, hogy szóba került Svédország NATO-tagságának ratifikációja is, és emlékeztetett rá, hogy a magyar és a török parlament is nyári szünetet tart, így majd ősszel válhat újra aktuálissá a napirendre vétel kérdése.

„Abban maradtunk, hogy folyamatos egyeztetésben és kapcsolatban maradunk, tájékoztatjuk egymást a nemzeti parlamenti eljárások állásáról, illetve folyamatairól” – mondta.

További részletek