Illiberális bál keleti despotákkal – talán így foglalható össze az ellenzéki kritikusok véleménye Recep Tayyip Erdoğan török elnök és társai augusztus 20-ai vizitje kapcsán. Milyen energetikai és stratégiai megfontolások húzódhatnak a diplomáciai nagyüzem hátterében? Szakértőt kérdeztünk.

A Kelet, benne Közép-Ázsia felé való nyitás alapérdeke a magyar gazdaságnak, Törökország pedig hidat képez ehhez a régióhoz Magyarországnak – vont mérleget, illetve fogalmazott meg véleményt az augusztus 20-ai budapesti nagyüzem kapcsán Tarık Demirkan török származású külpolitikai szakértő a Euronewsnak nyilatkozva. Az atlétikai világbajnokság mellett az állami ünnepségeket is megtekintő delegáció – amelynek tagjai között ott volt Recep Tayyip Erdoğan török, İlham Əliyev azerbajdzsáni, Serdar Berdimuhamedow türkmén és Aleksandar Vučić szerb elnök – jelentős hullámokat vert a hazai közéletben, a kritikusok szerint az ezeréves keresztény államiság születésnapját nem „keleti despotákkal”, hanem nyugati szövetségeseinkkel kellett volna megünnepelni.

Törökország a földgáz szempontjából már ma is kulcsfontosságú tranzitállam”

„Szuverén ország vagyunk, azt hívunk meg, akit akarunk” – replikázott Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Az ideológiai és politikai vitákon túl azt mindenesetre a legtöbben elismerték, az orosz–ukrán háború, illetve a szankciós politika nyomán megváltozott nemzetközi viszonyok miatt energetikai szempontból kifejezetten hasznos lehetett a diplomáciai nagyüzem. A török elnök ismét Budapestre látogat december 18-án, amikor megtartják a felső szintű stratégiai tanács ülését.

Tóth Máté energiajogász szerint nem igaz az a vád, hogy változatlanul függünk az orosz gáztól, Magyarország óriási erőkkel keresi a diverzifikáció lehetőségét, az augusztus végi események is ezt mutatják. Kifejti: Türkmenisztán jelenleg nem is értékesít Európába, ám a világ negyedik legnagyobb ismert földgázkészletével bír. Óriási jelentősége van az együttműködésnek a belső-ázsiai országgal, hiszen Magyarország a türkmén gázexport egyik célországává szeretne válni.

„Azerbajdzsán küldöttsége sem cseresznyézni jött. A kaukázusi ország már most is ad el nekünk földgázt, s a volumen akár 1 milliárd köbméterig növelhető. Mind az azeri, mind a türkmén gáz szempontjából megkerülhetetlen szereplő Törökország, s az orosz gáz is döntően déli irányból érkezik, így a török elnök látogatása önmagában sem szorul magyarázatra. Most viszont Törökország mint eladó is meg fog jelenni a magyar piacon egy friss megállapodás eredményeként, hiszen az MVM 275 millió köbméternyi földgáz vásárlásáról állapodott meg a Botaş török nagy­kereskedővel, amely ott egyúttal a rendszerüzemeltető is. Ez a valódi forrásdiverzifikáció” – emeli ki Tóth Máté.

Folytatás

Forrás: mandiner.hu